Két sofőr ül a volánnál: elszabadult a káosz Lengyelországban, és ebbe egész Európa beleremeghet

Viharosan induló társbérlet

Még csak egy hónapja foglalta el az elnöki hivatalt az új lengyel államfő, Karol Nawrocki, de már több alkalommal is élesen konfrontálódott a Donald Tusk vezette kormánnyal. A politikai-ideológiai szembeállás kódolva van, a Tusk-féle kabinetben ugyanis mérsékelten konzervatív, centrista és balközép pártok alkotnak koalíciót, míg Nawrocki az ultrakonzervatív, EU-kritikus, de Donald Trump amerikai elnökhöz közel álló Jog és Igazságosság (PiS) támogatását élvezi.

Az elnökválasztás június 1-jei második fordulóján elszenvedett kormánypárti vereség – Rafał Trzaskowski varsói főpolgármester kudarca – után már látható volt, hogy nehéz bő két év vár a kormányra a 2027 őszén esedékes következő parlamenti választásokig. Tusk még bizalmi szavazást is kért maga ellen a Szejmben, amit megnyert, majd alaposan átalakította kormányát, és a politikai ellentétek félretételére kérte a koalíciót alkotó pártokat, hogy egységesen tudjanak szembeszállni a Nawrocki jelentette kihívással.

Az új elnök már a kampányában azt ígérte, hogy elődjénél, a szintén PiS-támogatott Andrzej Dudánál is keményebben fog szembemenni a kormánnyal, pedig Duda is alaposan kihasználta az elnök alkotmányban rögzített jogköreit. Az első hónap után úgy tűnik, Nawrocki be is váltja ígéretét, amit jól jelez, hogy már hat, a kormánytöbbség által elfogadott törvényjavaslattal szemben is vétót emelt.

A lengyel alkotmány szerint az államfő a költségvetésen kívül bármilyen törvényt megvétózhat, a parlament pedig csak háromötödös többséggel írhatja felül az elnöki vétót. Mivel ez nincs meg a Tusk-kormánynak, a megvétózott törvényeken vagy módosítani kell, vagy a kabinet kénytelen kiskapukat keresni. Utóbbi esetben viszont erőteljesen fölvetődik, hogy a kormány átlépi az alkotmányosság és a jogállamiság kereteit, amivel a PiS rendszeresen vádolja is a Tusk-féle vezetést.

Az elnöki vétók komolyan akadályozzák, hogy a kormány végre tudja hajtani programját, ez utóbbit viszont a választók büntetik,

amit jól jelez Trzaskowski veresége is, valamint a kormánypártoknak a közvélemény-kutatásokban mutatkozó folyamatos népszerűségvesztése. Úgy tűnik, a kormány ebből a szorult helyzetből egyelőre képtelen kilavírozni magát, ami a ciklusa második felére komoly vesszőfutást vetít előre.

Poland, United Surveys poll:PiS-ECR: 32% (+2)KO-EPPREG/EFA: 30% (-1)Kon-ESNPfE: 15% (-4)Lewica-S&D: 8% (+2)PSL-EPP: 4%PL2050-RE: 4% (+1)Razem-LEFT: 4% (+1)KKP-NI: 3%+/- vs. 13-16 August 2025Fieldwork: 28 August - 01 September 2025Sample size: 1,000… pic.twitter.com/0FZFqCLJKE https://t.co/0FZFqCLJKE

— Europe Elects (@EuropeElects) September 3, 2025

Nawrocki Trumpnál járt

A Tusk-kabinet helyzetét tovább nehezíti a nemzetközi helyzet, ami egyetlen névben összpontosul, Donald Trumpéban. Az amerikai elnök ugyanis már a kampányban egyértelműen Nawrockira tett: még elnökjelöltként fogadta a Fehér Házban, majd nem sokkal az elnökválasztás második fordulója előtt Lengyelországba küldte belbiztonsági miniszterét, Kirsti Noemet, aki az ott megrendezett CPAC-dzsemborin egyértelműen Nawrocki támogatására szólította fel a lengyeleket, miközben a varsói főpolgármestert leszocialistázta, és Lengyelország jövője szempontjából veszélyesnek nevezte.

Trump Nawrocki hivatalba lépése után is egyértelműen kifejezte, kit tart a maga részéről Lengyelország igazi vezetőjének. A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel történt alaszkai csúcstalálkozó előtt az amerikai elnök európai vezetőkkel beszélt telekonferencián, és Donald Tusk állítása szerint kifejezetten kérte, hogy ne ő, hanem Nawrocki képviselje Lengyelországot a vele folytatott beszélgetés során.

Tegnap nem sokkal éjfél előtt európai partnereinkkel együtt azt az információt kaptuk, hogy az amerikai fél azt szeretné, ha Lengyelországot az elnök képviselné a Trump elnökkel való kapcsolattartás során

– mondta akkor Tusk.

