Sürgeti a lakosságot a NATO-tagállam: gyorsabban kell háborús óvóhelyeket építeni

A kormány azt szeretné, ha a tulajdonosok maguk építenének óvóhelyeket, vagy az ukrán tapasztalatok és gyakorlat alapján alakítanának ki biztonságos helyiségeket, például úgy, hogy legalább két fal legyen az óvóhely és a kültér között.

Donatas Gurevicius, a Litván Tűzoltóság és Katasztrófavédelem szóvivője közölte:

Litvániában az új lakóházakat és a nagy középületeket mostantól óvóhelyekkel kell felszerelni annak mintájára, ahogyan ezt a polgári védelemre olyan jól felkészült országok alkalmazzák évtizedek óta, mint például Finnország és Svájc.

A litván belügyminisztérium tavaly polgári védelmi programot hirdetett, melynek keretében több tízmillió eurót ajánlott fel az önkormányzatoknak óvóhelyeik korszerűsítésére.

A kormány júniusi közlése szerint jelenleg 6453 óvóhely található Litvániában, amelyek körülbelül 1,5 millió embert, azaz az ország lakosságának mintegy 54 százalékát tudják befogadni. A települések valamivel több mint fele óvóhelyhiánnyal küzd, és a kritikusok szerint sok ilyen létesítmény csak papíron létezik, a meglévők közül pedig kevés van ténylegesen felkészülve a válsághelyzetekre.

A főváros, Vilnius önkormányzata közölte, hogy 32 óvóhely korszerűsítését tervezi, amelyek becslésük szerint a vészhelyzet beálltától számított 12 órán belül használatra készek lesznek. A főváros az idén már egy háborús evakuálási tervet is jóváhagyott.

Litvániában azóta mutatkozik egyre nagyobb érdeklődés a légvédelmi óvóhelyek iránt, hogy júliusban Fehéroroszország felől két Gerbera típusú orosz drón lépett be az ország légterébe.

Személyi sérülés vagy egyéb káreset nem történt, de az incidens lökést adott az óvóhelyek építésének.

A belügyminisztérium már korábban közzétett egy interaktív térképet az óvóhelyekről és a befogadóközpontokról. Ezenkívül frissítették azt a weboldalt is, amely elmagyarázza, hogyan lehet legalább 72 órán át túlélni egy válság esetén.

Címlapkép forrása: (c) dpa-Zentralbild