Váratlan fordulat: Trump beavatkozott a véres polgárháborúba, és ez mindent megváltoztathat

Vértelen hatalomátvételből véres polgárháború

2021-ben Mianmarban a hadsereg puccsot hajtott végre és átvette az ország vezetését, ez pedig polgárháborúhoz vezetett az országban. A legnagyobb, demokráciapárti ellenálló csoportok mellett számos, etnikai-politikai-vallási alapon szerveződő csoport lépett fel a hatalom ellen. Ez egyáltalán nem volt új, mivel az ország korábbi évtizedeit meghatározták a lokális beágyazottsággal bíró ellenálló csoportok, amelyek újult erővel élesztették újjá magukat egy rövid hibernációt követően, miután a 2000-es évektől sorra megállapodtak a kormánnyal. A harcok sokáig abszolút erőfölényt mutattak, mivel a hadsereg létszám és felszerelés tekintetében kiemelkedett, a felkelő csoportok viszont nagyon hatékonyan használták ki a földrajzi előnyöket. A helyben beágyazott, terepet jól ismerő fegyveresek gyakran meglepték a kormány alakulatait, így

a helyzet 2023 végétől kezdett megváltozni: Najpjidó egyértelműen kezdett visszaszorulni szinte az összes fronton.

Myanmar MAP UPDATE: the situation in Myanmar as of 01/08/2025.This past month has undoubtedly been the most successful for the junta since the 2021 coup. Military forced captured Nawnghkio (Shan state), Thabeikkyin (Mandalay region) and Moebye (Shan/Karenni border). pic.twitter.com/cpO6qHsSob https://t.co/cpO6qHsSob

— Thomas van Linge (@ThomasVLinge) August 1, 2025

2025 nyarán aztán több váratlan esemény is felborzolta a kedélyeket, ami éles változást jelzett Mianmarban. Rögtön elsőnek elsőként egy eltévedt drón „kavarta fel az állóvizet”, de mindez egyáltalán nem számított egyedinek. Az évek óta tartó harcok visszatérő „eredménye, hogy a felek nem mindig tudnak megmaradni a közigazgatási határokon belül, periodikus probléma, hogy a szomszédos országok is direkt módon kapnak a harcokból. Mianmar belső konfliktusaitól Thaiföld is szenvedett az elmúlt években. Rengetegen hagyják el a katonai juntát a keleti szomszéd irányába (ennek egyik legfőbb oka, hogy arrafelé viszonylag könnyebb átlépni a határt), gyakran a hadseregből dezertálók. Ennél komolyabb problémát jelent Bangkoknak, hogy a thai hatóságok 2025 júliusában felfedezték, hogy egy kamikaze drón célt tévesztett és belépett az országba. Az eset kiváltotta a kormány bírálatát, mivel aggódtak, hogy a kormányerők vagy a lázadók felelőtlenül használják a fegyvereket és ezzel veszélyeztetik szomszédos ország lakóinak biztonságát.

A kezdeti vizsgálatok arra utalnak, hogy a drón a mianmari hadsereghez tartozott, és az ellenállók elleni támadásra szánták, de elvesztette az irányítást felette, és a thai oldalon lezuhant

– írta a hadsereg közleménye.

A mianmari hadsereg egyre nagyobb ellátási problémákkal nézhet szembe, ezért kénytelenek a modern hadviselés olcsó, mégis hatékony fegyvereit használni. Najpjidó szembesül a létszámhiánnyal, valamint a hagyományos fegyverrendszerek csökkenéséből fakadó gondokkal. Mindez ahhoz vezetett, hogy törekednek az olcsó és tömegesen alkalmazható FPV (first person view) drónok használatára. Ez a harcmodor egyébként a felkelő alakulatok között is egyre jobban hódít, mivel ezek alkalmazásával komoly harctéri előnyre tudnak szert tenni. A helyzet mára addig eszkalálódott, hogy az Armed Conflict Location and Event Data (ACLED) megfigyelő szervezet regisztrált drónbevetéseit gyűjtő adatsorai szerint itt alkalmazzák az FPV-drónokat harcok közben a harmadik leggyakrabban a világon. Nem meglepetés, de az első két helyen Ukrajna és Oroszország áll.

