Minden eddiginél látványosabban prezentálta Amerika legfőbb kihívója, hogy kész a világ vezetésére

Szeptember 3-án nagyszabású katonai parádét tartottak Kínában a második világháború befejezésének 80. évfordulójára. Az eseménynek kitüntetett figyelmet szentelt a pekingi vezetés, már hetekkel ezt megelőzően arról szóltak a hírek, vagy hogy kik lehetnek majd ott személyesen, meg milyen csúcsfegyvereket villantanak meg az ikonikus Tienanmen téren. A felvonuláson a keleti nagyhatalom a várakozásoknak megfelelően megmutatta a legújabb fegyvereit, mindezt a tribünön Hszi Csin-ping kínai elnök társaságában Peking legszorosabb szövetségesei nézték végig. Az egész esemény azért is különleges, mivel mindössze ez volt a második ilyen alkalom, először 10 évvel korábban, a 70. évforduló alkalmából villantotta meg Kína így a fegyverarzenálját.

Chinese President #XiJinping and global leaders ascend the Tiananmen Rostrum, marking a historic moment at the #VDay commemoration. #China #ChinaParade pic.twitter.com/1BmicAFzli https://twitter.com/hashtag/XiJinping?src=hash&ref_src=twsrc%5Etfw

— Shanghai Daily (@shanghaidaily) September 3, 2025

A Tienanmen téri esemény helyi idő szerint reggel 9 órakor kezdődött és összesen 90 percen keresztül tartott.

A parádé több célt is szolgált egyszerre: demonstrálni Kína fegyveres erőit, bemutatni az ország nagyhatalmi státuszát és szemléltetni mely hatalmak állnak szorosan Peking mellett.

Korábban Oroszország ugyanebből az okból tartott májusban egy hasonló felvonulást a Vörös téren, azon éppen a kínai vezető volt a legfontosabb díszvendég. Hszi Csin-ping ezt a gesztust visszaadta, most Vlagyimir Putyin foglalhatott közvetlenül helyet mellette. A keleti nagyhatalom elnöke nem szűkölködött a megnyitó beszédében a grandiózus szavakkal, ebben lényegében Kína világvezetői státuszáról beszélt. Kijelentette, hogy országa „erős és önellátó”, „nagyszerű nemzet, amely nem fél az erőszaktól” és hangsúlyozta, hogy „a kínai nemzet megfiatalodása megállíthatatlan”.

A hangzatos kijelentések egyértelműen jelezték, hogy Peking benyújtotta igényét a világ vezetői pozíciójára, ennek az SCO után különös jelentősége van. Hszi először üdvözölte a második világháború veteránjait, majd helyet foglalt a nézőtér közepén, ezzel kihangsúlyozva a helyzetét. A kínai elnök a nagyszabású ünnepséggel erős üzenetet küldött a világnak, de főleg a legnagyobb riválisának, az Egyesült Államoknak:

• A felvonultatott vezetők száma: összesen 26 ország vezetője jelent meg, első sorban a közép- és délkelet-ázsiai országokból. Ez jelzi, hogy Peking ezekben a régiókban megkerülhetetlen, kulcsfontosságú szereplővé vált. Rajtuk kívül számos más ország rangos politikai képviselője is megjelent, így például Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is. Hszi meg akarta mutatni, hogy a Nyugat próbálkozása ellenére Kína nincs egyedül és nem lehet elszigetelni.
• A felemelkedő nagyhatalomnak lehetősége adódott, hogy fitogtassa az erejét a nagyszabású katonai parádén, felvonultatva minden erejét. Több ezer katona masírozott, miközben felvillanthatták a legmodernebb fejlesztéseiket, ezzel demonstrálva a kínai Népi Felszabadító Hadsereg (People’s Liberation Army – PLA) méretét és felkészültségét. Üzenetértékű, hogy nagy figyelmet szenteltek a nukleáris erők felvillantásának.
• Hszi Csin-ping hangsúlyozni szerette volna, hogy milyen erőteljesen az Egyesült Államok ellen foglal helyet, ezt pedig két autokrata vezetővel, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel tudta a legjobban demonstrálni. Nem véletlen, hogy Amerika két „ősellensége” foglalt helyet a kínai elnök két oldalán, mindenki más csak utánuk kulloghatott már a bevonuláson is. Érdekesség, hogy az észak-koreai vezető mennyire előkelő helyet kapott, ezzel Hszi azt is akarta jelezni Putyinnak, hogy Oroszország erős közeledése ellenére Peking nem tervezi elengedni a rezsim kezét.

During China's V-Day parade, foot formations marched in unison through Tian'anmen Square, embodying discipline and strength. pic.twitter.com/dN1gUQ3UDj https://t.co/dN1gUQ3UDj

— China Focus (@China__Focus) September 3, 2025

A parádé arról is árulkodik, hogy Peking igyekszik a lehető legharsányabban bemutatni a fiatalabb generációk számára a régmúlt nagy sikerét, vagyis – ahogy a helyi kommunikációs panelekben nem győzték hangsúlyozni – Japán legyőzését. Mindez jelzi, hogy a Kínai Kommunista Párt (KKP) számára az esemény nem csupán egy egyszerű megemlékezés, hanem az ideológia maga. Katrina Yu, az al-Dzsazíra katari lap pekingi tudósítója úgy fogalmazott, hogy a pekingi vezetés „nemzeti pszichéjébe” ivódott, hogy a második világháborút megelőzően Kínát a külföldi erők elnyomták, megszállták és megalázták. A mostani eseményen komoly szerepet kapott annak kiemelése, hogy

a történelem nem ismételheti meg önmagát, az ország nem fog még egyszer ugyanerre a sorsra jutni.

