Újabb európai országra vetette ki a hálóját Vlagyimir Putyin – Itt dőlhet el a Nyugat és Moszkva nagy összecsapása?

Nyugat vs. kelet

A mintegy 2,3 milliós lakosú Moldova hivatalosan 33 843 km²-nyi területe Románia és Ukrajna között fekszik, tengeri kijárat nélkül. Az ország területéből kicsit több mint 3000 km²-t foglal el az ukrán határ mentén a Dnyeszter Menti Köztársaság (Transznisztria), egy, a Szovjetunió idején de facto függetlenedő szakadár állam, ahol jelenleg mintegy 1500 orosz katona állomásozik.

A többségében román anyanyelvű moldovaiak szoros kapcsolatokkal rendelkeznek a szomszédos Romániával, sokuknak van egyszersmind román, ezzel uniós állampolgársága is, ami azonban sajnálatos módon hozzájárult az ország drasztikus lakosságcsökkenéséhez: az 1989-ben, még a szovjet időszakban tartott népszámláláson még 4,3 milliós volt az akkori tagköztársaság lakossága, ami azóta tehát majdnem a felére, 2 millió fővel csökkent. A moldovai diaszpóra méretét 1,2-2 millió fő közé teszik, vagyis az összes moldovainak tekintélyes része él az anyaországon kívül.

Moldova területe, amelyet történelmileg Besszarábiának hívtak (Ukrajna délnyugati csücskével, a ma Odessza megyéhez tartozó Budzsákkal együtt), gyakran váltott urat: tartozott a román Moldvai Fejedelemséghez, majd az Orosz Birodalomhoz, a két világháború között a Román Királysághoz, majd a második világháború után a Szovjetunió része lett külön tagköztársaságként. A váltakozó román és orosz befolyás rajta hagyta a nyomát az országon, és

a lakosság a mai napig erősen megosztott abban, hogy inkább Moszkva vagy inkább a Nyugat felé tájékozódjon.

Az egyfajta mini-Szovjetunióként működő Transznisztriában – ahol a lakosság nagyjából egyenlő arányban moldovai (román), orosz és ukrán – a lakosság egyértelműen Moszkva felé orientálódik: a szakadár állam lényegében orosz bábállamként működik. Az eredetileg török nyelvű, de a Szovjetunió alatt nagyrészt eloroszosodott gagauz kisebbség a Gagauz Autonóm Területen lakik: ők a legoroszbarátabb csoportot jelentik Moldovában. A román nyelvű moldovaiak többsége inkább a nyugati integráció híve, de sokan – főleg az idősebbek – továbbra is Moszkva felé tekintenek. A legegyértelműbben nyugatos csoport a diaszpóra: a tavalyi, európai uniós csatlakozásról szóló népszavazáson csak az ő szavazataikkal sikerült átfordítani a referendumot az igenek irányába.

Az EU-s integráció felé

Moldovában 2020-ban történt éles irányváltás: a nyugatos Maia Sandu győzelmet aratott az elnökválasztáson az addigi államfővel, az egyértelműen oroszbarát, szocialista Igor Dodonnal szemben. A 2021-ben tartott parlamenti választásokon Sandu pártja, a Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) 52 százalékkal abszolút többséget, a 101 tagú parlamentben 61 mandátumot szerzett. Ezzel az ország a korábban jellemző oroszbarátsággal szemben egyértelműen a Nyugat felé vette az irányt.

Chisinau 2022 márciusában adta be tagfelvételi kérelmét az Európai Uniónak, a tagjelölti státuszt pedig az év júniusában kapta meg. 2023 decemberében az Európai Tanács döntött a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, amelyek 2024 júniusában meg is indultak. A csatlakozás dátuma 2030-ra van kitűzve. Moldova és Ukrajna EU-s integrációja párhuzamosan halad, bár az ukrán csatlakozás magyar blokkolása miatt nem hivatalosan fölvetődött, hogy a két országot külön kezelnék. Hivatalosan azonban nincs ilyen terv.

