Megtorpant az európai napelemforradalom: Magyarország a legnagyobb vesztesek között

Egy évtized után 2025-ben ismét csökkenhet az év során Európában telepített új naperőművek beépített teljesítőképessége. Az idei évben 1,4%-kal kisebb új naperőmű kapacitás jöhet létre az Európai Unióban, mint 2024-ben - prognosztizálja a SolarPower Europe iparági szervezet új évközi jelentésének legvalószínűbb forgatókönyve.

Legutóbb 2015-ben fordult elő hasonló, vagyis hogy a piac zsugorodott

- és ha a mostani előrejelzés beigazolódik, akkor veszélybe kerülhet az EU 2030-as céljának elérése is.

Az előrejelzés szerint idén 64,2 gigawattal (GW) nőhet az EU naperőműveinek beépített teljesítőképessége a 2024-es 65,1 GW-ot követően. (Összevetésül, például Kína csak 2025 első fél évében 212,2 GW-nyi új naperőmű kapacitást telepített.) Az energiaválság éveiben, 2022-ben és 2023-ban az uniós naperőmű piac kivételes, 47, illetve 51%-os éves bővülést mutatott az új telepítések tekintetében, 2024-ben pedig lényegében stagnált (+3,3%) a növekedés.

A lassulás azt jelenti, hogy a trend folytatódása esetén az EU nem érné el a REPowerEU tervben 2030-ra kitűzött 750 GW-os célt, hanem ehelyett csak mintegy 723 GW-ra bővülne az Unió naperőműveinek beépített teljesítőképessége. Ahhoz, hogy a REPowerEU terv által 2030-ra kitűzött 750 GW-os célszám és az ehhez kapcsolódó dekarbonizációs, valamint versenyképességi célok elérhetőek legyenek, az EU-nak évente közel 70 GW (69,6 GW) új naperőmű kapacitást kell telepítenie a 2026-2030-as időszakban.

Portfolio Energy Investment Forum 2025

Kivételesen jó alkalmat biztosít a téma megismerésére és átbeszélésére a Portfolio immár hagyományos őszi energetikai csúcsrendezvénye, a Portfolio Energy Investment Forum.

Információ és jelentkezés

Ugyanakkor a REPowerEU terv által 2025-re kitűzött 400 GW napelemes célszámát a közösség a negatív növekedés megvalósulása esetén is elérné, mivel a médium előrejelzési forgatókönyv szerint az év végére 402 GW-ra bővülhet az uniós naperőművek beépített teljesítőképessége.

A SolarPower Europe elemzése akkor látott napvilágot, amikor a hírek az európai napenergia-termelési rekordokról szólnak: ezek szerint júniusban az összes technológia közül most először a naperőművek termelték a legtöbb áramot az EU-ban, ahol a gazdasági növekedés mintegy harmadát a megújuló energia "fűti", a napenergia pedig már 41%-kal olcsóbb, mint a legalacsonyabb költségű fosszilis források.

Az EU napelemes piacának befékeződése nagyrészt a tetőre telepített rendszerek visszaesésével,

különösen a lakossági szegmens csökkenésével hozható összefüggésbe.

Ezt két kiemelten fontos, a piacot ösztönző tényező gyengülésének lehet betudni: az energiaválság elmúlásával, valamint a háztartási méretű naperőművekre vonatkozó támogatási rendszerek (mindenekelőtt a szaldó elszámolás - a szerk.) kivezetésével, illetve meggyengülésével.

A támogatási, illetve a napelemek által termelt, hálózatba visszatáplált áram átvételi árát meghatározó elszámolási rendszerek tekintetében több olyan, a jelentés által "kulcsfontosságúnak" nevezett piacon kedvezőtlen változások következtek be felhasználói szempontból, mint Ausztria, Belgium, Csehország, Hollandia, Magyarország és Olaszország.

Ahogy az energiaválság hatása gyengül, az ösztönző rendszerek pedig megfelelő pótlás nélkül kerültek visszavonásra, a háztartások és KKV-k a hagyományosan erős háztartási napelemes piacok többségén is elhalasztják ezzel kapcsolatos beruházási terveik megvalósítását.

2023-hoz képest a 2025-ös telepítésekben ezen piacok többségén is több mint 60%-os visszaesés látszik, de egyes országokban, mint például

Magyarországon ennél is jóval jelentősebb a zuhanás

- a MAVIR adatai alapján.

Az ipari méretű naperőművek piaca ugyanakkor összességében továbbra is viszonylag ellenállónak tűnik, köszönhetően az Európa-szerte zajló aukcióknak, amelyek ma már gyakran energiatárolóval vagy szélturbinákkal kombinált rugalmas (hibrid) naperőművek létrejöttét ösztönzik.

Az elemzés szerint az ipari méretű napelemek beépített teljesítőképessége várhatóan tovább növekszik az EU-ban, és 2025-ben ez a szegmens teheti ki a teljes fotovoltaikus kapacitásbővülés körülbelül felét. Ebben jelentős szerepe van a rugalmasságot és a hibridizációt (a tárolással és/vagy szélenergiával kombinált naperőműveket) is ösztönző aukciós rendszerek sikerének is, amit jelez, hogy ezek keretében 2024-ben rekordnak számító 20 GW-nyi ipari méretű napelemes kapacitásengedélyt ítéltek oda az EU-ban.

A hosszú távú árbiztonságot biztosító vállalati energiabeszerzési megállapodások (cPPA-k) piacának hullámzásai szintén hozzájárultak ahhoz, hogy az elemzők lefelé módosították a naperőművek térnyerésére vonatkozó várakozásaikat.

Az elmúlt években a cPPA-k az egyik fő mozgatórugói voltak az ipari méretű naperőművek szegmense bővülésének, a piaci villamosenergia-árak csökkenése azonban mérsékelte a potenciális felhasználók motivációit.

Így 2025 második negyedévében 41%-kal kisebb új cPPA-szerződéses mennyiség született meg, mint az év első három hónapjában.

Az iparág szerint ez kérdéseket vet fel a piac rövid távú teljesítményével kapcsolatban, és arra utal, hogy tovább kell tökéletesíteni a szerződéseket támogató keretrendszert a lehetőségek teljes kiaknázásához.

Bár a piaci csökkenés aránya kicsi, az EU vezetőinek foglalkoznia kell a problémával, kidolgozva azokat, a villamosítás, a flexibilitás és az energiatárolás terjedését ösztönző keretrendszereket, amelyek a napenergia további térnyerését is biztosítják az évtized hátralévő részében - húzza alá az elemzés. E szerint míg

hosszú távon hatalmas hálózati beruházásokra van szükség, addig rövid távon a nagyobb rugalmasság, és különösen az akkumulátoros tárolás jelentős növelése a kulcs ahhoz,

hogy az EU elérje 2030-ra vonatkozó nap- és megújulóenergia-ambícióit.

A napelem-telepítések uniós lassulása azzal is összefügg, hogy - amint arra a SolarPower Europe egy másik minapi jelentése rávilágított - az uniós országok továbbra is vonakodni látszanak az energiaátállás felgyorsításához szükséges kulcsfontosságú engedélyezési reformoktól, annak ellenére, hogy egyértelmű uniós keretrendszer egyszerűsíti a megújuló energia engedélyezési folyamatokat.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images