• Megjelenítés
Visszatérhet Orbán Viktor nagy szövetségese, és ez egész Európát megrengetheti
Globál

Visszatérhet Orbán Viktor nagy szövetségese, és ez egész Európát megrengetheti

Október 3-4-én tartanak Csehországban választásokat, itt a parlamenti alsóház, vagyis a Képviselőház tagjaira lehet majd szavazni. Az összesen 200 fős testületben 101 szék elnyerésére van szükség ahhoz, vagy valamelyik fél kormányt tudjon alakítani. A megmérettetés izgalmasnak ígérkezik, a végeredmények pedig az egész Európai Unió politikájára hatást gyakorolhatnak. Szombat délután még nem érhetnek véget a politikai csatározások, sőt, a java csak attól kezdve indulhat be.

Fordulatos felvezetés

Izgalmasan alakulnak a választás előtti utolsó hetek Csehországban, ahol a tét most az, hogy Közép-Európa egyik legerősebb országában lesz-e jobboldali fordulat, és Prága csatlakozik-e a jövőben a Budapest-Pozsony keményen EU-kritikus vonalhoz. Maga a szavazás menete némileg rendhagyó, ugyanis a csehek nem egyetlen nap alatt járulhatnak az urnákhoz, hanem első körben október 3-án pénteken délután 2-től este 10-ig, majd október 4-én szombaton reggel 6-tól délután 2-ig. A megmérettetés előtti

utolsó közvélemény-kutatások azt jelzik, hogy egyedül senki nem lesz képes egyedül kormányt alakítani.

A legnagyobb támogatottságot az ANO (csehül: Akce nespokojených občanů – ANO; magyarul: Elégedetlen Polgárok Akciója) tudhatja magáénak (a párt elnevezése egyébként egy kis szójáték is egyben, ugyanis az ano csehül „igent” jelent). A párt a Fideszt is a soraiban tudó Patrióták Európáért képviselőcsoport tagja az Európai Unió vezető szerveiben, elsősorban konzervatív populista nézeteket vallanak. A választások kulcsfigurája pedig egyértelműen a párt vezetője, Andrej Babiš, akit a „cseh Donald Trumpnak” is szoktak nevezni. A párhuzam egyáltalán nem véletlen, hiszen esetében is egy dollármilliárdos üzletemberről van szó, aki korábban már volt miniszterelnök, méghozzá 2017 és 2021 között.

Négy évvel ezelőtt azonban elvesztette a választásokat, így ellenzékbe szorult. Személyét gyakran övezik csalási, gyanús támogatási ügyek. Nem sokkal az első megválasztása után bizalmatlansági indítványt indítottak a kormánya ellen a cseh parlamentben, amit el is bukott, ez pedig patthelyzetet eredményezett az országban. A helyzet megoldását végül egy új, koalíciós kormány megalakítása hozta el, továbbra is Babišsal az élen. A botrányok ellenére a választók körében a népszerűsége alig változott, ám a koronavírus-járvány megpecsételte a sorsát, több intézkedését is kritizálták. Ez a kampányban visszaütközött, 2021-ben pedig kevéssel bár, de alulmaradt legnagyobb ellenfelével, Petr Fialával szemben.

2021 és 2025 között a 2020-ban, három párt összeolvadásából megalakult Spolu (magyarul Együtt) élén Fiala vezette Csehországot, egy koalíció élén. Megszorításokat vezetett be, mivel a költségvetés helyzetét kétségbeejtőnek ítélte meg. Elmondta, hogy javulni fog a megélhetés, de ez áldozatokat követel majd. A takarékossági intézkedések árnyékában kellett küzdeni folyamatosan a megugró infláció ellen, ez kiváltotta a csehek ellenérzéseit. Adóemelések is jöttek, de a gazdaság így is recesszióba csúszott 2023-ban. A kormány markáns ukrán-párti álláspontot vett fel, hangosan kiálltak Kijev mellett: támogatta az oroszok szankcionálását és a fegyverszállításban segítették az ukrán hadsereget. Izrael mellett is kiállt, többször elmondta a cseh kormány, hogy az országnak joga van megvédenie önmagát. A külpolitikai állásfoglalás a gazdaságpolitikában is meghatározónak bizonyult, mivel

Fialáék támogatták a leválást az orosz energiahordozókról, valamint a védelmi kiadások folyamatos emelését.