Közbejött az ukrajnai háború

A Sandu-féle vezetés számos kihívással nézett szembe az elmúlt 4-5 évben. A 2021-es parlamenti választások után az ország fő gázellátója, az orosz Gazprom kezdte el „leckéztetni” a moldovai vezetést a gázcsapok elzárásának belengetésével. 2022. február 24-én aztán kitört az ukrajnai háború, melynek során több százezer ukrán menekült érkezett Moldovába – igaz, nagy részük továbbállt nyugati irányba. Ma mintegy 100 ezer ukrán menekült élhet az országban, de ezzel lakosságarányosan még mindig Moldova fogadja be a legtöbb ukrán menekültet.

Az ukrajnai háború azt a félelmet is felébresztette a moldovai lakosságban – különösen az invázió kezdetén –, hogy

Ukrajna gyors kapitulációja esetén Moldova lehet Vlagyimir Putyin orosz elnök új célpontja.

De még az orosz villámháborús tervek bukása után is elhangzottak olyan kijelentések az orosz hadvezetés részéről, hogy az egyik fő cél Ukrajna teljes fekete-tengeri partszakaszának elfoglalása, és ezzel szárazföldi kapcsolat létesítése a Dnyeszteren túli bábállammal. Egy ilyen terv sikere esetén Moldova szomszédságában és de jure területén már nem csak 1500 orosz katona állomásozott volna. Az efféle orosz terveknek azonban a háború mostani állása szerint nincs realitása.

Putyin emberei

Ha katonai úton nem is sikerül hódoltatni Moldovát, Moszkva rendszeresen próbálkozik azzal, hogy politikailag érjen el változást. Ennek egyik fő eszköze Ilan Șor oligarcha, aki elmenekült Moldovából, és jelenleg Oroszországban él, miután 2014-ben egy 1 milliárd dolláros banki csalást hajtott végre, zsebre téve az akkori moldovai éves GDP 12 százalékát. Șor 2016-ban pártot is alapított Șor Párt néven, amely a 2020-as nyugatos fordulat után – valószínűleg orosz pénzből – rendszeresen szervezett tüntetéseket a moldovai vezetéssel szemben. A pártot 2023-ban alkotmányellenesnek nyilvánították és betiltották, de maga Șor ezután is folytatta felforgató tevékenységét.

Az oligarchát többek között azzal gyanúsítják, hogy a tavaly októberi elnökválasztáson és EU-s népszavazáson összesen 130 ezer moldovai választópolgárnak fizetett kenőpénzt, hogy az uniós integráció és Maia Sandu ellen szavazzanak. Most augusztusban pedig havi 3000 dollár értékű javadalmazást ígért azoknak, akik kormányellenes tüntetésekhez csatlakoznak.

A régóta emigrációban élő Șor otthoni embere Evghenia Guțul, akit 2023-ban az oroszbarát Gagauzia kormányzójává (baskár) választottak a Șor Párt jelöltjeként. Guțul ezzel az alkotmány szerint a kormány tagja is lett, de a gyakorlatban nem kapott meghívót a kormányülésekre. Guțul tavaly személyesen is találkozott Putyinnal, aki támogatást ígért neki és a gagauzoknak a moldovai vezetéssel szemben. Utóbbi azonban most nyáron „levette őt a sakktábláról”: 7 év börtönre ítélték, mert a vád szerint 2019 és 2022 között illegálisan csatornázott be orosz pénzeket a Șor Párthoz, melynek akkoriban titkáraként dolgozott. Guțul – aki márciusban személyesen Putyint kérte levélben, hogy akadályozza meg az ellene folyó „politikai boszorkányüldözést” – fikciónak nevezte a vádakat, és „politikai kivégzéséről” beszélt.

Șor és Guțul részleges kiiktatása után – úgy tűnik – a 2016 és 2020 közötti elnök, Igor Dodon lett újra Moszkva első számú moldovai embere. Dodon, aki a Moldovai Köztársaság Szocialista Pártjának vezetője, több párttal együtt ernyőszervezetet hozott létre a szeptember 28-i parlamenti választásra Hazafias Blokk néven. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a szövetség 36 százalékos támogatottsággal meg is előzte a Sandu-féle PAS-t, ami komolyan felveti azt a félelmet, hogy az oroszbarát erők győzhetnek a voksoláson. Rajtuk kívül még két szervezetnek van esélye a parlamentbe jutásra: az inkább nyugatos Mi Pártunknak (8,4%) és az inkább oroszbarát Alternatíva Blokknak (7,9%), amelynek egyik alapítója a Sanduval tavaly az elnökválasztás második fordulójában megmérkőző, gagauz származású Alexandr Stoianoglo. A PAS-nak a Mi Pártunk lehet potenciális koalíciós partnere.

Hibrid műveletek

Moldovai tisztviselők szerint Moszkva most teljes gőzzel azon dolgozik, hogy bármilyen eszközzel, de a vele szimpatizáló politikai erőket segítse hatalomra. Az ő győzelmükkel szinte biztosan elakadna Moldova uniós integrációja és Nyugat felé történő közeledése, és Ukrajna szomszédjában egy őt támogató vezetés uralkodna.

Maia Sandu moldovai elnök kedden az Európai Parlament strasbourgi épületében előadott beszédében azt mondta, a Kreml

bevetette ellenünk a hibrid támadások teljes arzenálját. Korlátlan hibrid háborúval állunk szemben, olyan mértékűvel, amilyet az ukrajnai teljes invázió előtt még nem láttunk.

Hozzátette:

Moszkva célja világos. Az urnákon keresztül elfoglalni Moldovát, felhasználni minket Ukrajna ellen, és az Európai Unió elleni hibrid támadások kiindulópontjává tenni bennünket.

A „hibrid támadások” egy része a különböző közösségimédia-felületeken zajlik: a Watchdog Moldova nevű agytröszt például eddig 910 olyan felhasználót azonosított, amelyek célja az orosz propaganda terjesztése a moldovai lakosság körében.

Stanislav Secrieru nemzetbiztonsági tanácsadó augusztusban a Politicónak azt mondta, Moszkva fő célja most a moldovai diaszpóra megnyerése, amelynek nagy része nyugatos és Sandu-párti.

Ha közülük minél többet sikerülne az oroszbarát jelöltek mellé állítani vagy akár csak otthon tartani, az könnyen el is dönthetné a választást.

Secrieru szerint Oroszországból többek között hamis híroldalakat hoznak létre, amelyeken keresztül álhíreket terjesztenek a diaszpóra körében.

Ezeknek a hivatalos európai média kinézetét és hangvételét utánzó hamis cikkeknek az a célja, hogy aláássák a moldovai demokratikus intézményekbe vetett bizalmat és zavart keltsenek a külföldön élő moldovai közösségekben

– fogalmazott.

Neves vendégek

A választás tétjét a nyugati vezetők is érzik, amit jól jelez, hogy augusztus végén Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök közösen tett látogatást Moldovába, hogy demonstrálják az EU elkötelezettségét az ország csatlakozása mellett. Merz ígéretet tett arra, hogy mindent megtesznek azért, hogy még az ősszel megnyithassák a csatlakozási tárgyalások első fejezeteit.

Ugyanakkor a tavalyi uniós csatlakozási népszavazás is megmutatta, hogy a moldovai lakosság körében korántsem egyöntetű a nyugati integráció támogatása. (Az igenek aránya 50,3 százalék lett.) Egyes moldovaiak hagyományosan Oroszországhoz kötődnek – az eloroszosodott gagauzok például szinte csak a Kreml-médiából tájékozódnak –, mások viszont attól tartanak, hogy a nyugatos út választása felhergeli Moszkvát, és valóban Moldova lesz a következő katonai célpont. (Hasonló megfontolások miatt álltak sokan tavaly a Grúz Álom párt mellé Grúziában.) Megint mások viszont elégedetlenek a PAS-kormány munkájával, amely látványos gazdasági és jóléti eredményeket nem tud felmutatni Európa egyik legszegényebb országában. A legtöbb moldovai számára a választás valószínűleg tisztán belpolitikai ügy, és elsősorban a saját életkörülményeik és az arra vonatkozó remények és félelmek fogják eldönteni, kire szavaznak majd. Az ukrajnai háború árnyékában azonban a moldovai választás geopolitikaialag két világ összeütközése lesz.

Címlapkép: Maia Sandu moldovai elnök Donald Tusk lengyel miniszterelnököt, Emmanuel Macron francia elnököt és Friedrich Merz német kancellárt fogadja Chisinauban 2025. augusztus 27-én, amikor Moldova a függetlenségének 34. évfordulóját ünnepli. MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak