Európa lenne az élharcos? Kína megmutatta, hogyan néz ki az igazi forradalom

A Kínai Fotovoltaikus Ipari Szövetségtől (CPIA) származó, a pv magazine által ismertetett adatok szerint

az ágazat általános bővülése jelentősen lelassult,

az alapvető gyártási szegmensekben pedig éles csökkenés történt az idei első fél évben 2024 hasonló időszakához képest.

• A poliszilícium termelése 43,8%-kal, 596 000 tonnára esett vissza.
• A szilíciumostya-gyártás 21,4%-kal 316 gigawattra (GW) csökkent.
• A napelemek és modulok termelése ugyanakkor 7,7%-kal, illetve 14,4%-kal nőtt.

Az árak lényegében a teljes ellátási lánc mentén összeomlottak. A kulcstermékek átlagárai új történelmi mélypontokra süllyedve július elején már 66-89%-kal maradtak el a koronavírus-járvány alatt elért csúcsértékekhez képest, ezzel súlyos nyomást helyezve a haszonkulcsokra.

Közben a Kínában megvalósuló napelem-telepítések rendkívüli magasságokba emelkedtek. Az ország naperőmű kapacitása 212,21 GW-tal bővült 2025 első hat hónapjában -

beleértve egy 92,92 GW-os havi (!) rekordot is

-, ami több mint 100%-os növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakához képest. Összevetésül, az Európai Unió naperőműveinek beépített teljesítőképessége idén 64,2 GW-tal nőhet a SolarPower Europe előrejelzése szerint.

Portfolio Energy Investment Forum 2025

Kivételesen jó alkalmat biztosít a téma megismerésére és átbeszélésére a Portfolio immár hagyományos őszi energetikai csúcsrendezvénye, a Portfolio Energy Investment Forum.

Információ és jelentkezés

Az összesített kínai telepített naperőmű kapacitás beépített teljesítőképessége az időszak végén meghaladta az 1 terawattórát (TWh), növelve a napenergia részesedését a nemzeti energiamixben, miközben a szén részesedése csökkent.

Az idei első hat hónapban a kínai fotovoltaikus termékek teljes exportértéke 26%-kal csökkent éves összevetésben, miután 2024 második fél évében is esett. A szilíciumostya- és modulexport 7,5%-kal, illetve 2,8%-kal esett vissza, a napelemcellák kivitele azonban mennyiségben 74,4%-kal, értékben pedig 33,1%-kal megugrott a nagyrészt szintén kínai komponensekre támaszkodó külföldi napelemgyártás bővülése miatt.

Miközben az olyan hagyományosnak mondható piacokra, mint például Európába, a Közel-Keletre és Dél-Amerikába irányuló export mérséklődött, addig 115 országba és régióba irányuló szállítások emelkedtek. Ezek közel felén, 51, főként ázsiai, afrikai és amerikai piacon a kínai napelemes ágazat exportjának növekedési rátája meghaladta a 100%-ot is.

Az ágazat pénzügyi helyzete ugyanakkor romlott. 2025 első negyedévében 31, A-részvénnyel jegyzett kínai fotovoltaikus vállalat összesen 12,58 milliárd jüan (1,73 milliárd dollár) veszteséget jelentett, 274%-kal nagyobbat, mint egy évvel korábban.

2024 óta több mint 40 ágazati vállalat lett kivezetve a tőzsdéről, jelentett csődöt vagy fogott restrukturálásba.

A nehézségek és negatív tendenciák ellenére a CPIA felfelé módosította éves előrejelzését. A szervezet várakozásai szerint 2025-ben világszerte 570-630 GW beépített teljesítőképességgel telepítenek új napelemes rendszereket, ami némileg elmarad a SolarPower Europe európai iparági szervezet 655 GW-os prognózisától. A CPIA arra számít, hogy a világszerte idén megvalósuló új telepítések megközelítőleg fele (270-300 GW) Kínában realizálódik.

Az aktuális kínai zöldenergia-célkitűzések már előírják a nehézipar számára is, hogy növelje megújuló villamosenergia-felhasználását, de például az új adatközpontoknak is legalább 80%-ban zöldenergiával kell kielégíteniük villamosenergia-igényüket. A kormány szabályozási reformokkal is igyekszik megtámasztani a piacot, támogatja az ipar önellátó naperőművekkel való közvetlen ellátását, az energiatárolóval vagy zöldhidrogén-üzemmel kombinált hibrid erőművek létesítését, és egyebek mellett egy nagyszabású sivatagi napelemes program megvalósítását is, melynek keretében 2030-ig 253 GW új naperőmű kapacitás létesülhet.

Ugyanakkor az árháborúk megfékezése érdekében a szabályozó hatóságok az iparág erősebb önszabályozását is sürgettek. Ezen túlmenően a kínai ipari és információs technológiai minisztérium a fenntarthatatlan árképzés visszaszorítására, valamint egyebek mellett a minőségi szabványok emelésére is ígéretet tett. Az erőfeszítés egy szélesebb stratégia része, melynek célja az, hogy stabilabb és fenntarthatóbb növekedés felé terelje az ágazatot.

A közelmúltban Kína jelentős árazási reformot is végrehajtott a hálózatra csatlakozó megújuló erőművek által termelt villamos energiára vonatkozóan, azzal a céllal, hogy

az ország a betáplálási tarifákról piacvezérelt árazásra álljon át.

A változtatásnak megfelelően a Kínában épülő új naperőművek 2025. június elsejétől piaci alapú ajánlattétel útján meghatározott tarifát kaphatnak termelésük után, míg az ez előtt üzembe helyezett projektekre differenciált elszámolási szabályok vonatkoznak. A reform célja a verseny fokozása, azonban értékelések szerint a változtatás bizonytalanságot is kelt a befektetőkben a jövőbeli megtérüléssel kapcsolatban.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images