Nem maradtak mentesek a botrányoktól ők sem, visszatérő téma volt például, hogy a miniszterelnök tarthat-e heti nyolc órában egyetemi előadásokat a brnói Masaryk Egyetemen, sokan, köztük korábbi kormányfők is összeegyeztethetetlennek tartották Fiala feladataival. 2024-ben Csehországban helyhatósági választásokat tartottak, de eddigre a kormányzó pártok támogatottsága súlyosan bezuhant, így jött is a borítékolható kudarc. Miután az eredmények igazolták a várakozásokat, újabb súlyos válságba került a kormány, ez a Kalózpárt kiválásához vezetett a koalícióból. 2025 nyarán az okozott hatalmas balhét, hogy Pavel Blazek cseh igazságügy-miniszter elfogadott 468 bitcoin adományt a minisztériuma számára. Ez, a 45 millió dollárnál is nagyobb „ajándék” (ez 150 milliárd forintnál is többet jelent) egy bizonyos Tomás Jirikovskytól érkezett, aki az alvilági üzelmeiről vált hírhedtté, börtönben is ült emiatt. Az eset egy ciklus alatt a negyedik bizalmatlansági szavazáshoz vezetett a parlamentben, de a Fiala-kormány ezt is túlélte.

A kampány

A mostani választások legfontosabb témáját a gazdasági kérdések, Prága viszonya az EU-val, valamint megkerülhetetlenül Ukrajna támogatása jelenti. Babiš a kampányában jól hangzó kijelentésekkel igyekezett megszólítani a cseheket, így ígéretet tett az energiaárak korlátozására, a nyugdíjkorhatár csökkentésére, az egyéni és a vállalati adók megvágására. Külpolitikájában harcias EU-kritikát ígért, belengette, hogy küzdeni fog a bevándorlás ellen, támadni fogja Brüsszel zöld programját és Kijev támogatásáról is kritikát fogalmazott meg. A cseh milliárdossal kapcsolatban gyakori kritika/dicséret, hogy a „magyar recept” másolója lehet, vagyis lényegében ugyanolyan harcias hangnemet venne fel Brüsszelben beiktatását követően, mint Orbán Viktor, magyar miniszterelnök. Az ANO-t viszont gyakorta emlegetik pragmatikus és technopopulista pártként, amely sokkal jobban idomul az aktuális közhangulathoz. Ennek bizonyítéka, hogy Babiš a kampányában inkább azt hangsúlyozta, hogy az „ország az erejéhez mérten” vegyen részt az ukránok támogatásában (a jelenlegit túl soknak titulálja).

A jelenlegi kormány folytatná a korábban elkezdett keménykezű fiskális politikát, tovább csökkentenék a költségvetés hiányát, a külső adósság apasztását, valamint a fegyveres erők modernizálását ígérték meg a kampányban. Azt is elmondták, hogy az ANO felelőtlenül ígérget és ez a korábbi eredményeiket döntené romba, Csehországot pedig adósságspirálba lökhetik.

A két legnagyobb támogatottságot élvező párt mögött már jóval vegyesebb kép rajzolódik ki. A Polgármesterek és Függetlenek (Stan) regionalista szemléletet képvisel, kifejezetten az EU szubszidiaritási elvére épít. A kormánykoalíció tagjaként a párt az euró bevezetés mellett áll ki, ebben megegyeznek a nézetei a liberális centrista Kalózpárttal, amely 2024-ig szintén szövetségben volt a Spoluval a képviselőházban. Markáns baloldali szemlélettel fut neki a többpárti összeolvadásból létrejövő Stačilo! (Elég!), amely még keményvonalas kommunistákat is magába tömörít. Ennek megfelelő ígéreteket is hangoztatnak:

távoznának az EU-ból, kilépnének a NATO-ból és államosítanának számos iparágat.