Bár a lengyel elnöknek valóban vannak az alkotmányban garantált külpolitikai funkciói, így például a nagykövetek kinevezése, az ország külpolitikai irányvonalát alapvetően a kormány határozza meg. Ugyanakkor Lengyelország messze legfontosabb katonai szövetségese és biztonságának legfőbb garantálója az Egyesült Államok, így a lengyel kormány nem tehetett mást, mint hogy elfogadta Trump kérését.

Az elnök és a kormány külpolitikai kompetenciáiról szóló vita akkor éleződött ki igazán, mikor Nawrocki a Fehér Házba készült, ahová Trump immár elnökként hívta szeptember 3-a, szerdára. A lengyel elnök ugyanis a Washingtonba készülő delegációjába nem hívott meg senkit a kormányból, ami a lengyel külügyminisztérium szerint a szokásjog megszegése, ugyanis külföldi útjukra a lengyel elnökök általában viszik magukkal a külügy egy képviselőjét is. Nawrocki hivatala azzal vágott vissza, hogy ilyen szokásjog nincs, és egyébként is, a lengyel kormány „szégyent hozott magára”, mivel egyes politikusai Trump-kritikus kijelentéseket tettek, az államfő viszont vissza akarja állítani a jó viszonyt az Egyesült Államokkal, ezért sem visz magával kormánypolitikust.

A külügyminisztérium ezt követően nem nyilvánosan küldött egy dokumentumot, amelyben leírták, hogy mely kérdésekben nem ajánlják Nawrockinak a határozott állásfoglalást (például a fegyvervásárlások vagy a digitális adó kérdésében). A levelet aztán valaki a sajtónak kiszivárogtatta, a lengyel elnöki hivatal pedig annak tartalmát „viccnek” nevezte.

Az előzményekhez képest Trump és Nawrocki szerdai találkozója végül a lengyel kormány számára is megnyugtató eredménnyel zárult. A két államfő sajtónyilvános beszélgetése során elsősorban az amerikai haderő lengyelországi jelenléte került szóba. Trump elmondta, bár az Egyesült Államok azt tervezi, hogy csökkenti európai katonai jelenlétét,

ez Lengyelországra nem vonatkozik, ahol még a most 8 ezres állomány növelésére is hajlandó, ha Lengyelország ezt kéri.

Nawrocki hangsúlyozta, hogy Lengyelország már most is a NATO GDP-arányosan legtöbbet védelemre költő tagja a maga 4,7 százalékával, és ezt az amerikai elnök elvárásainak megfelelően hamarosan 5 százalékra növelik. A lengyel elnök Trumpnak hízelegve azt mondta, a lengyel történelem során az amerikai katonai jelenlét az első, amikor a lengyel nép örül, hogy idegen katonák tartózkodnak a földjén.

Trump Nawrockinak mondott szavait Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes is üdvözölte.

Jó, hogy Trump elnök megerősítette az amerikai csapatok Lengyelországban való további állomásozását. A biztonsági kérdésekben, Putyin visszatartásában és Ukrajna támogatásában a kormány, az elnök és az ellenzék egyhangúlag áll ki

– írta az X-en.

Tusk pedig így reagált az amerikai elnök szavaira:

Trump elnök nemrég kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem tervezte és a jövőben sem tervezi az amerikai csapatok kivonását Lengyelországból. Ezek fontos szavak, amelyek megerősítik szövetségünk időtálló jellegét

– írta ugyancsak az X-en.

Ukrajna, Németország

Nawrocki más külpolitikai ügyekben is a saját útját járja, így például Lengyelország két szomszédja, Ukrajna és Németország kérdésében. Ukrajnával kapcsolatosan meg is vétózott egy már a parlamenti többség által elfogadott törvényt, amely hivatalosan azt hivatott rendezni, hogy az ukrán menekültek ideiglenes védelme szeptember végén lejár, és ezt március 6-ig meghosszabbítják. Az államfő szerint azonban a törvénynek azt is magában kéne foglalnia, hogy a gyermekenként járó havi 800 zlotys családtámogatást csak azok az ukrán menekültek kapják meg, akik dolgoznak is Lengyelországban, illetve egészségügyi ellátást csak azok kapjanak, akik fizetnek társadalombiztosítást. Mivel ez a kérdés nincs rendezve, Nawrocki szerint a lengyel emberek saját államukban rosszabb elbánásban részesülnek, mint az ukránok.

Az elnöki vétó az Elon Musk-féle Starlink-rendszer finanszírozását is érinti, amelynek ukrajnai működését részben Lengyelország fizeti – ennek a támogatásnak a jogi alapjai ugyanabban a törvényben vannak lefektetve, mint az ukrán menekültek segítése. A Starlink-rendszer szinte pótolhatatlan eszköze az ukrán haderőnek, amely lényegében „megvakulna”, ha ezt kikapcsolnák. A kormány azzal vádolta Nawrockit, hogy a rövidtávú politikai haszonszerzés érdekében veszélyezteti az ukránok függetlenségi harcát. Az államfő erre úgy reagált, hogy saját törvényjavaslatot fog beadni, melynek elfogadása rendezné a Starlink kérdését. A kormány viszont maga kíván előállni külön törvényjavaslattal.

