Dühös fiatalok, menekülő politikusok, lángoló paloták – Így omlott össze két nap alatt a betonbiztosnak hitt rezsim

Konfliktusos évtizedek

A Föld néhány legmagasabb hegyét, így a Mount Everestet is területén tudó Nepál az utóbbi évtizedekben szinte folyamatosan belső konfliktusokkal küzdött. 1951-ig a Nepáli Királyságban még a miniszterelnöki poszt is örökletes volt; az 1846-ban hatalomra kerülő Rana-dinasztia tartotta kezében a főbb politikai pozíciókat. Az uralkodóházat az ötvenes évek elején forradalom mozdította el, ezt követően parlamentáris demokrácia alakult ki, de az államforma maradt hivatalosan királyság.

1960-ban azonban az akkori király, Mahendra államcsínyt hajtott végre, a parlamentáris rendszert pedig felváltotta az úgynevezett Pancsajattal, egyfajta abszolút monarchiával, amelyben tiltva volt a pártok működése. 1990-ben azonban heves tiltakozások törtek ki, így az akkori uralkodó, Mahendra fia, Birendra kénytelen volt újra bevezetni a többpárti rendszert.

A relatíve békés időszak nem tartott sokáig, ugyanis

a maoista ideológiát valló Nepáli Kommunista Párt 1996-ban felkelést indított, amely 2006-ig tartó véres polgárháborúba torkollt,

amelyben több mint 17 ezer ember vesztette életét. A polgárháború 2006-ban békemegállapodással zárult, de a királyság intézménye ezt nem sokkal élte túl: 2008-ban a nepáli parlament arról döntött, hogy a királyság helyett a köztársaság lesz az új államforma. Dnyánendra király azóta közemberként él Nepál fővárosában, Katmanduban.

A belpolitikai helyzet azonban az új államformával és a 2015-ben bevezetett új alkotmánnyal sem stabilizálódott teljesen. 2008 óta összesen 13 kormánya volt Nepálnak, amelynek egyike sem tudta kitölteni ötéves ciklusát.

Véres tüntetések, távozó miniszterelnök

A hétfőn kitört tiltakozások kiváltó oka az volt, hogy

a kormány a múlt héten blokkolta azokat a közösségimédia-platformokat, amelyek nem regisztrálták magukat a kommunikációs minisztériumnál.

A regisztrációra egy új törvény miatt volt szükség, amely azért kötelezte erre a platformokat, mert a kormány szerint sok felhasználó hamis profilokkal gyűlöletet gerjeszt, kiberbűncselekményeket követ el és „megzavarja a társadalmi harmóniát”. A törvény ellenzői szerint azonban a kormány célja az volt, hogy elhallgattassa a kritikus hangokat. Több platform, így a TikTok vagy a Viber regisztrálta magát, mások viszont, mint a Metához tartozó Facebook, Instagram és WhatsApp, a YouTube, a Snapchat, a Pinterest vagy az X nem.

Nepálban a lakosság 90 százaléka használ közösségi médiát. A szegény országból sokan dolgoznak segédmunkásként a közel-keleti olajmonarchiákban, Malajziában vagy éppen Dél-Koreában, és ők főleg a platformok chatalkalmazásain, például a Facebook Messengeren tartják a kapcsolatot az otthon maradottakkal. A „Z generáció” különösen is aktív a közösségi média használatában, ezért nem véletlen, hogy a tüntetéseken zömmel ők képviseltették magukat.

A hétfőn indult demonstrációkon rengeteg fiatal vonult fel: sok középiskolás és egyetemista iskolai egyenruhájában jelent meg az utcákon.

A tüntetők magukat nyíltan is a „Z generáció” képviselőinek nevezték.

A közösségi platformok betiltása csak a szikrát jelentette számukra, a gyúanyag már régóta gyűlt. Ezek közé tartozik a fiatalok munkanélkülisége, ami 2023-ra 22 százalékot ért el, az egyre látványosabb társadalmi egyenlőtlenségek (a leggazdagabb 10% több mint háromszor annyit keres, mint a legszegényebb 40%), a politikai elit korruptsága. Néhány héttel a tüntetések előtt a TikTokon olyan videók terjedtek, amelyek politikusok gyerekeinek luxuséletvitelét mutatták be – eközben a Világbank adatai szerint a 30 milliós lakosság több mint 20 százaléka nyomorban él. Az egy főre jutó nepáli GDP a világátlag mindössze 9 százalékát tette ki 2024-ben.

A tüntetések békésen indultak, de aztán nagyon gyorsan és hirtelen eszkalálódtak. A demonstrálók a nepáli parlament épületét vették célba, amely elé a rendőrség szögesdrótakadályt emelt. A dühös tüntetők át akarták törni a kordont, amire a rendőrök előbb könnygázzal és gumilövedékkel reagáltak, később azonban éles lőszer is előkerült. Az összecsapások legalább 19 halálos áldozatot szedtek és több tucat sérültet; sokan súlyos lőtt sebesülésekkel kerültek kórházba.

Hétfő este a K.P. Sarma Oli vezette kormány két minisztere lemondott, de a miniszterelnök és a többi miniszter egyelőre a helyén maradt. Bár kijárási tilalmat rendeltek el, a tüntetők ezt nem tartották be, és a véres események ellenére is folytatták a demonstrációkat. A tüntetők dühe regnáló és már nem aktív politikusok ellen fordult. Felgyújtották többek között Oli magánrezidenciáját, egy korábbi miniszterelnök, Dzsalanat Kanal házát – a volt kormányfő felesége életét vesztette a tűzben –, és megtámadták Ser Bahadur Deuba volt miniszterelnököt és feleségét, valamint Bisnu Paudel jelenlegi pénzügyminisztert is. Több politikust katonai helikopterekkel menekítettek ki a tüntetők haragja elől. A parlament épülete is lángra kapott, a nepáli kormány székhelyéül szolgáló palota, a Szinga Durbar teljesen kiégett. A fosztogatások is megindultak.

️Nepal's government palace in Kathmandu completely destroyed by fireAll important government documents and archives burned in the building, including the offices of the prime minister and key ministers.Singha Durbar is considered the largest palace in Asia: it had 1.7… pic.twitter.com/0LsNKQy0Xt https://t.co/0LsNKQy0Xt

— MilitaryNewsUA (@front_ukrainian) September 9, 2025

A rend szerdára állt helyre: a hadsereg páncélozott járművekkel vonult utcára, és járőrözik Katmandu fontosabb pontjain. Kijárási tilalom van érvényben, a boltok zárva vannak, ahogy Nepál nemzetközi repülőterét is lezárták. A hadsereg tiltó rendelkezései hivatalosan csütörtök reggelig lesznek érvényben.

Hogy mi következik most, még senki sem tudja. Balaram K.C. volt legfelsőbb bírósági bíró azt mondta, fel kell oszlatni a parlamentet, új választásokat kiírni, illetve az új állandó kormány létrejöttéig ügyvivő kormányt létrehozni.

#Nepal : Anti-Government protesters raided the https://twitter.com/hashtag/Nepal?src=hash&ref_src=twsrc%5Etfw

— War Noir (@war_noir) September 9, 2025

A fiatalok egyik politikai reménysége a 35 éves Balendra Sah, Balen néven egykori rapper, akit 2022-ben választottak meg Katmandu polgármesterévé. Sah akkoriban korrupcióellenes üzeneteivel nyert, emellett azt ígérte, hogy megtisztítja a főváros utcáit és vízfolyásait a szeméttől. A polgármester a hétfői véres tüntetések után elítélte a miniszterelnököt, és „terroristának” nevezte őt, de annak lemondása után nyugalomra intette a tüntetőket.

Eközben friss hírek szerint a tüntetők egy egykori főbírót, Susila Karki asszonyt nevezték meg mint jelöltjüket az ügyvivő miniszterelnöki posztra.

House of corrupt politicians & thieving mandarins torched in (Most Beautiful Scenes emerging from Kathmandu) pic.twitter.com/xqbMq5tTTN https://t.co/xqbMq5tTTN

— Dictator Watch (@DictatorWatch) September 9, 2025

India figyel

A dél-ázsiai, Indiát körülvevő térség már a harmadik rezsim tüntetések általi bukását éli meg az elmúlt pár évben. (Emellett az ugyancsak Indiával szomszédos Mianmarban és Pakisztánban is voltak rezsimváltások, de azok nem népi kezdeményezésre születettek.) Az Indiától délre fekvő Srí Lanka szigetén tüntetéssorozat vetett véget Gotabaja Radzsapaksza elnök uralmának 2022-ben. Az Indiától keletre fekvő Bangladesben tavaly törtek ki tüntetések, amelyek Sejk Haszina Vazed miniszterelnök bukásához vezettek. Mindkét tüntetéssorozatra, de főleg a bangladesire jellemző volt, ahogy a mostani nepálira is, hogy főleg a legfiatalabb, már politizáló generáció aktivizálta magát bennük. Mindhárom országra jellemző a szegénység és a nagy társadalmi egyenlőtlenségek, ezzel párhuzamosan kevesek, például a korrupt politikai elit meggazdagodása.

India különös figyelemmel követi az északi szomszédjánál történteket.

Kedden összeült a kormány biztonsági tanácsa, hogy megtárgyalja a nepáli eseményeket. Narendra Modi miniszterelnök üzenetet is küldött az X-en:

Nepál stabilitása, békéje és jóléte rendkívül fontos. Alázatosan kérem minden nepáli testvéremet és nővéremet, hogy tartsák fenn a békét és a rendet

– írta Modi.

India hagyományosan jó kapcsolatokat ápolt Nepállal, a viszony azonban a királyság bukását követően romlásnak indult. A most lemondott Oli először 2015-ben került a nepáli miniszterelnöki székbe, éppen akkor, amikor India több hónapos blokádot léptetett életbe a himalájai országgal szemben, ami üzemanyag- és gyógyszerhiányhoz vezetett. A kommunista párti Oli ekkor elkezdte szorosabbra vonni a kapcsolatokat az ország északi szomszédjával, a kommunista vezetésű Kínával.

Oli volt az is, akinek hivatali ideje alatt újrarajzolták Nepál politikai térképét, amely így olyan területeket is tartalmaz, amelyek egyébként Indiához tartoznak. A „Nagyobb Nepál” koncepcióját ugyanakkor Oli olyan politikai ellenfelei is magukénak vallják, mint az említett Balendra Sah, aki hivatali szobájába maga is kifüggesztette az irredenta követeléseket tartalmazó térképet.

Az biztos, hogy India árgus szemekkel fogja figyelni a Nepálban zajló változásokat. Hogy mi lesz ezek kifutása, egyelőre senki nem tudja.

Címlapkép forrása: Tüntetők lángoló úttorlasszal a háttérben Katmanduban 2025. szeptember 9-én. MTI/EPA/Narendra Sresztha