Semmiből jött a váratlan fordulat - Ukrajna most már biztosan megnyeri a háborút?

Hatalmas fordulatot vett Donald Trump

Miközben az előző amerikai elnök, a demokrata Joe Biden markánsan kiállt Ukrajna mellett és dollár-százmilliárdokat ölt az orosz agressziótól sínylődő ország katonai és gazdasági támogatásába, a mostani elnök, Donald Trump inkább kvázi-semlegesség felé tendáló politikát folytatott, remélve, hogy ez a háború lezárásához fog vezetni. Trump emberei rengeteget tárgyaltak az oroszokkal, miközben Amerika szép csendben megtorpedózta a Moszkvával szembeni elítélő szövetségi nyilatkozatokat, illetve hírszerzési, diplomáciai és gazdasági lépéseket.

Tegnap Donald Trump azonban teljes hátraarcot vett: miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott a New York-i ENSZ-közgyűlésen, saját közösségi oldalára, a Truth Socialre, hosszas posztot írt ki, melyben a háborús helyzetet elemzi.

Trump azzal kezdi eszmefuttatását, hogy mostanra sikerült megértenie az orosz-ukrán háború katonai és gazdasági helyzetét, és úgy látja,

Oroszország gazdaságában hatalmas károkat okoz a háború.

Szerintem Ukrajna, az Európai Unió olyan helyzetben van, hogy harcolni tud és EL TUDJA NYERNI Ukrajna teljes területét, annak eredeti formájában”

– írja Trump.

Úgy látja, a NATO és az EU támogatásával

„nagyon is valós” lehetőség Ukrajna területének helyreállítása.

Oroszország céltalanul harcol már három és fél éve egy olyan Háborúban, melyet egy Valódi Katonai Erő egy hét alatt megnyert volna. Ez nem mutat jó képet Oroszországról. Sőt, ezek alapján igencsak úgy tűnnek, mint egy papírtigris”

– írja Trump.

Úgy látja, Oroszország gazdasága hamarosan olyan helyzetben lesz, hogy az orosz lakosság már sorba kell, hogy álljon benzinért, Ukrajna harci kedve pedig egyre csak erősödni fog.

Ukrajna visszanyerheti az Országát az eredeti formájában és lehet, hogy még tovább is tudnak menni! Putyin és Oroszország HATALMAS gazdasági bajban van és itt az idő, hogy Ukrajna cselekedjen”

– írja Trump.

Hozzáteszi:

mindkét országnak minden jót kíván,

Amerika pedig tovább küldi a fegyvereket a NATO-nak, a NATO tagállamai pedig azt csinálnak ezzel, amit akarnak (tehát Ukrajnának is odaadhatják).

Sok sikert mindenkinek!”

– zárja gondolatait az amerikai elnök.

Mit jelent mindez?

A Truth-poszttal legalább a kommunikációs színtérben egyértelmű fordulatot vett az amerikai vezető, már nem azt kommunikálja, hogy „Oroszországnál van minden kártya” és Ukrajnának kell kompromisszumokat tenni a háború lezárása érdekében. Először jelenti ki nyíltan, hogy úgy látja: Ukrajna megnyerheti a háborút, visszaszerezheti teljes területi egységét, beleértve a 2014-ben elfoglalt területeket is. Mindemellett többször reflektál az orosz gazdaság gyengeségeire is.

Mielőtt azonban elkezdünk örülni / szomorkodni amiatt, hogy innen Joe Biden amerikai elnök politikáját folytatja majd Trump, melyben az USA feltétel nélkül, végtelennek tűnő erőforrásokkal támogatja Ukrajnát, érdemes kibontani a „Truth” második felét:

• Trump egyrészt azt írja, hogy hajlandó a NATO-nak fegyvert küldeni, a szövetséges országok pedig azt csinálnak ezzel, amit akarnak. Magyarul az USA nem küld ingyen és bérmentve fegyvereket Ukrajnának, az európai NATO-országok megvásárolhatják ezeket, Amerika pedig odaadja, legyártja, leszállítja ezeket.

  Ez a „nagy bejelentés” fegyverszállítmányok tekintetében semmilyen változást nem jelent

  – eddig is ismert volt, hogy Trump küld fegyvereket Ukrajnának, közvetett módon, ha nem az USA, hanem más NATO-tagállamok fizetnek értük.
• Másrészt Trump azzal zárja gondolatait, hogy „mindkét országnak minden jót kíván” – ez azért mégis máshogy cseng, mintha azt írná, hogy „az Egyesült Államok innentől markánsan kiáll majd Ukrajna területi egységének visszaállításáért”.

  Úgy fest, az elnök inkább továbbra is igyekszik inkább elhatárolódni az orosz-ukrán háborútól,

  melyet „Joe Biden háborújának” tart, ebből következően várhatóan továbbra is viszonylag limitált mennyiségű erőforrást lesz hajlandó feláldozni a háború lezárására.

Ezek alapján arra lehet következtetni, hogy Trump

1. jó eséllyel befejezi az orosz és ukrán fél közti intenzív diplomáciai munkát, melynek célja a háború rövidtávú befejezése.
2. Gazdaságilag sérülékenynek gondolja Oroszországot – számítani lehet arra, hogy közvetett és közvetlen lépéseken keresztül megpróbál majd nyomást gyakorolni Moszkvára. Az intézkedések célkeresztjébe kerülhetnek olyan országok is, melyek orosz energiahordozókat vásárolnak, így India, Kína, Vietnam, Közép-Ázsia mellett Szlovákia, Magyarország is. Trump maga is utalt arra, hogy hazánkat is érinthetik ezek a gazdasági lépések, Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump elnök jó kapcsolata miatt azonban számítani lehet arra, hogy sikerül erre a problémára valamilyen kompromisszumos megoldást találni.
3. Trump hajlandó lesz korlátlan mennyiségű fegyvert küldeni Ukrajnának – mindaddig, amíg a korlátozott erőforrásokkal rendelkező európai országok és Kanada fizetnek értük.

   Ez jelenthet valódi segítséget Ukrajnának, de csak akkor, ha a NATO tagállamai hajlandóak lesznek tényleg a zsebükbe nyúlni.

Megnyerheti Ukrajna a háborút?

Érdemes reflektálni néhány szóban arra is, hogy Trump többször is hangsúlyozta a Truth posztban, hogy Ukrajna visszaállíthatja teljes területi egységét, „sőt, még tovább is mehet”, effektíve megnyerve ezzel az Oroszország ellen viselt védekező háborút.

Vizsgáljuk meg ennek realitását.

A frontvonalon most egyértelműen az orosz haderőé a kezdeményezés: nagyon lassan, de biztosan törnek előre az orosz katonák, jelenleg három stratégiai fontosságú város ostroma is zajlik: ez a donyecki Pokrovszk és Kosztantynivka, illetve a harkivi Kupjanszk. Az orosz haderő Ukrajna durván 18-20%-át tartja megszállva, ebből két megyét, Luhanszkot és a Krímet ellenőrzik teljes egészében.

Oroszország gigantikus veszteségeket szenvedett szárazföldi páncélozott járművek és tüzérségi eszközök szempontjából, viszont a drónipart és a nagy hatótávolságú fegyverek gyártását csúcsra pörgették: immáron napi 500-600 Sahed / Gerány drónt képesek indítani Ukrajna ellen, a frontvonalon pedig minden nap kisebb drónok ezreit zúdítják az ukrán állásokra. Mindemellett sokszor hangsúlyozott tény, hogy Ukrajna lakossága most kb. 30 millió lehet, miközben Oroszország lakossága kb. 140 millió – így lényegesen nagyobbak még mindig az orosz élőerő-tartalékok, a mai napig kulcsfontosságú rohamlövész-állományt még mindig könnyebben tudják az oroszok feltölteni.

A NATO feltöltheti az ukrán csapatokat végtelen mennyiségű modern fegyverrel és tüzérségi eszközökkel, ezzel biztosan megerősítik az ukrán védelmi rendszerek hatékonyságát és kisebb ellentámadások kivitelezése is lehetségessé válik.

Az orosz haderő stratégiai szintű veresége, az egymilliós Donyeckváros, illetve a Krím visszaszerzése katonai eszközökkel azonban jelenlegi erőviszonyok mellett továbbra is egy rendkívül alacsony valószínűségű forgatókönyvnek tekinthető.

Nyugati katonai vezetők, elemzők, politikai döntéshozók abban gondolkodnak viszont:

gazdasági eszközökkel lehetséges lenne Oroszország jelentős meggyengítése.

Az orosz energiahordozók exportja lélegeztetőgépen tartja az orosz hadiipart és hadsereget: az olaj, gáz, nyersanyagok eladásából finanszírozzák az oroszok a rakétagyártást, drónalkatrész-beszerzést és a fronton harcoló orosz katonák gigantikus összegű fizetését, bónuszait is.

Ha ez a bevételi forrás valahogy kiesik,

• az orosz fegyvergyárak termelése jelentősen visszaeshet,
• a katonai szolgálat attraktív bérezési modelljének elvágása csökkentheti a szolgálati kedvet,
• az orosz infláció elszabadulhat, az életszínvonal romolhat,
• a Putyin-féle orosz vezetéssel és a háborúval kapcsolatos társadalmi elégedetlenség az egekbe szökhet.

Láttunk már lázadást most, az ukrajnai háború során is a Szergej Sojgu vezette védelmi minisztérium ellen, a Wagner-csoport igencsak jelentős mennyiségű fegyverrel és zsoldossal indult meg Moszkva ellen 2023 júniusában.

Ahhoz azonban, hogy Ukrajna nyerni tudjon a frontvonalon, a Wagner-lázadásnál is nagyobb feszültségre, konfliktusra lenne szükség Oroszországon belül, amely hosszú távú destabilizáló tényezőként hat.

Ahhoz azonban, hogy a nyugati szankciók ilyen hatást érjenek el, Trumpnak tényleg nagyon radikálisan kell fellépnie: bénító szankciókkal kell sújtania nemcsak saját, európai szövetségeseit, de Kínát is – az ázsiai ország pedig aligha hódolna be ennek és nézné ölbetett kézzel, ahogy az USA elragadja tőlük az olcsó orosz energiahordozókat.

Le kellene állítani valahogy a teljes orosz „árnyékflottát,” meg kellene szakítani minden orosz energiahordozó-kereskedelmi kapcsolatot, a semleges országokat is Ukrajna mellé kellene állítani.

Meglépne-e Donald Trump ilyen horderejű, potenciálisan globális méretű gazdasági háborút jelentő intézkedéseket azért, hogy leállítsa az orosz-ukrán háborút? Azok alapján, hogy „mindkét országnak minden jót kíván”, szinte biztosan nem

– de aztán, ahogy láthattuk eddig oly sokszor, hosszabb távon sem kizárható, hogy egy szép napon arra ébred majd az amerikai elnök, hogy meggondolta magát.

Címlapkép forrása: Chip Somodevilla/Getty Images