A felemelkedő nagyhatalom keményen beintett Trumpnak, de valaki más lett az igazi győztes

Augusztus 31. és szeptember 1. között tartották Kínában a Sanghaji Együttműködési Szervezet 25. csúcstalálkozóját. Az eseményt a szokásosnál jóval nagyobb figyelem övezte, mivel az indiai miniszterelnök előzetesen jelezte, hogy személyesen fog elutazni, és helyben megbeszéléseket folytatni. Mivel India és Kína között finoman fogalmazva sincs túl barátságos viszony, ezért már önmagában ez nagy fegyverténynek számított. Mégis, ennél sokkal nagyobb figyelmet inkább az kapott, hogy az Egyesült Államok vámokkal fenyegette meg a dél-ázsiai hatalmat, mivel ők az orosz nyersanyagok egyik legnagyobb felvásárlói. Újdelhi viszont láthatóan nem rettent meg ettől, de most volt lehetősége megmutatni pontosan mit is gondol erről.

A régóta várt találkozó

Talán még soha nem övezte ekkora figyelem a 2001-ben, a „Sanghaji ötökből” (ez Kínát, Oroszországot és három közép-ázsiai országot takart) Üzbegisztán csatlakozásával hat tagúra bővülő Sanghaji Együttműködési Szervezet (Shanghai Cooperation Organization – SCO) csúcsát. Eredetileg a legfontosabb célokat a határ menti feszültségek csökkentése, a demilitarizáció és a biztonsági kapcsolatok megerősítése jelentették. Később még négy ország csatlakozott teljes jogú tagként: India, Pakisztán, Irán és Fehéroroszország, így összesen 10 tagállammal működik a szervezet. Ezen felül van további 16 megfigyelő státuszú, többségében ázsiai kormány. A folyamatosan növekvő szervezet ennek ellenére

a világ nagy részén szinte alig ismert, egyelőre még nem tartozik a valódi nagy hatást gyakorló globális szervezetek közé.

A 2025-ös találkozó viszont sok szempontból más volt, mint az eddigiek.

Idén nagyon komoly várakozások előzték meg a tiencsini találkozót, mivel ott olyan találkozásokra és kijelentésekre lehetett számítani, amelyek akár globális hatást gyakorolhatnak:

• Narendra Modi indiai miniszterelnök 2018 óta nem tette be a lábát Kínába, erre pedig alapos oka volt: finoman fogalmazva sem voltak a legjobb kapcsolatban Hszi Csin-pinggel, a kínai elnökkel. A két szomszédos hatalomnak számtalan vitája van egymással, kezdve a határtól, a vízellátáson át egészen a tengeri rivalizálásig. Modi most mégis utazott, sőt, láthatóan nagyon jól érezte magát.
• Az elmúlt időszakban kétség sem férhetett ahhoz, hogy Ukrajna még mindig slágertéma, ezért a kelet-európai országban zajló háború kitüntetett figyelmet kap, főleg, hogy az agresszor, Oroszország is megjelent.
• A leginkább az volt az érdekes, hogy miközben Donald Trump amerikai elnök folyamatosan a vámháborújával szorongat más hatalmakat, lesz-e valamiféle ellentartás Washingtonnak.

Hszi láthatóan nagyon élvezte, hogy minden szem Kínára szegeződik, de a másik két főszereplő – Vlagyimir Putyin orosz elnök és a már említett Modi – is nagyra értékelték, hogy most minden lépésüket emberek milliói követnek árgus szemekkel. Ki is használták ezeket a pillanatokat, jó kedélyűen, mosolyogva fogtak kezet, majd a kommunikáció szintjén is fenntartották ezeket a paneleket.

Interactions in Tianjin continue! Exchanging perspectives with President Putin and President Xi during the SCO Summit. pic.twitter.com/K1eKVoHCvv https://t.co/K1eKVoHCvv

— Narendra Modi (@narendramodi) September 1, 2025

A kínai elnök vitte a stafétát, igyekezett kihasználni a helyzetet, és még nagyobb jelentőségűvé tenni a csúcsot.

