„Egyetlen molekula sem”: Brüsszel az orosz energia végleges kitiltására készül

Örökké tartó szankció

Dan Jörgensen, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa a TASS beszámolója szerint az EU energiaminisztereinek informális találkozóján úgy fogalmazott, hogy az az Európai Bizottság célja, hogy

az EU-tagállamok soha ne vásároljanak többé orosz energiahordozókat.

Egész pontosan az a cél, hogy az Európai Unióba ne jusson be „egyetlen molekula” sem az orosz szénhidrogénekből – jelentette ki a politikus.

Jörgensen hangsúlyozta: „A Bizottság feladata egyértelmű – az EU-országoknak minél előbb meg kell szüntetniük az orosz energiahordozók importját.

És még akkor sem szabad visszatérnünk hozzájuk, amikor már béke lesz. Ez nem ideiglenes szankció, hanem örökké tartó.

– tette hozzá.

A biztos emlékeztetett, hogy pár hónappal ezelőtt javaslatot nyújtott be az orosz gáz teljes betiltására az EU számára (minden formájában, beleértve a LNG-t is), ami jelenleg az Európai Parlament és az EU-országok által folyamatban lévő jóváhagyás alatt áll. Arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok egyértelmű támogatását fejezte ki ebben a témában:

Csak egyféle üzenet érkezik felőlük: hogy nekünk is be kell fejeznünk (a vásárlásokat)

– fogalmazott.

Emmanuel Macron francia elnök tegnap megerősítette a Reuters információját, hogy Donald Trump amerikai elnök egy párizsi találkozón szóvá tette, hogy bizonyos EU-tagállamok még mindig vesznek orosz olajat, és felszólalt ennek leállítása mellett.

Mi a helyzet Magyarországon?

Mint ismert,  Magyarország éves kőolaj-felhasználásának körülbelül 15–17%-át fedezi a hazai kitermelés, az importált kőolaj 86%-a pedig Oroszországból származik,

így a teljes felhasználás több mint 70%-a továbbra is orosz eredetű

– ez egyben azt is jelenti, hogy Magyarország az uniós tagállamok közül a legnagyobb orosz olajimportőr. Ez nagyrészt az EU-s szankciók alóli mentességnek köszönhető, ami továbbra is lehetővé teszi, hogy Magyarország orosz nyersolajat vásároljon a Barátság vezetéken.

Egy ilyen horderejű EU-döntés nagy valószínűséggel kifejezetten nehéz helyzetet teremtene itthon, főleg, hogy az orosz leválással kapcsolatban nem csak azt az – egyébként nagyon fontos – kérdést kell feltenni, hogy mennyibe kerül, hanem azt is, hogy egyáltalán lehetséges-e.

Márpedig ezzel kapcsolatban finoman szólva is megoszlanak az érintett felek vélekedései. A legkézenfekvőbb alternatíva a horvátországi Adria-kőolajvezeték a Mol számára, amely az Adriai-tenger partján fekvő omisalji kikötőből szállít nyersolajat Közép-Európába. És míg a horvát fél szerint a legfrissebb teszteredmények alapján a megfelelő infrastrukturális, műszaki bővítésekkel

a Mol pozsonyi és százhalombattai finomítja akár 100%-ban ellátható lenne az Adria-vezetéken keresztül,

addig a Mol ennél sokkal óvatosabban fogalmaz, és egyéb nehézségekre is felhívja a figyelmet:

• egyrészt ha a régió összes orosz-olajfüggő országa egyszerre kizárólag az Adriára szorulna, a kereslet akár meg is haladhatná a vezeték kapacitását, ami egy újabb ellátásbiztonsági kockázatot eredményezne, csak most délen. 
• Másrészt a Mol szerint Horvátország magas tranzitdíjai jelentős többletköltségeket okozhatnak, hiszen a JANAF a megnövekedett keresletre és az alternatív útvonalak korlátozott elérhetőségére hivatkozva akár tartósan magasan tarthatja a díjakat, ami tovább emelheti az Adria-vezeték használatának költségeit. (A hangos csörtével és annak pénzügyi vonzatával ebben az elemzésben foglalkoztunk.)

Mindenesetre az biztos, hogy

a Mol terve szerint 2026 végére érhetik el, hogy a Dunai Finomító akár 100%-ban alternatív olajfajtákat is fel tudjon dolgozni.

Mi történne a benzinkutakon?

Bár nem a friss kontextusban, de egy más okból kifolyólag felmerült az elmúlt hetekben az orosz olajimport kiesésének veszélye. A Barátság olajvezetéket ért többszöri támadások kapcsán Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója úgy vélekedett, hogy

a vezeték teljes leállása esetén mintegy 10 százalékos áremelkedésre lehet számítani a benzinkutakon.

Hernádi ugyanakkor kiemelte, hogy a legnagyobb problémát nem az áremelkedés jelentené, hanem az, hogy a finomítók nem tudnának teljes kapacitással működni, ami komoly ellátásbiztonsági kockázatot hordoz magában.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images