Trump bekavar

A másik jelentős változás nem a harctéren mutatkozik, hanem politikában:

az éveken át egyértelmű elutasító politikát képviselő Egyesült Államok váratlanul aktívnak mutatkozott a konfliktus kapcsán.

Ez eset előzménye, hogy a katonai junta vezetője, Min Aun Hlain tábornok nem fukarkodott a dicsérő szavakkal Donald Trump amerikai elnöknek, úgy fogalmazott, hogy az amerikai vezető megsüvegelendő „határozott vezetői képességeiért, amelyekkel egy igazi hazafi szellemében vezeti országát a nemzeti jólét felé”. A mianmari Államigazgatási Tanács elnöke július 11-én levelet is küldött a Fehér Háznak, amelyben arra kérte az amerikai elnököt, hogy oldja fel a Mianmar ellen hozott korlátozó intézkedéseket. Kijelentette, hogy készen áll a 40 százalékos kereskedelmi vámtarifával kapcsolatos tárgyalásokra. Egészen pontosan olyan javaslatot tett, hogy Najpjidó hajlandó az amerikai árukra kivetett vámokat a 0 és 10 százalék közötti sávba szorítani, cserébe azt kérik Trumptól, hogy „10-20 százalékkal” csökkentse a Mianmarból érkező termékekre kihelyezett tarifákat. Nem tudni pontosan, hogy a kedélyeskedő levél, vagy valami más hatására, de július 23-án az amerikai pénzügyminisztérium visszavonta négy személy és három vállalat ellen hozott intézkedéseket. A korábban hozott szankciók mindegyikét azért hozták korábban, mert az illető vagy a cég kapcsolatban állt a katonai juntával és fegyvereket juttatott a kormányerőknek.

U.S. law firm Ferrari & Associates helped at least two Myanmar nationals get taken off America’s sanctions list, highlighting long-standing ties between U.S. law firms and junta-linked clients.#WhatsHappeningInMyanmar https://t.co/OCq2rfvhBA https://twitter.com/hashtag/WhatsHappeningInMyanmar?src=hash&ref_src=twsrc%5Etfw

— The Irrawaddy (Eng) (@IrrawaddyNews) July 30, 2025

A Human Rights Watch azonnal reagált és „rendkívül aggasztónak” nevezte a döntést. Attól tartanak, hogy Washington a jövőben jóval elnézőbb lesz az elnyomó rezsimmel, amely a puccs óta rengetegszer sértette meg az emberi jogokat, többek között népirtással is vádolják a vezetést. A 2021-ben megdöntött korábbi demokratikus vezetés vezéregyénisége, Aung Szan Szú Csí évek óta börtönben van, és bár többször is elterjedt, hogy a szabadlábra helyezéséről értekeznek a felek, a Nobel-díjas politikusnő továbbra sem szabadult. Jelenleg mintegy 27 éves börtönbüntetéssel nézhet szembe, de a legtöbb vélekedés szerint ezek egyértelműen kormányzati indíttatásúak, hogy ezzel örökre elhallgattassák a kritikus csoportok vezérét.

A döntés mély aggodalmat fog kelteni a mianmari hadsereg áldozatai és mindazok körében, akik harcoltak és kiálltak a demokratikus uralomhoz való visszatérésért Mianmarban

– mondta John Sifton, a Human Rights Watch ázsiai érdekképviseleti igazgatója, aki egyenesen „sokkolónak” nevezte Washington hirtelen jött nagy engedményét.

Felmerült a kérdés, hogy pontosan mi oka lehet Donald Trumpnak arra, hogy Ázsia egyik legszegényebb országának ilyen látványos engedményeket tegyen. A válasz egyszerű: Mianmar ritkaföldfém-hatalomnak számít, az Egyesült Államoknak pedig hatalmas szüksége van ezekre az erőforrásokra. Jelenleg Kína rendelkezik globálisan ezen források mintegy 90 százaléka felett, ez pedig rendkívül sebezhető helyzetbe hozza Washingtont. A rezsim ebben a tekintetben egyszerre tud magának jó és rossz tárgyalópozíciót: az országban található hatalmas kitermelhető ritkaföldfém-készletek előnyös helyzetbe hozzák, viszont ezek többsége jelenleg nem áll Najpjidó ellenőrzése alatt. Több termelőhelyet elfoglalt a kormányellenes etnikai alapon működő lázadó alakulat, a Kacsin Függetlenségi Hadsereg. A gyakorlat viszont nem nagyon változott: továbbra is a szomszédos Kínába vándorolnak a nyersanyagok, ahol aztán feldolgozzák ezeket.

