A Kreml célkeresztjébe került Európa erős embere – Mivel vívta ki Putyin haragját a német kancellár?

Ő egy háborús bűnös. Ő talán korunk legkomolyabb háborús bűnöse, akit jelenleg nagy léptékben látunk. És egyszerűen tisztában kell lennünk azzal, hogyan kell bánni a háborús bűnösökkel. Ott a megbékélésnek nincs helye

– fogalmazott egy múlt heti interjújában Friedrich Merz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnök kapcsán.

Másnap a Kreml véleménye is megérkezett.

Merz az elmúlt órákban sok kedvezőtlen nyilatkozatot tett, így jelenleg aligha lehet figyelembe venni a véleményét

– nyilatkozott szeptember 3-án Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. A „vélemény” itt a német kancellár azon egy nappal korábbi kijelentésére utal, melyben a svájci Genfet javasolta az orosz–ukrán tárgyalások következő helyszínéül. Mikor a szóvivőnél rákérdeztek arra, hogy milyen „kedvezőtlen nyilatkozatokra” gondol, azt válaszolta, hogy Merznek az orosz elnökkel kapcsolatos nyilatkozataira.

Míg az előző kancellár, Olaf Scholz idején Berlin igyekezett nem túlságosan elmérgesíteni a viszonyt közte és Moszkva között, Merzcel sokkal határozottabban Putyin-ellenessé vált a német külpolitika irányvonala, még úgy is, hogy a Scholz-féle szociáldemokraták (SPD) kisebbik partnerként részei a koalíciónak. (Talán nem véletlen, hogy a szokásjoggal ellentétben a nagyobbik koalíciós erő, a konzervatív CDU/CSU megtartotta magának a külügyi tárcát.) Ezzel párhuzamosan Moszkva is keményebb hangot üt meg Németországgal és Merzcel szemben, sőt.

A durva megjegyzéséről ismert volt orosz elnök, Dmitrij Medvegyev például többször is nácinak nevezte Merzet. Márciusban például Adolf Hitler hírhedt propagandaminiszteréhez, Joseph Goebbelshez hasonlította, áprilisban pedig azt hozta föl, hogy a jelenlegi kancellár apja a Wehrmachtban szolgált a második világháború idején. Ami egyébként igaz is, Merz ugyanis régi katonacsalád sarja, de a német hadseregben való szolgálat nem jelentett egyben ideológiai azonosulást is. (Joachim Merz egyébként a második világháború után az elsők egyike volt, aki járásbíróként ítélkezett volt nácik felett. Merz anyai nagyapja, Josef Paul Sauvigny ugyanakkor Brilon polgármestereként a náci párt, az NSDAP, illetve a hitleri rohamosztag, az SA tagja volt.)

A nyáron aztán újabb támadás indult a német kancellár ellen. Júliusban egy „Toronto Journal” nevű lap jelentetett meg egy cikket arról, hogy Merz egy vadászaton járt Kanadában, ahol illegálisan lelőtt egy jegesmedvét és két bocsát, valamint fókákat. A cikkhez egy videót és képeket is mellékeltek; az egyiken Merz fegyverrel a kezében, egy kilőtt fóka társaságában látható, emellett egy lelőtt jegesmedve és egy lelőtt jegesmedvebocs fotóját is közölték. Egy inuit őslakost is megszólaltattak, aki a videóban azt mondta, a kancellár idejött, és megsértette a törvényeiket. A cikket aztán egy ismert német Moszkva-barát influenszer, Alina Lipp kezdte el terjeszteni az X közösségimédia-platformon, és rajta keresztül sokakhoz eljutott az „értelmetlen mészárlást” rendező Merzről szóló tudósítás.

Jetzt auch Fake News über @bundeskanzler : Russen erfinden Eisbär-Jagd-Lüge über Friedrich Merz.Und die Duschlampe Alina Lipp immer vorne mit dabei. Die Fantasie russischer Propaganda ist wirklich eine vielseitig blühende! Jetzt wollen uns die Kreml-gestützten… https://t.co/MhA9RHhe4H pic.twitter.com/Ed5ulZfCBV https://twitter.com/bundeskanzler?ref_src=twsrc%5Etfw

— SimplyTheBest (@SimplyonWorld) July 6, 2025

Később azonban kiderült, hogy a cikkben lévő állításokból egy szó sem igaz, sőt, a fotókat és a videókat is mesterséges intelligenciával állították elő.

A „vadászatról” beszámoló lapot, a Toronto Journalt ráadásul csak nem sokkal a cikk megjelenése előtt, június 15-én alapították, impresszuma nincs, és egy malajziai szerverről működtetik. A portálra a Merz-cikk megjelenését, július 4-ét követően nem került fel frissebb cikk. A kutatás feltárta, hogy a dezinformációt egy orosz propagandacsoport, a „Storm-1516” fabrikálta, amely arról várt hírhedtté, hogy többek között Kamala Harris demokrata elnökjelöltről, valamint alelnökjelöltjéről, Tim Walzról tett közzé álhíreket. A 2023 óta aktív „Storm-1516” az orosz titkosszolgálatokhoz is be van kötve. (Kamala Harrist egyébként szintén illegális vadászattal támadta be egy cikk még az elnökválasztási kampányban, amely szerint az elnökjelölt Zambiában lelőtt egy védett orrszarvút.)

A „Storm-1516” csoportnak nem ez volt az első akciója a jelenlegi német kancellár ellen. Idén februárban, nem sokkal a Bundestag-választások előtt, egy olyan videót készítettek, amely azt állította, hogy Merz pszichés beteg, és 2017-ben öngyilkosságot is megkísérelt. Itt szintén felhasználtak mesterséges intelligencia által készített fotókat: egy orvosi kartont, illetve egy Merzet kötéssel a csuklóján, kerekesszékben ábrázoló képet.

A német kancellár elleni dezinformációs hadjárat elsősorban a német publikumot célozza, erre utal, hogy a németül posztoló Alina Lipp terjesztette a közösségi médiában a teljesen ismeretlen kanadai lap cikkét. Bár csak néhány hónapja áll Németország élén, Merz népszerűsége már most bezuhant, és van olyan szeptember eleji felmérés, amely szerint a közismerten oroszbarát Alternatíva Németországnak (AfD) párt már előzi támogatottságban a vezető kormányerőt, a CDU/CSU-t. Ilyen körülmények között Merz különösen jó kommunikációs célpontot jelent Moszkva számára.

Címlapkép forrása: MTI/EPA/Fabian Strauch