A jövőre tekintve, miközben a világ turbulencián és átalakuláson megy keresztül, továbbra is a sanghaji szellemet kell követnünk, két lábbal a földön kell maradnunk, előre kell haladnunk, és jobban kell ellátnunk a szervezet feladatait

– jelentette ki.

Beszédében a „nemzetközi méltányosság és igazságosság fenntartására”, valamint „előnyös gazdasági és kulturális együttműködésre” szólított fel. A csúcstalálkozó alapján néhány tanulság azonnal levonható:

• Kína törekszik a multilateralizmus erősítésére, erre pedig biztatja a többi tagállamot is. Peking hangsúlyozta, hogy szükség van a hidegháborús reflexek elutasítására és elfelejtésére.
• Hszi hangsúlyozta, hogy minden tagállamot a barátjának tekint, kifejezetten sürgette őket, hogy minél előnyösebb együttműködések szülessenek. Ebben érezhetően volt arra vonatkozóan is szándék, hogy ne váljon kizárólagosan a Kína-központúvá az elképzelés. Az elképzelésben volt némi gesztus is Modi felé.
• A kulturális és az oktatási jellegű cserék hangsúlyozása azt jelenti, hogy újabb dimenzióval erősödhet a szervezet.
• Erősíteni szeretnék a pénzügyi együttműködést, amelynek keretében létrejöhet az SCO bankja, amely több kisebb méretű projektet támogathat a jövőben.
• Az SCO szerepét erősebbé szeretnék tenni a globális szervezetek között.

A valódi főszereplő

Bár a fent felsorolt kijelentések fontossága sem elhanyagolható, messze a legizgalmasabb kérdést az jelentette, hogy Narendra Modi miképpen fog viszonyulni a „két jó baráthoz”, vagyis Putyinhoz és Hszihez. A kérdés apropóját most nem elsősorban a kínai-indiai rivalizálás adta, hanem sokkal inkább az a tény, hogy az Egyesült Államok elkezdett határozottabban beleszállni a dél-ázsiai hatalomba, és az egyébként is komoly vámok mellett további terheket rótt ki rájuk az orosz szénhidrogének nagyarányú vásárlása miatt. Újdelhinek választania kellett:

enged az amerikai nyomásnak, és elengedi az olcsó energiahordozóval való bizniszelést, vagy inkább ellenáll.

Az SCO tiencsini találkozója után szinte semmi kétség nem maradt, Modi egyértelmű gesztusok sorát tette Oroszország felé, egyesek már arról beszélnek, hogy valóságos hármas szövetség jött létre Donald Trump ellen.

Korai lenne még azt állítani, hogy egy minden eddiginél erősebb és fontosabb együttműködés alakult, viszont az tagadhatatlan, hogy az Egyesült Államok kapott egy erős jelzést, hogy a nyomásgyakorlási politikája nem biztos, hogy azt az eredményt éri el, amit szeretnének. Amennyiben ez a Kínában látott nagy összeborulás tartósnak bizonyul a három nagy között, az bizony nagyon súlyos következményekkel járhat Washington számára, ugyanis éppen az egyik legerősebb potenciális partnerüket veszítik el. Korábban ugyanis úgy látták a döntéshozók a nyugati nagyhatalomban, hogy a világ legnépesebb országa potenciális szövetségesük lehet a Kína elleni hatalmi harcok során, ennek pedig rengeteg sok oka lehetett volna:

• Újdelhi és Peking egymás régi riválisai, esősorban a Himalájában vannak komoly gondjaik egymással, nem igazán egyeznek a nézeteik a határ pontos futásában.
• Az előző témához kapcsolódik, de a Tibet feletti ellenőrzéssel sokkalta jobb helyzetben lévő Kína visszaél (India, és néhány dél-ázsiai ország szerint) a természeti erőforrásaival, ami mérgezi a kapcsolatot.
• India az Indiai-óceán természetes hatalmának tekinti magát, miközben Kína növekvő tengeri ereje már felbukkant itt, ez pedig különösen sérti Újdelhi érdekeit.
• Peking szeret azokkal az országokkal barátkozni, amelyek egyébként nem igazán vannak szoros kapcsolatban Indiával. A legszorosabb kapcsolat például éppen a másik nagy riválissal, Pakisztánnal van.