Összeállt a nagy tengely

Donald Trump kormánya a lazítással áttételesen meg akarja könnyíteni a mianmari kormányerők dolgát, hogy a kulcsfontosságú területeken felül tudjanak kerekedni az ellenséges erőkön. A lépés önmagában még egyáltalán nem jelent komoly változást, mivel Mianmar hagyományosan Oroszország és Kína egyik legnagyobb partnere.

Paradox módon ezért itt előállt az a helyzet, amikor Donald Trump Vlagyimir Putyinnal és Hszi Csin-pinggel azonos érdekeket képvisel.

Peking ugyanis az elmúlt években egyre aggasztóbbnak jelölte meg a délnyugati határvidékén zajló harcokat, igyekezett a vezetésnek kedvező békét teremteni, ennek pedig több oka is volt:

• Az összecsapások során – Thaiföldhöz hasonlóan – a katonák és/vagy a lövedékek nem egyszer áttévedtek kínai területre, több alkalommal lakott területeket ért a becsapódás. Kína attól tartott, hogy ezek visszatérő megismétlődése súlyos biztonsági kockázatot jelent.
• Mianmar az Övezet és Út Kezdeményezés (Belt and Road Initiative – BRI) egyik legfontosabb állomása. Az országon keresztülhaladó infrastrukturális hálózatok ugyanis azt jelentik a keleti nagyhatalomnak, hogy a szárazföldön van lehetősége megkerülni a stratégiai fontosságú, de rendkívül sebezhető Malaka-szorost. Ez egyszerre jelent számukra biztonsági előrelépést és olcsóbb szállítást. A polgárháború eszkalációja addig vezetett, hogy több kulcsfontosságú útvonalat megszereztek a lázadók, valamint határátkelők felett is átvették az ellenőrzést, ami csípte Peking szemét.
• Ahogy már fentebb említve volt, a délkelet-ázsiai ország egyszerűen „könnyű piac” Kínának. Miközben a saját termékeivel árasztják el a megszorult helyzetben lévő hatalmat, közben a legfontosabb nyersanyagokat felvásárolják. Bár a megosztottsággal nem igazán változott a kereskedelem iránya (egyszerűen a földrajzi adottságok miatt egyik félnek sincs más lehetősége), de annak kiszámíthatósága igen.

A new rail line linking Lincang city in China’s Yunnan Province with Chin Shwe Haw in Myanmar’s ShanState was opened August 25 on the Chinese side of the border. (Photo: Railroad opening ceremony) #WhatsHappeningInMyanmar pic.twitter.com/AJbXzuZt6y https://twitter.com/hashtag/WhatsHappeningInMyanmar?src=hash&ref_src=twsrc%5Etfw

— The Irrawaddy (Eng) (@IrrawaddyNews) August 27, 2021

A felsorolt okok miatt Peking több alkalommal is igyekezett fenyegetéssel érvényt szerezni akaratának (például az „eltévedt lövedékekkel” érintett térségben többször tartott hadgyakorlatot, amellyel egyértelműen a szomszédjának jelzett), valamint közvetítéssel is megoldotta volna a problémát. Ebben sikerült is elérniük részeredményeket, több kisebb frakció tűzszüneti megállapodásra jutott Najpjidóval, de ezek nem mindig bizonyultak tartósnak és a rendkívül szétdarabolódott ellenálló csoportok bizonyos részeit érintette csak, nem született átfogó megoldás. Oroszország szintén a katonai juntát támogatja, Moszkva számít az egyik legnagyobb fegyvereladónak az országba.

Viszlát, katonai junta?

Az Egyesült Államok politikája éles eltérést mutat a korábbi Biden-éra hozzáállásától, akkor Washington a totális elszigetelésben gondolkodott a kormány megbuktatására és a demokratikus rendszer visszaállítása érdekében. A katonai junta több alkalommal is megígérte, hogy választások lesznek, és a felállított kormány csak ideiglenes, erre viszont mindmáig nem került sor.

A választások kérdése 2025 júliusában viszont újra terítékre került, ráadásul Najpijó most a korábbiaknál is messzebbre ment: törvényekkel óvnák a decemberre meghirdetett voksolást.

