Farkasszemet néznek egymással a katonák: bármelyik pillanatban kirobbanhat az újabb pusztító háború

Évszázadok óta nincs megegyezés Thaiföld és Kambodzsa között arról, hogy pontosan hol fut a határ a két ország között. Nagyjából a 19. században kezdődött a nézeteltérés, hogy a történelmi Preah Vihear templom területe pontosan kihez is tartozik. Az épületet még nagyjából a 9. században kezdték el építeni a Khmer Birodalomban. A térségben a helyzetet az európai gyarmattartó birodalmak rúgták fel a 19. században, ezzel lényegében megteremtve egy máig fennálló konfliktust a két ország között. Történt ugyanis, hogy az Indokínai-félszigeten terjeszkedő franciák ekkoriban megszerezték Kambodzsát, de néhány tartományt megtarthatott a szomszédos Sziám egy megegyezés keretében.

1904-ben aztán V. Ráma király Franciaországba látogatott, amelyen azt kérte Párizstól, hogy Thaiföld szuverenitásának elismeréséért cserébe négy tartományt átengednek a gyarmati területek urainak, míg ők másik kettőt megkapnak. A megállapodás során kikötötték, hogy a határvonal a két terület között húzódó természetes vízválasztó vonalat követi majd, a sűrűn benőtt erdőségeket pedig elkezdték feltérképezni a kutatók. A végeredmény nem lett hibátlan, éppen a Preah Vihear templom került át Kambodzsához, de Thaiföld ezt hivatalosan elfogadta.

Ez a helyzet egészen 1930-ig tartott ki, amikor újabb felülvizsgálat következett, de ekkor már hiába jött a panasz Bangkoktól, a Nemzetközi Bíróság nem nekik ítélte a területet.

Cambodia Hindu temple was called by villagers. Prasat Prey Veng temple = Long Forest temple or Prasat Chen Sram temple = Chinese Ashrama temple. Temple located in Kulen district, Preah Vihear province. 180km Northeast of Angkor Wat temple. For more Info. https://t.co/qO8FQ1XOmo pic.twitter.com/EjGNLEb8o6 https://t.co/qO8FQ1XOmo

— Ancient Heritages (@SowannaYun) July 4, 2025

A kérdés nem hagyta nyugodni a thai kormányt, ezért igyekeztek a francia gyarmatosítókkal valahogy megegyezni a határmódosításról. A tárgyalások 1940-ben zátonyra futottak, mivel Párizs akkor megadta magát a náci Németországnak, így a gyarmatokon kétséges helyzet állt elő. Thaiföld ekkor úgy döntött, hogy az addigi felszólításoknak nem engedelmeskedő franciákkal szemben katonai akcióit indít, kitört a francia-thai háború. A szárazföldön a délkelet-ázsiai ország bizonyult jobbnak, de a tengeren alulmaradtak. Végül Japán közbelépése kellett, Tokió 1941-ben rábírta a franciákat a kérdéses terület átadására. A második világháború végén a thai miniszterelnök alkut kötött, hogy visszaengedi Párizsnak a területet, cserébe nem tekintik Thaiföldet agresszornak.

A helyzet ekkor ismét nyugodtnak tűnt a több száz éves vallási központ körül, de csak átmenetileg: miután Párizs elvesztette az indokínai gyarmatait, 1954-ben a thai csapatok visszafoglalták a templomot, emiatt viszont Kambodzsa tiltakozott. Újra nemzetközi bíróság elé került az ügy, ekkor újfent Thaiföld ellen ítéltek, Preah Vihear temploma Phnom Penh felügyelete alá került. Bangkok nem fogadta túl pozitívan az ítéletet, de vonakodva végrehajtott azt, azzal a feltétellel, hogy az épület romjai körül található területen továbbra is megtartja felügyeletet. Arra hivatkoztak, hogy itt valójában soha nem jelölték ki pontosan a határt, éppen ezért a kérdéses területek továbbra is tartozhatnak thai felügyelet alá, a döntés csak a templomot érinti.

Ezt követően évtizedekig nem történt lényeges változás, de az ellentétek a 2000-es években újra feléledtek, amikor az UNESCO a Világörökség részének kívánta nyilvánítani a romokat. A helyzet 2008-ban végül fegyveres összecsapásokhoz vezetett, mivel a Kambodzsa számára kedvező döntést követően incidensek történtek a templom körül. Októberre addig fajult a nézeteltérés, hogy a két ország fegyveresei tüzet nyitottak egymásra. A közel három és fél évig tartó ellenségeskedés mindkét oldalon tucatnál is több katona életét követelte, végül 2011-ben a felek megállapodtak, hogy kivonják a csapataikat a vitatott területről.

Ismét a Nemzetközi Bíróság következett, 2013-ban megismételték az 1962-es ítéletet, Kambodzsának kedvező döntés született.

Ahogy azt sejteni lehetett, néhány évnyi csendet követően a kérdés ismét előkerült, erre egészen 2025 tavaszáig kellett várni. Májusban újra határvillongások voltak a Preah Vihear templom körül, ekkor egy kambodzsai katona életét vesztette. A helyzet február óta fokozódott, akkor a közösségi médiában terjedtek olyan videók, amelyen kambodzsaiak másztak fel a vitatott romokra és hazafias dalokat énekeltek. Mindkét kormánynál kiújult a harcias retorika és további csapatokat küldtek a vitatott hovatartozású régióba. Az ellenségeskedés a politikai palettán is megmutatkozott, a thai hadsereg lezárta az összes határátkelőt. A feszült helyzetben a két ország politikai vezetői igyekeztek telefonon tisztázni a helyzetet, ám a titkos párbeszéd nyilvánosságra került, ez pedig olajat jelentett a tűzre. Thaiföld alkotmánybírósága végül július 1-én felfüggesztette Paetongtarn Shinawatra miniszterelnököt a hivatalából, mivel a felvételeken sértéseket fogalmazott meg a királlyal szemben.

#Thailand / #Cambodia : https://twitter.com/hashtag/Thailand?src=hash&ref_src=twsrc%5Etfw

— War Noir (@war_noir) May 29, 2025

A Crisis Group elemzése kiemeli, hogy a határvillongások kiújulását Bangkokban belpolitikai viták előzték meg:

• Thaiföldön a kormánykoalíció kénytelen volt szembenézni a támogatottsága folyamatos apadásával, mivel a vezetés nem tudta teljesíteni az alapvető ígéreteit, különösen a gazdaság fellendítésével kínlódtak. A kiszivárgott beszélgetés szakadáshoz is vezetett a kormányban, a koalíció második legnagyobb pártja ellenzékbe vonult.
• A thai politika alapvetően nem a nyugodtságáról és a stabilitásáról híres, az ország hadserege 1932 óta összesen 12 alkalommal puccsolta meg a vezetést. Mindez egyértelművé teszi, hogy a mindenkor kormánynak jóban kell lennie a fegyveres erőkkel, különben eléggé romlanak a kilátásai. A jelenlegi kormány a jelentések szerint nem igazán tudta megtalálni a közös hangot a hadsereggel, ez is potenciális veszélyforrás volt.

A vita nemcsak a vallási örökséget jelentő templom romjai felett zajlik, hanem a bangkoki kormány nekiment a kambodzsai kibercsalási központoknak is. A feltételezések szerint ezek a netes csalásra épülő centrumok éves szinten mintegy 12,5 milliárd dollárt termelnek, ez az ország bruttó hazai termékének felével megegyező összeg. A rendkívül jövedelmező bizniszről persze Phnom Penhben is tudnak, sőt, a fű alatt még támogatják is azt. A thai kormány ezek ellen hadjáratot hirdetett, bár a jelek szerint egyelőre nincs nyerő pozícióban, mivel a belpolitikai ingatag helyzete ettől nem javult lényegesen, ahogy a határon újból felbuggyanó feszültségtől sem.

A helyzet egyelőre nem mutat enyhülést, tetézi ezt, hogy Hun Manet kambodzsai miniszterelnök 2026-tól kezdve fokozzák a sorozást a hadseregbe.

Az országban a kiújuló viták hatására lángra lobbant a khmer nacionalizmus, amely kedvez a kormánynak, mivel a korábban ilyen jelszavakat kiemelő ellenzéket lényegében teljesen szétverték, a szlogeneket pedig kisajátították. Phnom Penhben a még 2006-ban fogadták el a törvényt, amely 18 hónapos kötelező sorkatonai szolgálatot ír elő minden 18 és 30 év közötti férfinak, de ezt nem léptették életbe.

Az előzmények fényében biztosnak tűnik, ha sikerül is viszonylag hamar, békésen lezárni a konfliktust, ezúttal sem lesz ez végleges. A feszültség már régóta lóg a levegőben, leginkább azért, mert a bangkoki politikusok időről időre megkérdőjelezik a terület hovatartozását, de ahogy a jelenlegi példa is szemlélteti, ennek lehetnek belpolitikai okai is, hogy ezzel elkendőzze az elit a saját hibáit. Ez a helyzet áll fenn jelenleg is, de

egyelőre nem látszódik, hogy a felek rövidesen képesek lesznek megállapodásra jutni egymással.

Kérdés, hogy addig mennyire fog elharapódzni a helyzet, ami egyelőre nemigen akaródzik csitulni.

Címlapkép forrása: Kaikungwon Duanjumroon/NurPhoto via Getty Images