Ez a helyzet alapból szinte tálcán kínálja a lehetőséget, hogy a hindu hatalom Kína másik nagy riválisával, az Egyesült Államokkal kezdjen el barátkozni. A történetben viszont természetesen van egy csavar, ez pedig Oroszország. Moszkva és Újdelhi még a hidegháború idején épített ki egymással szoros kapcsolatot, bár a dél-ázsiai ország ragaszkodott ahhoz, hogy ő „az el nem kötelezettek” táborát erősíti. Ennek ellenére kialakult egy, elsősorban a védelmi-biztonsági kapcsolatokon alapuló szoros barátság, az indiai hadsereg rengeteg fegyvert vásárolt az oroszoktól, közösen is több eszközt fejlesztettek. A 2022-es ukrajnai orosz invázió után egy újabb erőteljes löketet kapott a két hatalom közeledése: a nyugati világ nem volt hajlandó megvásárolni a Putyintól az olajat, de az energiaforrások szűkében lévő Modi igen. Kapva kapott az alkalmon, és alaposan felpörgött a szénhidrogének vásárlása, ráadásul a világpiaci árnál olcsóbban.

Washington eddig sem nézte jó szemmel, hogy India ennyire közeli kapcsolatokat ápol Oroszországgal.

A nyugatiak szerették volna elérni, hogy inkább máshonnan szerezzék be a szükséges katonai eszközöket. Ez egyébként egész sikeres volt, de ebben szerepet játszott az is, hogy az orosz hadigépezet igencsak köhögni kezdett, késve érkeztek meg a fegyverek, a minőségük sem mindig érte el a várt szintet, így szép lassan elkezdték elhagyni ezeket a beszerzéseket. Ennél is izgalmasabb volt, hogy Trump beváltotta a korábbi fenyegetéseit, és valóban kivetett 50 százalékos másodlagos vámot az indiai termékek behozatalára, mivel nem aratott tetszést nála, hogy Újdelhi az orosz energiahordozók egyik legnagyobb felvásárlója lett. Éppen ezért komoly kérdést jelentett, hogy mégis mi lesz az SCO-n, merre mehet tovább a kapcsolat, India aláveti-e magát a trumpi akaratnak, vagy esetleg beint a nyugatiaknak.

A találkozó erre aztán mindennél egyértelműbb és látványosabb választ adott mindenkinek: Modi tulajdonképpen hatalmas fityiszt mutatott Trumpnak.

Russian President Vladimir Putin and Indian Prime Minister Modi shared a ride to their bilateral meeting in China. pic.twitter.com/aPUtphfDEp https://t.co/aPUtphfDEp

— Polymarket Intel (@PolymarketIntel) September 1, 2025

Az indiai miniszterelnök az SCO-n kétoldalú megbeszélést tartott Putyinnal, az esemény pedig nem szűkölködött a látványos gesztusoktól. A két vezető együtt furikázott az orosz elnök Aurus páncélozott limuzinjában, majd az elnökök kézen fogva is sétáltak. Ez a nemzetközi diplomácia nyelvén a szoros kapcsolatokat, az együttműködést és a bizalmat jelképezi. Ez a szimbólum különösen a sűrűn lakott dél-, délkelet-ázsiai országokban jellemző. Szavak szintjén sem maradt el egymás dicsérete:

India és Oroszország a legnehezebb helyzetekben is mindig vállvetve jártak

– mondta el Modi, majd mire válaszul Putyin a „kedves barátjának” nevezte őt.

A felek egy sor témát megvitattak egymással, így szóba került a kereskedelem, a műtrágya-ellátás, az űrkutatás, illetve a biztonsági és a kulturális együttműködés lehetősége is. Bár direkten az olajról nem volt szó, a felek közötti nagy egyetértés arra utal, hogy Modi bizony egyáltalán nem akart Trumpra hallgatni. Újdelhi ezzel egyszerre több üzenetet is sugározhatott:

• India megbízható partner, amely kitart a régi szövetségesei mellett, fújjon bárhonnan és bármennyire is erős szél.
• Országa van annyira erős, hogy ellenálljon az Egyesült Államok akaratának, ezzel lényegében bejelentkezett a nagyhatalmak szűk elitklubjába.
• Modi kitart a multilateralizmus mellett, nem pedig az amerikai protekcionalista szempontokat veszi figyelembe.
• Az olaj még mindig nagyobb biznisz jelent számára, mint Trump vámjai miatt a várható kiesés. Ez azért is érdekes, mert a 2023-as adtok szerint az indiai export mintegy 18 százaléka megy az Egyesült Államokba.