A katonai junta nem kertelt ezekkel, akár halálbüntetésre is számíthat az, aki a kampányidőszakot vagy a választást megzavarja. Hogy ez pontosan mit jelent, az nincs pontosan lefektetve, így kissé félő, hogy a zavaros megfogalmazás inkább annak kedvez, hogy a katonai vezetés a saját kénye-kedve szerint kiáltson ki bűnbaknak neki nem tetsző politikai erőket. A kormány egyébként úgy fogalmazott, hogy ezzel igazából a szavazások tisztaságát és a választásra jogosultak nyugalmát szeretnék biztosítani. A tágan értelmezett rendelkezés visszásságát jól mutatja, hogy könnyen tíz éves börtönbüntetést kaphat az is, aki „szónoklatokat tart, beszédeket tart, szervez, uszít, tiltakozik vagy leveleket terjeszt a választási folyamat bármely részének megzavarása érdekében”. Enyhébb esetben pénzbüntetéssel megúszhatja az, akit ezzel vádolnak.

Nem tudni, hogy a rezsim hirtelen bejelentésének mi köze van az Egyesült Államokkal váratlanul javuló kapcsolatainak, azonban rengeteg kritika érte a kormányt. A független megfigyelők és az ellenálló csoportok többsége is úgy fogalmazott, hogy

mindez csak egy látványos színjáték, amely arra irányul, hogy a jelenlegi katonai vezetés civil lepel mögé bújhasson.

Az aggodalmaknak van helye, ugyanis a jelenlegi kormány korábban több olyan pártot vagy szervezetet is feloszlatott, amelyek nem képviseltek vele azonos álláspontot.

#Myanmar (#Burma) : https://twitter.com/hashtag/Myanmar?src=hash&ref_src=twsrc%5Etfw

— War Noir (@war_noir) July 23, 2025

A problémák másik részét az jelenti, hogy bár az elmúlt időszakban valóban csendesülni látszik a konfliktus, több lázadó csoport is megállapodásra jutott a kormánnyal, ez egyáltalán nem jelenti, hogy az ország egészében nyugalom lenne. A közösségi médiában elterjedt videók arról tanúskodnak, hogy a harcok az eddigiektől eltérő fordulatot vettek, és a lázadók az egyik legsebezhetőbb pontján támadják a kormányerőket: az országot észak-déli irányban kettészelő Iravádi folyón. A széles vízi útvonal az egyik legfontosabb közlekedési csatornának számít az országban, a hajókonvojokat pedig gyakran a haditengerészet kisebb járművei kísérik. Mivel a mintegy 2100 kilométer hosszan húzódó folyó gyakran sűrű növényzettel borított tájakon megy keresztül, ezért a nyílt víz tiszta célpontot jelenthet a támadók számára. A partok mentén ugyanis nagyon nehéz folyamatosan megfelelő védelmet biztosítani, ezért a szinte átláthatatlan erdőségekben megbújó felkelők láthatatlanul tudnak támadást indítani. A felvételek szerint gyakran páncéltörő rakétákat használnak, ezekkel könnyedén találják el a néhány száz méterre lévő célpontot.

Mianmarban az általános béke továbbra is várat magára, de az Egyesült Államok váratlan aktivizálódása fordulatot hozhat a konfliktusba.

A harcok ettől még nem fognak automatikusan befejeződni, hogy a nyugati nagyhatalom nyomásának csökkenésével a kormány némileg fellélegezhet, és ez lassan segíthet számára visszanyerni a stabilitást. Ez viszont hosszú éveket vehet igénybe, ráadásul ezen nem biztos, hogy a decemberre meghirdetett választások segíteni fognak. 2015-ben és 2020-ban is elsöprő fölénnyel nyertek azok az erők, akiket aztán 2021-ben a hadsereg megpuccsolt. Tiszta demokratikus döntés esetén benne van a pakliban, hogy esetleg a katonai juntának nem tetsző eredmény születik, ellenkező esetben viszont teljes joggal mondhatják az ellenállók, hogy csalás történt. Végső soron mindkét kimenetel ugyanahhoz vezethet: a harcok folytatódásához. Az év végére időzített döntés viszont még távolinak tűnik, nem lenne idegen az eddigiek alapján, hogy addig még újra visszakozik a kormány.

Címlapkép forrása: Thierry Falise/LightRocket via Getty Images