Trump már látja a háború végét, de lehet, hogy van egy komoly probléma a Fehér Házban történtekkel

Nagy áttörés a Fehér Házban?

Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten Alaszkában találkozott Donald Trump amerikai elnökkel, az esemény egyik nagy fordulata az volt, hogy az amerikai sajtó megírta:

Putyin immáron nem ellenzi, hogy Ukrajna biztonsági garanciákat kapjon a háború után.

A hétfői nagy EU-NATO-Ukrajna-Amerika csúcs egyik fő témája így magától értetődően a biztonsági garanciák kérdésköre: Finnország, Olaszország, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, az EU és a NATO vezetői azt vitatták meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Trumppal, hogy tudják katonai erővel biztosítani Ukrajna védelmét egy újabb orosz támadással szemben, mellyel el lehetne kerülni a háború kiújulását, ha egyszer véget ér a 2022 óta zajló aktív fegyveres konfliktus.

Mark Rutte, a NATO főtitkára nagy áttörésről beszélt, hiszen Trump korábban Európa nyakába akarta varrni Ukrajna védelmét és ennek költségeit, most viszont több vezető is jelezte, hogy immáron

"ötödik cikkelyhez hasonló” védelmi mechanizmusról beszélnek – vagyis, ha Ukrajnát megtámadják az oroszok a háború után, szövetségesei fegyveres erővel sietnek az ország védelmére, ebben pedig akár Amerika is részt vehet.

Ahogy ezen sorok íródnak, a NATO vezetői épp zárt ajtók mögött egyeztetnek, Trump azt mondta nemrég, hogy reményei szerint hamarosan végleges bejelentés lesz arról, hogy a „biztonsági garanciák” mechanizmusa hogyan működik majd.

Mi ezzel az egésszel a baj?

Oroszország többször is nyomatékosan és egyértelműen jelezte – a találkozó előtt és közben is -, hogy nem akar NATO-katonákat látni Ukrajnában és ha ez mégis megtörténik, a konfliktus nemhogy lezárulni nem fog, de egyenesen eszkaláció jön.

Oroszország tehát valószínűleg nem fog úgy békét kötni Ukrajnával, ha ennek az eredménye az lesz, hogy amerikai, brit, francia, német katonák állomásoznak a szomszédos ország területén – sőt, az egyik oka annak, hogy megtámadták Ukrajnát, éppen az volt, hogy ezt el akarták kerülni.

Nem tudni biztosan, Donald Trump hirtelen miért gondolja annyira jó ötletnek a „ötös cikkelyhez hasonló” biztonsági garanciákat, főleg potenciális amerikai részvétellel, hiszen az orosz álláspont ezzel kapcsolatosan lényegében változatlan. Nem kizárt, hogy valamilyen szövevényes csel áll a háttérben, ahogy az sem, hogy valamilyen kommunikációs tévedés történt.

Trump fő célja, hogy lezárja a háborút – azt azért nem lehet kijelenteni, hogy „bármi áron,” de az egyértelműen látható, hogy az elnök esélytelennek tartja Ukrajna győzelmét. A „biztonsági garanciák” kérdése viszont nem arról szól, hogy a háború során segítené Ukrajnát, hanem arról, hogy egy olyan intézkedést támogat, amely az oroszok szemében hosszú távú biztonsági kockázatot jelent, ezért elfogadhatatlan. Ezzel a lépéssel még csak nem is fogja tudni Trump „beijeszteni” Putyint, hiszen, fontos hangsúlyozni, hogy a NATO-jelenlét a háború lezárása után jelent veszélyt Oroszországra.

A markáns biztonsági garanciák belengetésével tehát inkább arra ösztönzik Oroszországot, hogy pusztítsák el Ukrajnát, hiszen, ha nem teszik, a háború után felvonul a NATO Belgorod, Kurszk, Brjanszk határára és Belaruszt is satuba fogják.

Könnyen elképzelhető tehát, hogy valamilyen félreértés történt: Putyin azt mondta Trumpnak Alaszkában, hogy támogatja a felvetést, hogy Ukrajna „biztonsági garanciákat” kapjon a háború után, de nem konkretizálta, ez pontosan mit jelent vagy mit nem jelent. Az amerikai elnök fejében viszont az európai szövetségesek elképzelése volt meg a biztonsági garanciákról, a meeting után így ezen modell mentén gondolkodott tovább.

Putyin viszont alighanem úgy gondolta, hogy „semleges országok” lehetnének a garantőrök, amelyek nem veszélyeztetik Oroszországot: Kína, Szerbia, Vietnam, arab, afrikai országok, de lehet, hogy ezt nem kommunikálta le elég egyértelműen.

Így tehát, ha összejön a Trump-Zelenszkij-Putyin találkozó, a háború lezárása továbbra is kevésbé valószínű, mert

1. Putyin a békéért egész Donyeck megyét követeli, pedig annak csak 80%-át foglalta el és a legnagyobb nyugati városok még mindig ukrán kézen vannak.
2. Putyin az orosz egyházak, orosz államnyelv visszaállítását követeli, erre az ukránok biztosan nemet fognak mondani.
3. És a biztonsági garanciák: Oroszország biztosan nem fogja elfogadni, hogy NATO-katonák állomásozzanak tartósan Ukrajna területén.

Lehet, hogy az egész 5D sakk?

Aztán persze van még egy megfejtés arra, hogy miért dobhatott be Trump egy olyan ötletet, amire Putyin biztosan nemet fog mondani: a válasz pedig az, hogy ugyanazért, amiért Putyin bedobott egy olyan ötletet, amire Zelenszkij biztosan nemet fog mondani.

Putyin azt akarta elérni azzal, hogy a Donbasz egészét követeli a békéért, hogy Zelenszkij erre biztosan nemet mondjon, ezzel Trump szemében őt tünteti fel, mint a személy, aki felelős a háború elhúzódásáért, hiszen végeredményében ő az, aki nem fogadja el a másik fél feltételeit. Egy irreális követelés visszadobása viszont lényegében kioltja ezt a hatást: ebben az esetben ugyanis Putyin is talál majd olyan pontot Trump ajánlatában, amit nem fog tudni elfogadni. Nem Zelenszkij marad alul a Trump szimpátiájáért folytatott versenyben.

Itt a fő probléma ismét az, hogy mindegy, ki cselez ki kit, a végeredmény ugyanaz: nem sikerül megegyezni a fő problémapontokról, a háború folytatódik tovább, a konfliktus megoldása ismét beláthatatlan távolságba kerül.

Címlapkép forrása: Aaron Schwartz/CNP/Bloomberg via Getty Images