A titkos győztes

Azt egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy meddig tart ki ez a lendület, és az Újdelhi és Peking közötti stratégiai érdekellentéteken hosszabb távon (netán végleg) át tudnak-e ennek hatására lépni. Az bizonyos, hogy az SCO-n látottak komolyan gyomrost jelentenek Trumpnak. Az orosz elnök Hszi Csin-pinggel is tartott nagy megbeszélést, de erre előzetesen is lehetett számítani, mivel a két vezető az elmúlt években egymás után jelenti be az újabb és újabb csúcstalálkozókat. Ennek magyarázata, hogy Putyin ukrajnai háborúja nem hozta meg a várt eredményt, sőt, az évek óta tartó harcokban Oroszország is kezd kimerülni, a nyugati szankciók drasztikus hatásainak elkerüléséhez pedig Kína kellett. Pekingnek is jól jött Moszkva kiszolgáltatottsága, így ugyanis hatalmas mennyiségű orosz nyersanyaghoz jutott hozzá jutányosan. Azt nem pontosan tudni, hogy ez a szisztéma meddig tartható fenn, ugyanis a globális ambíciókat dédelgető oroszoknak nem túl jó, ha ennyire kiszolgáltatottá válnak egyetlen partnernek.

Az SCO idei találkozójának legnagyobb győztesének így is Vlagyimir Putyin tűnik,

hiszen a fokozódó amerikai nyomás ellenére elérte, hogy a felemelkedő nagyhatalom inkább az ő barátságát válassza Trumpé helyett. Ez komoly fegyvertény lehet számára, ráadásul erős lökést kaphat afelé, hogy továbbra is ignorálja Washington béketörekvéseit Ukrajnában. Moszkvának eddig sem volt különösebben érdeke lezárni a konfliktust, most ehhez kapott megerősítést is. Putyin ugyanis újra elmondta, hogy szerinte mik azok a feltételek, amiknek teljesülniük kell a háború befejezéséhez, és nem igazán volt engedékeny az álláspontját illetően, kifejezetten a NATO keleti terjeszkedése ellen emelte fel a hangját. A biztonsági szféra hatalmi egyensúlyának helyreállítását kérte, itt kifejezetten a szervezet európai növekedésére gondolhatott. Korábban olyan felvetések is felröppentek, hogy a Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy állítsák vissza az 1997-es állapotokat, ráadásul elvileg ígéretet is kapott korábban az orosz vezetés, hogy a keleti tagfelvétel nem fog Oroszország érdekei ellen szólni. Modi hangsúlyozta, hogy támogatja a békét, az neki nagyon fért volna bele, hogy valamilyen módon itt az oroszok mellé áll, a találkozó előtt megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is.

This chart shows how Russia replaced the EU with China, India & Turkey as top buyers of its oil & gas.But the twist? Much of that oil is refined in India or Turkey—then resold to Western Europe at a premium. The EU pays more to say it isn’t buying Russian oil. Morals intact. pic.twitter.com/luYRK8O8Dm https://t.co/luYRK8O8Dm

— Brian McDonald (@27khv) March 30, 2025

Az SCO 2025-ös találkozója egyben azt is megmutatta, hogy letelt az amerikai elnök januári beiktatása után jellemző óvatoskodás ideje, és a „globális dél” hatalmai visszatérnének az eddigi, jól ismert recepthez, vagyis a saját táboruk megerősítéséhez, méghozzá Washington nélkül. Az elmúlt időszakban ebben elsősorban Oroszország és Kína volt a leginkább érdekelt, ám most

India jelentős lépést tett afelé, hogy szintén megerősítse a saját szerepét ebben a klubban.

Címlapkép forrása: Sergey Bobylev/Kremlin Press S./Anadolu via Getty Images