Papírhegyek miatt csúszik az uniós zöldenergia-robbanás - Magyarország jobban áll, mint gondolnád

Miközben a politikai döntéshozók a megújuló energiaforrások terjedésének felgyorsulásától várják az EU 2030-as energia- és klímapolitikai célkitűzéseinek elérését,

az engedélyezési folyamatok lassúsága kockáztatja ennek sikerét

- derül ki a SolarPower Europe napelemes iparági szervezet tanulmányából, amely 20 EU-tagállam e téren tett erőfeszítéseit értékeli.

Az uniós országok jelentős elmaradásokkal küzdenek a megújuló energia engedélyezési szabályok nemzeti jogba való átültetése területén, annak ellenére, hogy egyértelmű uniós keretrendszer áll rendelkezésre az engedélyezési folyamatok egyszerűsítésére. Több mint egy évvel azután, hogy a tagállamoknak át kellett volna venniük az EU megújulóenergia-irányelvének engedélyezési rendelkezéseit, a szabályok még mindig csak 13 és 78% közötti arányban kerültek átültetésre az egyes országok esetében.

Bár 2023 óta a nyolc engedélyezési és tervezési intézkedés közül hat esetében előrelépés történt,

az értékelt intézkedéseknek így is csak kevesebb mint 50%-a jelent meg a tagállamok nemzeti jogrendszereiben.

Az EU 2023 novemberében hatályba lépett felülvizsgált megújulóenergia-irányelve (REDIII) kötelező uniós célként legalább 42,5%-os megújuló energia részarány elérését írja elő 2030-ra. E cél elérése érdekében az irányelv konkrét intézkedéseket tartalmaz a megújulóenergia-projekt engedélyek kiadásának felgyorsítása érdekében is. A jogszabály a tagállamok számára 2024. június 30-i határidőt tűzött ki az irányelv engedélyezési elemeinek nemzeti jogba való átültetésére.

Portfolio Energy Investment Forum 2025

Kivételesen jó alkalmat biztosít a téma megismerésére és átbeszélésére a Portfolio immár hagyományos őszi energetikai csúcsrendezvénye, a Portfolio Energy Investment Forum.

Információ és jelentkezés

Bár bizonyos jó gyakorlatok kialakultak, azonban több mint egy évvel a határidő után az egyszerűsített engedélyezési eljárások jogszabályba iktatása továbbra is késik - szögezi le a jelentés.

A jelentés az alábbi fő problémákat emeli ki ezzel kapcsolatban:

• Az engedélyezési folyamatok nem gyorsulnak, ami a REDIII-ban kijelölt határidők be nem tartását kockáztatja.
• Az irányelv bizonyos részei több tagállamban zavart okoztak, túlságosan bonyolult és megterhelő folyamatokhoz sőt, egyes országokban tiltott megoldások alkalmazásához vezetett.
• Az országok gyakran figyelmen kívül hagyják a mesterséges felületekre telepíthető napelemek engedélyeztetésének egyszerűsítését, ezzel nagy lehetőséget elszalasztva az energiaigények kielégítésére.
• A tagállamok a gyakorlatban nem alkalmazzák a kiemelkedő közérdek elvét a napelemes projektek esetében.

A tanulmány kilenc fő mutató mentén értékelte a nemzeti jogszabályokba való átültetés állását, amelyek számos tervezési és engedélyezési intézkedést fednek le. A szervezet 2023-as hasonló jelentéséhez képest nyolc mutatóból hat esetében regisztrált előrelépést, míg egy, az új jelentésben szereplő mutató azóta került bevezetésre a módszertanba. Az új jelentés közzétételének időpontjában az értékelt intézkedéseknek

átlagosan kevesebb mint 50%-át ültették át nemzeti szinten,

ugyanakkor az uniós tagállamok erőfeszítései között jelentős eltérések mutatkoznak a megújulóenergia-projektek engedélyezésének egyszerűsítése terén. Magyarország jobban teljesített a vizsgált országok átlagánál, ugyanis nálunk az átültetési ráta 56%-ot ért el, és egy helyen hazánkat a jó példák között is megemlíti a jelentés (az épített szerkezeteken való napelem-telepítés engedélyeztetésének felgyorsítása ügyében).

A magyar mutató viszont így is jócskán elmarad a kiemelkedő teljesítményt nyújtó olasz-román-szlovén trió eredményétől, amely országok a megújulóenergia-tervezés és -engedélyezés felgyorsítását célzó kulcsfontosságú intézkedések 78%-át átültették vagy megkezdték a nemzeti jogrendbe való átültetésüket. A skála másik végén Lettország található 13%-os átültetési aránnyal, de Franciaország, Hollandia, Horvátország és Szlovákia 22-22%-os értéke is meglehetősen szerény.

Mindazonáltal a jelentés felhívja a figyelmet, hogy az egyes országokban tapasztalt magas átültetési arány nem feltétlenül jelent egyúttal hatékony gyakorlati végrehajtást is; vagyis, ha léteznek is a megfelelő jogi keretek, azok gyakran nem működnek hatékonyan a gyakorlatban. Márpedig az engedélyezés felgyorsítása szükséges a megújulók bevezetésének előmozdításához, a fosszilis energia kivezetéséhez, valamint Európa energiabiztonságának és versenyképességének megerősítéséhez is - mutat rá a SolarPower Europe.

Ezért a szervezet felszólítja az Európai Bizottságot, hogy

a tagállamokkal való együttműködésben kezelje prioritásként a végrehajtást,

és biztosítsa, hogy az uniós forrásokat a helyi engedélyező hatóságok kapacitásának és képzésének megerősítésére irányítsák azért, hogy gyakorlati előrelépést lehessen elérni.

A SolarPower Europe Bizottságnak tett szakpolitikai ajánlásai között egyebek mellett szerepel még a meglévő uniós szabályok végrehajtásának előtérbe helyezése a dereguláció folytatása helyett, továbbá hogy érdemes lenne elősegíteni a tudásmegosztást és a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét, valamint hogy a hibrid és innovatív megújulós projektek számára egyszerűsített és harmonizált engedélyezési eljárásokat kellene biztosítani.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images