Berobbant a versenyfutás a világ egyik legfeszültebb térségében: saját fegyverét fordítják Amerika ősellensége ellen

Az ügyes egyensúlypolitika

Vietnám a délkelet-ázsiai térség egyik legizgalmasabb szereplője, ezt a jelzőt pedig a nagy sikerrel űzött „bambuszdiplomáciájának” köszönheti. A hajlékony növényről elnevezett stratégia pont erre a tulajdonságra épít, vagyis Hanoi igyekszik úgy fordulni, hogy ezzel egyetlen hatalomnak se legyen szálka a szemében. Az ország szoros kapcsolatokat épített ki Kínával, az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és még az egyre nagyobb globális szereplővé váló Indiával is. Mindez nem lenne lehetséges, ha Vietnamnak nem lennének remek adottságai: gyorsan növekvő gazdasága remek piacot jelent, miközben a folyamatosan növekvő népességszáma egy olyan térségben jelent előnyt, ahol egyre több ország demográfiai kihívásokkal nézhet szembe (a közeli Malajziában a teljes születési arányszám a 2000 környékén még 3-as volt, 2023-ra 1,6 környékére csúszott vissza). Vietnámban a TFR az ezredfordulóra 2-re esett, ám azóta folyamatosan ezen a szinten stagnálnak az arányok, ez pedig előnyös Hanoi céljainak megvalósításához.

Nem egyedül az ország statisztikai adatai imponálóak, hanem az egyéb megközelítésekből származó lehetőségeit is igyekszik kiaknázni:

• A szocialista államberendezkedés garantálja, hogy a szomszédos Kínával könnyedén el tudjanak simítani esetleges nézetletéréseket, a hírek szerint a két ország pártvezetői személyesen is jó kapcsolatot ápolnak, ez még gördülékenyebbé teszi a megbeszéléseket.
• A történelem érdekesen alakult, hiszen az országról máig a hidegháború egyik legvéresebb katonai konfliktusa jut a legtöbb ember eszébe, amelyben amerikai katonák tízezrei, helyiek százezrei (más becslések szerint akár milliói) haltak meg. Az Egyesült Államok vereséget szenvedett, kénytelen volt kivonulni, miközben Washington inkább a diplomáciához nyúlt, hogy a negatív emlékezet ellenére közeledjenek a felek. A múltban egyébként Hanoinak Pekinggel is volt nézeteltérése, amely véres összecsapásokig fajult 1979-ben, de a kedélyek lecsillapodását követően rendezni tudták a vitát. Szintén a korszakhoz fűződik a Moszkvával kiépített jó kapcsolat, amelyek a Szovjetunió szétesését követően is megmaradt.
• Mindegyik közül kiemelkedik Vietnam földrajzi elhelyezkedése, amely kiemelt fontosságú országgá teszi a globális nagyok szemében: az Indokínai-félsziget keleti partvidéke remek rálátást ad a Távol-Keletről a nyugat felé vezető (India, a Közel-Kelet, Afrika és Európa) hajózási útvonalakra. Ez olyan különleges helyzet, amire minden, nagyhatalmi ambíciókat dédelgető ország pályázik.

Ez utóbbi szempont az, amely most újra előtérbe került. Kínával ugyanis nem sikerült minden vitájukat maradéktalanul elrendezni, így Hanoi és Peking nem ért egyet azzal, hogy a Dél-kínai-tengeren található Spartly-szigetek (kínaiul Nánshā Qúndǎo, vagyis Déli Homokszigetek) pontosan kihez is tartozik. A 2010-es évek kezdeteitől Kína úgy határozott, hogy véget vet ennek a vitának és a saját kezébe veszi a helyzetet: elkezdte mesterségesen felhizlalni a vízből alig kibukkanó homokpadokat. Sorra jelentek meg a térképen az egyre nagyobb szigetek, ezeken pedig hamar megtelepedett egy katonai bázis, vagy valamilyen más hasonló tevékenység. Az Asia Maritime Transparency Initiative 2013 óta listázza ezeket az apró szigeteket, jelenleg összesen 27 van a gyűjtésben (ezek egy része a közeli Paracel-szigetekről). Ezek egy részén nem történt beavatkozás, míg másokon jelentős munkálatok zajlottak.

A legnagyobb problémát az jelentette, hogy a szigetek kiterjesztését és az állandó katonai bázisok létrejöttét lényegében minden jelentős hatalom Kína illegális hatalmi kiterjesztésének értékelte.

A feszült térség

A Dél-kínai-tengeren máig nem egyértelműek a határvonalak, minden térségi ország magáénak követeli egy jelentős részét, míg Kína (és Tajvan) gyakorlatilag az egészet. Ez nem különösebben nyerte el a többi kormány tetszését, keleti medencében a Fülöp-szigetekkel súlyos incidensekre is sor került hasonló okok miatt, ott egy miniatűr zátonyon megy a vita. Vietnámmal azonban más a helyzet, a két szocialista hatalom láthatóan túl tud lendülni azon, hogy bizonyos területeket mindketten a magukénak követelnek. A versenyfutásban ráadásul Hanoi emelte is a tétet, és elkezdte lemásolni a kínai receptet: nekiláttak mesterségesen megerősített szigeteket felépíteni.

Since the start of 2025, Vietnam has expanded its island-building efforts to eight features previously untouched by the current round of reclamation that Hanoi began in 2021.Dive into new satellite imagery analysis from @AsiaMTI: https://t.co/QY9MYTCYDD pic.twitter.com/gsyhErNlq0 https://twitter.com/AsiaMTI?ref_src=twsrc%5Etfw

— CSIS (@CSIS) August 25, 2025

Vietnám 2021-ben látott neki a mostani lázban először építkezni a Dél-kínai-tengeren, de 2025 eleje óta újabb nyolc helyen kezdték el a kotrási munkálatokat (négy kisebb helyen már ezt megelőzően is volt előőrse az országnak). A műholdfelvételek szerint az Alison-, a Collins-, az East-, a Landsdowne- és a Petley-zátonynál egyaránt bővítések fedezhetőek fel. Ezek a képek azt bizonyítják a Center for Strategic and International Studies (CSIS) megállapítása szerint, hogy a Spratly-szigetek mind a 21 vietnámi kézen lévő apró szigetét megerősítették. Korábban ezek a vízből éppen csak kibukkanó szikláknak, vagy apálykor felszínre kerülő homokpadoknak számítottak, hamarosan állandó helyőrségek jöhetnek rajtuk létre. A fenti öt mellett három helyen bővítések kezdődtek, ott korábban már megerősítették a szigetet, de most a méretnövelés következik.

A CSIS szerint Vietnam az idei beruházások előtt már a 70 százalékát elérte a korábbi kínai építkezéseknek, viszont a nyolc új projekt már előzést jelent.

Számokban kifejezve mindez azt jelenti, hogy az Indokínai-félszigeten fekvő ország 3319 hektárnyi területet hozott létre (2024 júniusa és 2025 márciusa között összesen 641-et, korábban 2023 novembere és júniusa között 691 hektárt), míg Kína összesen 4650-et. 

A régebbi kotrásoknál sem álltak meg a munkák, kezdenek felbukkanni ugyanazok az infrastrukturális elemek, amelyek korábban a riválisnál volt megfigyelhető: kikötők, különféle adminisztratív épületek, raktárak, kifutópálya. Az elemzés kiemelte, hogy mindegyik építkezésnél feltűnik egy hat épületből álló épületcsoport, amely ugyanabban a mintázatban épül meg. A két szélével együtt egy fél zárt udvar jön létre, és minden alkalommal a víz felé néz. Bár pontosan nem nevezik meg a funkcióját, elsősorban kormányzati vagy katonai épületnek – például laktanyának – tűnnek. Hanoi a várakozások szerint az építkezések végével két repülőtérrel rendelkezik majd a Spratly-szigeteken. Az egyik már jelenleg is létező építkezés, míg a másik – amely rövidebb kifutópályával bír majd – most épül a Barque Canada nevű zátonyon.

Új játszma kezdődik

A beruházások egyértelműen azt jelzik, hogy Vietnám szeretné kiaknázni a Dél-kínai-tenger lehetőségeit és főleg a tengeri logisztika területén erősítene. A sok kikötő viszont az ország haditengerészetét is ki tudja szolgálni, ezzel megnövelve a hadihajók hatótávolságát. Nem lenne meglepő, ha „kettős felhasználású platformok” jönnének létre, vagyis a kereskedelmi és a rendvédelmi járőrhajók is helyet kaphatnak. A cél egyértelmű: Vietnám szeretné növelni a tengerpartja előtt elterülő vizeken a saját befolyását és kiterjeszteni az ellenőrzést a forgalmon. Kína korábban erre használta fel az új bázisait a Spratly-szigeteken. Sok esetben azért nem lehet biztosat mondani a terjeszkedés pontos céljairól, mivel azokat az ország nem hozza nyilvánosságra, másrészt pedig még nincs abban a szakaszban az építkezés. Először ugyanis különböző módszerekkel – kotrással, feltöltéssel – megerősítik a zátonyt, és megnövelik a területét. Ezt követően jöhet az építkezés. A legtöbb esetben már készen vannak az első szakasszal, viszont a felhúzás alatt álló tömbök funkciója még ismeretlen.

In response to threats from China, Vietnam's Namyit Island has quietly made itself 10 times larger into a naval outpost in the course of just 4 years pic.twitter.com/ouLeVH5yB9 https://t.co/ouLeVH5yB9

— Massimo (@Rainmaker1973) August 23, 2025

A terjeszkedés persze felkeltette Kína figyelmét is, 2025 februárjában ellenezték az építkezéseket, különösen a reptér felhúzását, arra hivatkozva, hogy Vietnam az ő területükön építkezik. Ezzel az állítással nemcsak a térségi országok nem értenek egyet, hanem a hágai Állandó Döntőbíróság 2016-os ítélete sem, mivel a Fülöp-szigetek a Scarborough-zátonyon alaposan összeveszett Kínával. A döntést Peking persze nem fogadta el, szerinte a testületnek nincs felhatalmazása ilyen kérdésekben határozni.

A CSIS jelentése ismét felkeltette a keleti nagyhatalom figyelmét, és augusztus 24-én újra megismételték a korábbi kijelentésüket:

Kína határozottan ellenzi az érintett ország építkezési tevékenységeit az általuk illegálisan elfoglalt szigeteken és zátonyokon. Megtesszük a szükséges lépéseket saját területi szuverenitásunk, valamint tengeri jogaink és érdekeink védelme érdekében

– mondta el Kuo Csiakun külügyminisztériumi szóvivő.

A kijelentés ijesztőnek tűnik, de valójában egyelőre Hanoinak nincs oka aggodalomra. A jelzés nem a legmagasabb szintről jött, és csak akkor, amikor Peking már kénytelen volt reagálni. Mindez felveti annak a lehetőségét, hogy a két ország között van valamilyen titkos megállapodás, amiben Kína engedélyezte Vietnámnak komolyabb retorziók nélkül a terjeszkedést. Azt egyáltalán nem lehet feltételezni, hogy a térségben már erős megfigyelőállomásokat és katonai bázisokat kiépítő ország ne tudna minden egyes lépésről, mégis a látványos megrovások elmaradnak. Szöges ellentéte ennek a kommunikációnak az, ami Peking és Manila között zajlik ettől valamivel keletebbre, ahol a kínai hadihajók és a parti őrség járművei folyamatosan járőröznek, legutóbb ütközésig fajuló üldözéses jelenetbe keveredtek. A helyzet pikantériája, hogy éppen a kínai Népi Felszabadító Hadsereg Haditengerészetének rombolója bánta a parti őrség nagysebességű oldalirányú becsapódását.

This is the best map of territorial claims in the South China Sea I've seen. Source: https://t.co/SlNKkjZcLz pic.twitter.com/xzJlDxWjJ4 https://t.co/SlNKkjZcLz

— Simon Kuestenmacher (@simongerman600) February 18, 2019

Hasonló jelenetek egyelőre nincsenek ettől nyugatabbra az értékes vizeken, pedig itt Vietnám sokkal határozottabban „lép Kína tyúkszemére”. A csöndes megállapodást indokolná az is, hogy

a feleknek nem érdekük egy ilyen világgá kürtölni, mivel Peking ezzel tulajdonképpen a saját érdekeit sértené, ami belföldön is rossz visszhangot vethet.

A másik lehetséges forgatókönyv, hogy egyszerűen most nincs erre ideje a kínai vezetésnek, mivel bőven van most dolguk: a már említett Fülöp-szigetek, Tajvan, Trump vámjai, a térségi amerikai katonai jelenlét, a belső hatalmi konfliktusok, határviták Indiával – nem biztos, hogy hiányzik a nyakukba még egy lánccsörtetés. Ha ez utóbbi az igaz, akkor nagyon mellémentek a kínai stratégák, ugyanis egy ponton akkor könnyedén átadják a terepet a riválisnak, akik ráadásul egy pillanatig se haboznak élni ezzel.

Címlapkép forrása: Linh Pham/Bloomberg via Getty Images