Az emlékezetpolitikai súlyok mellett nem maradhatott el az aktuálpolitikai helyzet értékelése sem:

Az emberiség ismét a béke vagy a háború, a párbeszéd vagy a konfrontáció, a kölcsönösen előnyös eredmények vagy a zéró összegű játékok közötti választással szembesül

– mondta a kínai elnök, önmagát a békés megoldások valódi zászlóvivőjeként beállítva.

Hszi a saját szerepét is hangsúlyozta az ország felemelkedésében, ez megerősítette a személyi kultuszt, ami Kínában az elmúlt években egyre inkább megerősödött az ő hatalomba lépésével.

Volt azonban egy fontos szempont, ami nem igazán kapott szerepet, mégis kerek évfordulót élt meg idén az esemény: Tajvan 2025-ben kerek 80 évvel ezelőtt lett újra Kína része, amikor megszűnt helyben a japán megszállás. A sziget sorsa viszont ezt követően a KKP egyik legfájóbb történetévé vált. A nacionalista Kuomintang (KMT) a második világháborúban még az ország többségét ellenőrizte, kiújult a polgárháború, majd négy évnyi küzdelem után sikerült a kommunistáknak legyőzniük a jobboldali erőket. Ezzel nem zárult le a történet, a Csang Kaj-sek vezette erők a jól védhető Tajvanra vonultak, majd lényegében egy „kvázi független” államot hoztak itt létre Kínai Köztársaság néven. A kommunista vezetésű Kínai Népköztársaság azóta igyekszik megszerezni a területet, különösen az elmúlt években pörgött fel a harcias retorika. Nem véletlen, hogy Laj Csing-tö, a tajvani elnök az augusztus 15-én elmondott beszédében nem is említette meg az egykori gyarmattartó Japánt, cserébe annál többet beszélt az úgynevezett „autoriter kényszerről”, utalva ezzel Kínára.

Hszi Csin-ping az Egyesült Államokat sem említette meg a beszédében, ezzel igyekezett lényegében „elfelejtetni”, hogy az amerikai részvétel mennyire fontos volt abban, hogy a birodalmi álmokat dédelgető Tokió térdre kényszerüljön. Donald Trump reagált is a parádé előtt, külön felhívva a figyelmet az Egyesült Államok szerepére:

A nagy kérdés, amire választ kell adni, az, hogy vajon Hszi Kína elnöke megemlíti-e majd azt a hatalmas mennyiségű támogatást és vért, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Kínának nyújtott, hogy segítsen neki biztosítani a SZABADSÁGÁT egy nagyon barátságtalan külföldi betolakodóval szemben

– írta ki a közösségi médiába.

A bemutató végül komoly aktuálpolitikai szerepet is kapott a Fehér Ház vezetője szerint, aki külön üdvözletét küldte Vlagyimir Putyinnak és Kim Dzsongunnak, kik „összeesküvést szőnek Amerika ellen”. Ezt az állítást a Kreml cáfolta, kijelentve, hogy „ez senkinek nem jutott eszébe”. A két vezető ennek ellenére meleg gesztusokkal tarkított, két és fél órás megbeszélést tartott egymással a parádét követően a Diaoyutai Állami Vendégházban. Kim és Putyin is méltatta országaik mélyülő kapcsolatait, a phenjani vezető pedig külön meg is erősítette kijelentéseivel:

Ha van bármi, amit tehetek önökért és Oroszország népéért, ha van még tennivaló, azt testvéri kötelességnek, kötelezettségnek tekintem, amelyet mindenképpen viselnünk kell, és kész leszek minden lehetségest megtenni a segítségnyújtás érdekében.

JUST IN: Russian President Putin and North Korea's President Kim Jong Un ride together in the same car. pic.twitter.com/EqP3JDvYKy https://t.co/EqP3JDvYKy

— BRICS News (@BRICSinfo) September 3, 2025

A kijelentés árnyaltabb megvilágítást kap az ukrajnai háború szempontjából, ugyanis a távol-keleti rezsi katonák ezreit küldte az oroszországi Kurszkba, a jövőben pedig további támogatást küldhet a háborúhoz Moszkvának. Az nem derült ki pontosan, hogy Trump mire gondolt a „szövetkezés” alatt, de könnyen meglehet, hogy erre utalt. Az amerikai elnök türelme egyre jobban fogy Putyinnal szemben, mivel

az orosz vezető nem igazán akarja leállítani a háborút Ukrajnában, pedig Washingtonnak ez kifejezetten erős vágya.

A látványos parádén kirívó vagy váratlan esemény nem történt, nagyjából mindenki azt kapta, amit várt: Kína megmutatta az egész világnak, hogy milyen hangosan törne a világ vezető pozíciójára, egy sor vezető közben biztosította az elnököt barátságáról, az egész farvizén pedig Vlagyimir Putyin igyekezett a saját szakállára hangsúlyozni Oroszország erejét. Az Egyesült Államok nyilvánvalóan ezt nem vette túl jó néven, különösen, hogy az elmúlt napok nem igazán voltak Donald Trump pillanatai, mivel szeptember 1-én még India vezetője is Pekingben mutatta meg, hogy nem igazán értékeli Washington jelenlegi politikáját. Mindez

tőrdöfésként hathat a nyugati nagyhatalomnak, különösen, ha a globális vezető szerepének megtartásáért folyó versenyfutást nézzük.

Címlapkép forrása: Sergey Bobylev / RIA Novosti/Anadolu via Getty Images