Olyan ötlettel álltak elő Izraelben, ami még Trump nagy tervénél is katasztrofálisabb lehet

Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az izraeli fegyveres erők nem fogják tudni néhány hét alatt kifüstölni a Gázai övezetből a régiót uraló Hamász terrorszervezetet, az is láthatóvá vált, hogy az ott élő bő két millió civil elhelyezése és ellátása is komoly gondokba fog ütközni. Jeruzsálem az elmúlt lassan két év alatt számtalanszor állította le az övezet segélyezését, illetve víz és áramellátását, a lakosságot többször terelte föl-alá Gázában, a civileknek létrehozott menekülttáborokat pedig gyakran érték légicsapások. A terület szépen lassan élhetetlenné vált.

Donald Trump beiktatása után gyorsan világossá tette, hogy ő leginkább mint üzletember akar az övezettel foglalkozni: egy minimum megmosolyogtató, AI generált videóval üzente meg, hogy Gázát egy közel-keleti üzleti és kereskedelmi központtá tervezi változtatni – természetesen saját Trump towerrel –, az újjáépítési munkálatok idejére pedig szomszédos országokban, elsősorban Jordániában és Egyiptomban helyezté el a lakosságot.

Az amerikai elnök finoman szólva is meredek ötlete egyfelől hatalmas nemzetközi felháborodást váltott ki, másfelől rengeteg nehezen megválaszolható kérdést tett fel:

• Mi történik akkor, ha az egyébként romokban heverő otthonukhoz ragaszkodó palesztinok nem akarják elhagyni az övezetet? A kényszerkitelepítés ugyebár adott országon belül és kívül is emberiesség ellenes bűncselekmény.
• Mennyi időre kellene elhagynia a lakosságnak Gázát? Erről több különböző verziót is felvázolt a konzisztenciával ritkán vádolható államfő: egyszer csak a bombamentesítés és az újjáépítés idejéről beszélt, másszor arról, hogy annyira jó lesz a palesztinoknak külföldön, hogy vissza se akarnak majd térni.
• Hogy lesz finanszírozva az egész projekt? Trump szerint az Öböl-államok boldogan adnának pénzt a palesztinok kitelepítésére, de ebben nem igazán vagyunk biztosak: egyfelől az olajmonarchiák folyamatosan a Gázai övezet békében hagyása mellett foglalnak állást, másfelől híresen ritkán adnak pénzt olyan projektekre, amelyekhez nem fűződik komoly geopolitikai érdekük.
• Végezetül érdemes kijelenteni: sem Jordánia, sem Egyiptom nem vágyik több százezer, akár több, mint egy millió elkeseredett – ezáltal könnyen radikalizálható -, nagyrészt képzetlen, vagy kiskorú palesztin menekültre. Ezek az államok ugyanúgy biztonsági fenyegetésként tekintenek ezekre az emberekre, így az ország területén létrehozott telepek jó eséllyel hasonló nyomornegyedek lennének, mint a gázai menekülttáborok.

Trump ötlete tehát nem éppen jó. Az első kérdést igyekezett a múlt hét során megválaszolni Israel Katz izraeli védelmi miniszter, aki bejelentette, hogy

azokat a palesztinokat, akik nem akarják elhagyni az övezetet, egy Rafah város romjaira felhúzott „humanitárius városba” költöztetnék át.

A tárcavezető annyit árult el a projektről, hogy a táborba való belépés során izraeli katonák ellenőriznék a menekültek személyazonosságát, hogy kiszűrjék a Hamász tagjait – ami biztonsági szempontból egyébként érthető -, a belépés után pedig nem lehetne elhagyni a kijelölt területet. Emellett megtudhattuk Katztól azt is, hogy első körben nagyjából 600 ezer gázait költöztetnének be a táborba, de később akár a teljes lakosságot összezsúfolnák a nagyjából 65 négyzetkilométeres területen.

Összehasonlításképp képzeljük el, hogy bezsúfolunk nagyjából két millió embert Vácra.

Clear video and audio footage shows #Israeli forces shooting directly at civilians waiting for aid near a center run by the “#Gaza” institution under the U.S. and Israeli supervision.These centers have become death traps. The crime is evident. The responsibility is theirs. pic.twitter.com/nbH3zpVkNZ https://twitter.com/hashtag/Israeli?src=hash&ref_src=twsrc%5Etfw

— Sadia Ikram (@SadiaIkram369) July 14, 2025

A helyzetet bonyolítja, hogy Ejal Zamir, az IDF vezérkari főnöke a védelmi miniszter szavaira reagálva egyértelműen kijelentette: a védelmi erők részéről nincs olyan terv, ami egyetlen táborba terelné a palesztinokat. Az már korábban kiderült, hogy az ultrajobboldali Becalel Szmotrics pénzügyminiszter több más prominens jobboldali politikussal együtt izraeli telepeket is létrehozna az övezetben. További zavar a kommunikációban az is, hogy Katz szerint a táborépítési projektet a gázai segélyezést pillanatnyilag felügyelő amerikai Gaza Help Foundation finanszírozná, a GHF azonban hivatalos közleményben tagadta ezt.

Ha feltételezzük, hogy a védelmi miniszter igazat mondott, és tényleg az asztalon van egy Rafah romjaira felhúzott menekülttábor terve, az Trump nagy ötletéhez hasonlóan komoly aggályokat vet fel. A gázai ellátórendszer romokban, így

komoly pénzeket kéne elkölteni az egészségügy helyrepofozására, a bombamentesítésre, valamint a tábor felhúzására, emellett pedig hatalmas mennyiségű élelmiszert, gyógyszert és egyéb ellátmányt kellene a területre szállítani,

amit ráadásul Egyiptomon keresztül lehet az övezetbe juttatni (Kairó ebből a szempontból valószínűleg partner lenne, eddig is elég komoly energiát fektettek a segélyezésbe).

️ Aerial footage shows huge convoys of trucks loaded with aid preparing to enter the #Gaza Strip. It was agreed to bring 600 trucks daily into the Strip carrying medicine, food, clothing, fuel, tents and caravans. pic.twitter.com/ATIv2TZtsx https://twitter.com/hashtag/Gaza?src=hash&ref_src=twsrc%5Etfw

— Middle East Observer (@ME_Observer_) January 19, 2025

Több százezer ember összezsúfolása egy ilyen szűk területre már a puszta ellátáson kívül is rengeteg buktatóval bír, hiszen az alapvető higiénia biztosan megszenvedné az összezártságot,

ilyen közegben pedig bármilyen fertőzés pillanatok alatt végigsöpörhet a lakosságon, ráadásul jóval nagyobb pusztítást vihet végbe, mint egy jól táplált közösségben.

Égető kérdés a bombázás is: hiába hozott létre Izrael többször is biztonsági zónákat a menekülő palesztin civilek számára, nagyon gyakran éppen ezeket a területeket bombázták arra hivatkozva, hogy a Hamász fegyvereseit támadták, ami egyébként nem alaptalan állítás, a terrorszervezet rendszeresen használja élő fedezéknek a civileket. Bár a betelepítés során történő átvizsgálás elméleti szinten megakadályozhatná az iszlamisták bejutását a telepre, a gyakorlatban ezek a módszerek sosem működtek tökéletesen, ha pedig Jeruzsálem úgy dönt, hogy ki akar iktatni valakit Rafában, akkor a bombatalálat a mostaninál is több civil áldozatot hozhat.

Mostanra már jól látható, hogy a nemzetközi közösség megítélése a Netanjahu-kormányt többé-kevésbé hidegen hagyja egészen addig, amíg Washington támogatását maga mögött tudhatja, a Fehér Ház elmúlt hónapokban tett nyilatkozatai alapján pedig nagyon valószínű, hogy Trumpot egyáltalán nem zavarná, ha Katz terve meg is valósulna. Ugyanakkor a palesztin lakosság tömegeinek beterelése egy nagyjából 62 négyzetkilométeres területre valószínűleg több veszéllyel járna a civilekre nézve, mintha hagynák őket valamennyivel szabadabban mozogni a rommá lőtt, és fel nem robbant robbanószerekkel teleszórt övezet nagyobb területén, vagy a relatíve biztonságos Egyiptomba vagy Jordániába történő áttelepítés. Az már egy ideje körvonalazódik, hogy a Netanjahu-kormány szeretne minél több területet megszerezni Ciszjordániában, és Gázáról is hallottunk már hasonló pedzegetéseket, így nem lenne meglepő, ha a palesztin lakosságot Gázában még kisebb területre szorítanák vissza, nagy eséllyel tartósan.

Címlapkép forrása: Ahmad Salem/Bloomberg via Getty Images