Szeptember 1-jén, a második világháború kitörésének 86. évfordulóján a Németországhoz való viszony elnök és kormány közötti eltérő értelmezése is megmutatkozott. Azon a napon a Gdankshoz tartozó Westerplattén közösen emlékezett Nawrocki és Tusk a második világháború kitörésére, amely Lengyelország náci Németország általi lerohanásával kezdődött, a világháború első csatája pedig éppen Westerplatte-félszigeten zajlott. (A westerplattei csatában a csekély számú lengyel katonaság mintegy egy hétig ellenállt a túlerőben lévő németeknek, így a csata a hősi ellenállás szimbóluma lett Lengyelországban.)

Nawrocki a megemlékezésen mondott beszédében ismét elővette azt a kérdést, amelyet még az előző, PiS vezette kormány vetett fel, jelesül, hogy Németországnak jóvátételt kellene fizetnie Lengyelország számára a második világháborús károkért.

Ahhoz, hogy nyugati szomszédunkkal az igazság és a jó kapcsolatok alapjain nyugvó partnerséget építhessünk, végre rendezni kell a német állam jóvátételének kérdését, amit egyértelműen követelek

– fogalmazott az elnök, majd Tuskhoz fordulva azt mondta, ezt a kormánynak is fel kellene vetnie a nemzetközi tárgyalásokon.

A PiS-kormány egy jelentésében 6,2 ezer milliárd zlotyra (576 ezer milliárd forintra) becsülte a kár összegét. Németország szerint azonban ő jogilag nem kötelezhető kártérítésre, ugyanis Lengyelország 1953-ban lemondott minden további jóvátételi igényről.

Míg a PiS-kormány idején Lengyelország és Németország között fagyos volt a viszony, a Tusk-kormány jó kapcsolatokra törekszik a nyugati szomszéddal. A kártérítés kérdését a kabinet nem is vette elő: ők is osztják azt a nézetet, hogy jogilag anyagi jóvátételre nincs lehetőség, még ha ez morálisan járna is Lengyelországnak. Tusk a maga westerplattei beszédében azt mondta:

A hazánk elleni támadás megelőzése érdekében meg kell értenünk, ki az ellenség és ki a szövetségesünk, világosan meg kell értenünk, honnan jön ma ez a fenyegetés, és kivel kell egyesülnünk Lengyelország és az egész nyugati világ védelmében. Az egyesült Európa, a NATO, a szövetségeseink – ezt a leckét tanultuk meg abból az 1939-es magányból. Lengyelország soha többé nem lehet egyedül. Soha többé nem lehet gyenge.

Amivel világosan utalt arra, hogy a fenyegetés jelenleg Oroszország felől jön, és hogy ezzel szemben Lengyelország védekezni tudjon, a nyugati szövetségi rendszerre van szükség, amelynek Németország szerves része. Németországgal tehát jó kapcsolat kialakítására van szükség, és ebbe nem fér bele egy jogilag megalapozatlan jóvátétel követelése.

A Nawrocki elnöki hivatali idejéből eltelt egy hónap erősen konfliktusos viszonyt jelez előre az elnök és a kormány között. És úgy tűnik, ebben a küzdelemben Nawrockinak vannak jobb lapjai, nemcsak amiatt, hogy Lengyelország fő szövetségesének vezetője mögötte áll, hanem azért is, mert neki most öt éven keresztül nem kell szembenéznie a választókkal, szemben a Tusk-kormánnyal, amelyről bő két év múlva legkésőbb mindenképpen ítéletet fognak mondani.

Lengyelország nemzetközi megítélése szempontjából semmiképpen nem tesz jót, hogy úgy tűnik, két sofőr ül a volánnál, akik két különböző irányba kormányoznák az autót. Ezt jól jelezte, hogy míg májusban Franciaország, Németország és Nagy-Britannia vezetője mellett Donald Tusk is ott volt Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknél, és együtt hívták fel Donald Trumpt, addig az alaszkai találkozót követő Trump–Zelenszkij-találkozónál, amelyen európai vezetők is részt vettek, már senki nem képviselte Lengyelországot. Az elnök és a kormány eltérő külpolitikája így végül oda vezethet, hogy Varsó eddig a nemzetközi politikában folyamatosan felértékelődő szerepe zuhanásnak indul, az ország pedig kimarad a fontos döntésekből, amelyeket már egyre inkább a legnagyobb és legerősebb országok vezetői hoznak.

Címlapkép: Donald Trump amerikai és Karol Nawrocki lengyel elnök találkozója a washingtoni Fehér Házban 2025. szeptember 3-án. MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka