Tényleg szükség van még erre? – Elkezdődött az izraeliek legújabb hadművelete

Amikor Benjamin Netanjahu augusztus elején azt mondta, ismét megszállás alá akarják helyezni Gázát, még nem lehetett tudni sem azt, hogy mekkora területet foglalna el az izraeli hadsereg (IDF), sem pedig azt, hogy milyen időtartamra. A legdurvább forgatókönyv nyilván az lett volna, ha a teljes terület tartósan izraeli megszállás alá került volna. Augusztus közepén aztán kiderült, ennél azért egy lehelletnyivel visszafogottabb ötlettel állt elő az izraeli kormány.

A most látható elképzelés az lenne, hogy

az IDF teljes megszállás alá helyezi Gázavárost, az övezet legnagyobb települését, onnan a lakosságot pedig délre terelné.

Ez egyébként korrelál Jeruzsálem azon tervével is, hogy Rafah romjain egy általuk „humanitárius városnak” nevezett tábort húzzanak fel a palesztinoknak. A megszállás elméletileg ideiglenes lenne, hasonlóan az IDF korábbi akcióihoz, amikor hol Gázavárosba, hol Hán Júniszba, hol Rafah-ba vonultak be, onnan kikergetve a civileket. Ezen a ponton egyébként érdemes megjegyezni, hogy egyelőre nem lehet tudni, hogy „Gázaváros” megszállása pontosan mekkora területet fog érinteni, mivel az övezetben a lakott területek helyhiány miatt régen összeépültek már, így Gázaváros északkeleti külvárosait is nehéz elkülöníteni egymástól.

Izrael középtávú terveit a közelgő gázai megszállásból már ki lehet következtetni: Jeruzsálem célja a bevonulással hivatalosan nem a területszerzés, hanem a Hamász maradék tagjainak kiiktatása, illetve a még Gázában fogva tartott túszok kiszabadítása.

Nagyon jó esély van arra, hogy néhány hónap múlva a megszállt területet vagy kiterjesztik, vagy áttolják az övezet középső, azt követően pedig a déli részére,

hasonlóan ahhoz, ahogyan ezt a háború korai szakaszában is tették.

A nemzetközi felháborodás természetesen adott: több nyugati állam, nemzetközi szervezetek és az iszlám világ nagyjából egésze is tiltakozik az újabb izraeli katonai akció ellen, az elmúlt két év tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy Netanjahut nem igazán érdeklik ezek az aggályok. Amíg legfontosabb szövetségese, az Egyesült Államok mellette áll, addig figyelmen kívül hagyja a többi nemzetközi szereplőt. Donald Trump amerikai elnök korábban egyébként is támogatta a palesztinok kitelepítését az övezetből, így azzal Jeruzsálemnek nem kell számolnia, hogy Washingtont az elkövetkező években túlzottan zavarni fogja az övezetet sújtó humanitárius katasztrófa.

Ami valamivel komolyabb fejtörést okozhat a kormánykoalíciónak, az a hazai helyzet: azt már megszokhatták, hogy az ellenzéket támogató lakosság rendszeresen tüntet az invázió ellen, az azonban minimum kellemetlen helyzetet teremt, hogy több forrás szerint az IDF vezérkara sem rajong az ötletért. Néhány héttel ezelőtt éppen a fegyveres erőktől érkezett egy nyilatkozat, amelyben arról beszélnek, hogy náluk nincsen tervben az övezet tartós megszállása. Gyakori jelenség, hogy a politika a katonai vezetők feje fölött dönt, de mostanra eljutottunk arra a pontra, hogy az invázió miatt berendelt 60 ezer tartalékos, valamint további 20 ezer már szolgáló, de kötelező szolgálathosszabbításon áteső katona egy része nyíltan hangot ad az elégedetlenségének, azzal vádolva az izraeli kormányt, hogy politikai okokból húzzák el a háborút.

Arról többször is írtunk már, hogy a népszerűsége mélypontján lévő, koalíciós kényszerrel küzdő Netanjahunak egyébiránt valóban nem jönne jól egy tartós békeállapot.

Katonai szempontból egyébként túl komoly veszély nem leselkedik az IDF-re: bár biztos, hogy Gázaváros teljes megszállása fog áldozatokat követelni az állományból, a Hamász katonai ereje a folyamatos támadások következtében nagyrészt megsemmisült, tehát igazán komoly ellenállásra ezúttal sem kell számítani, függetlenül attól, hogy a rommá bombázott Gázaváros erre több mint ideális közeget biztosíthatna. Jeruzsálem természetesen a most megszállandó területet a Hamász erődítményeként írja le, és való igaz, hogy a környéket sűrű alagúthálózat szövi át, azon meglepődnénk, ha bő két évnyi bombázás után a Hamász hirtelen pont most kezdene el igazán komoly ellenállást kifejteni.

Címlapkép forrása: Majdi Fathi/NurPhoto via Getty Images