Mindezeket népszavazások után, természetesen.

A spektrum másik oldalán helyezkedik el az az EU-ellenes, oroszbarát Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD), amely – ez már szinte nem is meglepetés – több radikális jobboldali pártot forrasztott egybe. A fő üzenetük az EU és a NATO markáns kritikája mellett az ukrajnai támogatások elleni harc, valamint a bevándorlás-ellenesség. A felsorolásból nem maradhat ki végül az Autósok Magukért mozgalom (Motoristé sobě) sem, ők a megélhetés javulását követelik, miközben a zöldpolitika ellen foglalnak állást.

Az elmúlt években tapasztalható gazdasági kihívások miatt számos szakértő úgy véli, hogy a legtöbben a „pénztárcájukkal fognak szavazni”, vagyis a megélhetésen lesz a legnagyobb fókusz. A jelenlegi kormánnyal kapcsolatban az a legnagyobb kritika, hogy nem igazán tartották szem előtt a lakosság érdekeit, ez pedig nagyon súlyos elégedetlenséghez vezetett. Egyesek már úgy fogalmaztak, hogy a rendszerváltást megelőző szocialista vezetés idején is jobb volt az élet Csehországban. Fiala ezzel szemben visszatérően azt hozza fel, hogy

Babiš esetleges visszatérése mekkora károkat okozna a demokráciára, a jogállamiságra, és az EU felé nyitott politikára nézve, de az üzenetei érezhetően nem igazán érik el a lakosságot.

A várakozások

Az eredményekbe némileg bekavarhat, hogy a parlamenti küszöb eltérően alakul a többpárti koalícióknak, mint az egyedül induló politikai formációknak:

  • 5 százalékot kell elérnie az egyedül indulóknak,
  • 8 százalékra emelkedik a küszöb a kétpárti koalícióknak,
  • és legalább 11 százalékot kell megugraniuk a hárompárti együttműködéseknek.

A megmérettetésnek összesen 28 párt vesz részt, sokaknak azonban szinte semmi esélyük nincs a parlamentbe kerüléshez. A Politico által összesített felmérések most a következő lehetséges eredményeket mutatják:

  • az ANO magabiztosan vezet, 30 százalék feletti eredményt érhet el. Az elmúlt napokban a támogatottságuk viszont csökkenésnek indult, könnyen meglehet, hogy nem lesz meg a 30 százalék.
  • Hasonlóan a legnagyobb ellenzéki párthoz, a Spolu is vesztett a támogatottságából, a korábbi stabilan 20 százalék feletti várható eredménye a célegyenesben 19 százalékra olvadt. 2021-ben a párt hatalmas kampányhajrával előzte meg az ANO-t, erre most nem látszik esély.
  • Harmadik helyen a sokpárti SPD 13 százalékkal, jelenleg úgy tűnik, hogy meg fogják ugrani a bejutáshoz szükséges küszöböt. Amennyiben ez nem jön össze, az radikálisan átírná a kormányalakítási helyzetet.
  • Negyedikként a Stan futhat be, ők 12 százalékon állnak,
  • ötödik helyre pedig a Kalózpártot mérik 10 százalékkal.
  • A bejutásra esélyesek között lehet még a Stačilo! és az Autósok Magukért mozgalom, jelenleg mindkettőt 7-7 százalékra mérték. A trendek viszont ellentétesek, előbbiek komoly esésben vannak, utóbbiak viszont feltörekvő tendenciát mutatnak.

A felsoroltakon túl van még néhány kisebb párt, amely a „futottak még” kategóriában van (kiemelendő az utóbbi években totálisan összeomló Cseh Szociáldemokrata Párt, amely a rendszerváltást követően többször is a kormányfőt adta).

Október 4-e után tehát a várakozások szerint a legnagyobb kérdést egyértelműen az fogja jelenteni, hogy

a két nagy közül melyik párt tud majd hatékonyabban közeledni a potenciális szövetségesei felé, mivel ez lesz a következő kormány megalakításának kulcsa.

Bizonyos törésvonalak már előre láthatóak, így a Spolu, a Stan és a Kalózok is kijelentették, hogy nem hajlandóak együttműködni az ANO-val, de a Stačilo! és az SPD is vörös vonalat jelent náluk. Éppen ezért nem kizárható egy olyan forgatókönyv, hogy létrejön a 2021-2024 közötti kormánykoalíció, a jobbközép-centrista és liberális pártok összeállhatnak, amennyiben elegendő széket szereznek a többséghez. Amennyiben ez nem sikerül, akkor az ANO nézhet szembe azzal a kihívással, hogy az igencsak színes pártokból igyekezzen egy összerántani egy életképes koalíciót. Ez viszont borzasztóan nehéz kihívásnak ígérkezik, mivel Babišnak is számolnia kell azzal, hogy egyetlen koalíciós partner még mindig nem lesz elég a kormányzóképes többséghez, így meglehet, hogy a szélsőbalt és a szélsőjobbot is meg kell győznie. Egy ilyen kormányt sokan már előre temetnek, mondván, hogy szinte lehetetlen feladatnak ígérkezik egy ennyire színes társaságot összefogni.

Ha ez nem lenne elég, van még egy izgalmas szempontja a választásoknak, ez pedig nem más, mint elnök, Petr Pavel személye. A Cseh Fegyveres Erők korábbi vezérkari főnöke 2023-ban lett Csehország államfője, miután a második fordulóban 58,3-41,7 százalékos arányban múlta felül azt az Andrej Babišt, aki most a legesélyesebb a kormányfői székre. Pavel viszont arról ismert, hogy harcos támogatója az ukránok ügyének, az ő nevéhez köthető a cseh kezdeményezésű lőszerszállítmány összehozása is.

A cseh elnök korábban kijelentette, hogy hajlandó megtagadni olyan miniszterek kinevezését, akik támogatják Csehország kilépését az EU-ból vagy a NATO-ból. Azt is hozzátette, hogy a külügyi vagy a biztonsági területre se mehetnek majd szélsőjobbos vagy szélsőbalos képviselők az ő jóváhagyásával. Ennek könnyen lehet az a következménye, hogy a legtöbb szavazatot szerző párt inkább senkivel nem próbál meg koalícióra lépni, hanem kisebbségi kormányt alakítana néhány külső támogató képviselő szavazatával. Ez a forgatókönyv sem tűnik túl stabilnak.

Annyi bizonyos, hogyha „jön a papírforma”, akkor egyáltalán nem várnak nyugodt idők Csehországra, és könnyen lehet, hogy a jövőben is turbulensen alakul a politikai élet Prágában.

Címlapkép forrása: Lukas Kabon/Anadolu via Getty Images

Címlapról ajánljuk

Portfolio Blogger

Trader

Fórum

Konferencia ajánló

Portfolio Budapest Economic Forum 2025

Portfolio Budapest Economic Forum 2025

2025. október 7.

Otthonteremtés 2025-2026-ban

2025. október 7.

Portfolio Energy Investment Forum 2025

2025. október 8.

BÉKÉSCSABA - Finanszírozás a gyakorlatban

2025. október 8.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
f-35 vadászombázó f-35 vadászgép f-35 lightning ii amerikai légierő usa
Globál
Trump nem viccel: ez már háborús csapatösszevonás, bármelyik pillanatban támadhat Amerika
Pénzcentrum
Nagyot nézhetnek a magyar autósok: ekkortól lephetik el tömegesen az utakat az önvezető autók
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility