Totális hátraarcot vett az EU tagjelöltje: Putyin markába csapott a kormány, lángba borultak az utcák

A grúz fővárosban, Tbilisziben már szinte megszokott kép, hogy az európai uniós és grúz zászlókkal tüntető (zömében) fiatalok ellen a rohamrendőrök vízágyúval és könnygázzal lépnek fel. Előbb 2023 márciusában, majd 2024 tavaszán voltak erőteljes demonstrációk egy orosz mintájú, a „külföldi ügynökökről” szóló törvénytervezet miatt, amelynek bírálói szerint az volt a célja, hogy a szájkosarat tegyenek a kormánnyal kritikus sajtóra és civil szervezetekre. A jogszabálytervezetet végül a kormánypárti többség elfogadta.

Ezt követően a tavaly október 26-án megtartott parlamenti választások után robbantak ki tüntetések, az ellenzék szerint ugyanis a kormányzó Grúz Álom párt elcsalta a voksolást. A Nyugat-barát tüntetések azonban nem értek célt, sőt a kormány novemberben bejelentette, hogy befagyasztja az Európai Unióval zajló csatlakozási tárgyalásokat. A hatóságok több ellenzéki vezetőre lecsaptak, néhányuk a mai napig börtönben van, mások elmenekültek az országból.

A most október 4-én tartott önkormányzati választásokon két Nyugat-barát erő már el sem indult, és bojkottra szólította fel választóikat.

Az így 40,93 százalékos részvétellel megtartott voksoláson a Grúz Álom 81,72 százalékot ért el, és az összes települést megnyerte. Az ország leggazdagabb embere, Bidzina Ivanisvili által alapított párt így lényegében egyeduralkodóvá vált az ország egész területén.

A szombaton tartott választások után ismét tüntetések törtek ki Tbilisziben. A tüntetők megpróbáltak behatolni az elnöki palotába, mire a rendőrök vízágyút és könnygázt bevetve kiszorították őket az épület környékéről. Az ellenzék szerint „békés forradalom” zajlott a demokratikus értékek helyreállítása érdekében, Irakli Kobahidze miniszterelnök szerint azonban az elnöki palotát megostromlók célja a kormány megdöntése volt. A kormányfő szerint Paweł Herczynski, az EU grúziai nagykövete is részese volt a kormány megdöntésére irányuló összeesküvésnek, amit Kaja Kallas, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője határozottan elutasított.

Az állítólagos, kormány megdöntésére irányuló összeesküvés alátámasztására az állambiztonsági szolgálat bejelentette, hogy egy Tbiliszi melletti erdőben fegyvereket, lőszert, robbanóanyagokat és egy detonátort találtak. Állításuk szerint egy grúz állampolgár egy másik, Ukrajnában harcoló társa kérésére vásárolta meg a fegyvereket. (Az ukrajnai fronton sok grúz önkéntes harcol az ukrán hadsereg mellett.)

Kobahidze kormányfő vasárnap felelősségre vonást ígért mindenkinek, aki részt vett a kormány megdöntésére irányuló kísérletben. Hétfőn az ügyészség öt ellenzéki szereplőt – köztük egy ismert operaénekest – konkrétan is megvádolt a kormány elmozdítására történő szövetkezéssel, akár 9 éves börtönbüntetést is kaphatnak.

Grúzia a volt szovjet tagköztársaságok közül – a balti államokat leszámítva – az egyik leghatározottabban indult el a nyugatos úton, különösen a 2003-as „rózsás forradalom” után, melyet követően Miheil Szaakasvili került az elnöki posztra, aki jó kapcsolatokat igyekezett kialakítani az Egyesült Államokkal és Brüsszellel. Egy súlyos hibát is elkövetett azonban: 2008-ban támadást indított az egyik szakadár tartomány, Dél-Oszétia ellen, ahol orosz „békefenntartók” állomásoztak, Moszkva pedig beavatkozott Dél-Oszétia mellett, és öt nap alatt gyakorlatilag tönkreverte a grúz hadsereget. 2012-ben aztán Szaakasvili nyugatos erői elvesztették a parlamenti választást, és a Grúz Álom jutott hatalomra az említett oligarcha, Ivanisvili vezetésével. (Ivanisvili 2012-2013-ban volt miniszterelnök, de a háttérből lényegében azóta is ő irányít.) 2013-ban Szaakasvili az elnökválasztást is elvesztette, jelenleg pedig korrupcióért rá mért börtönbüntetését tölti.

Bár szavakban a Grúz Álom is az uniós csatlakozás mellett áll, és nyíltan nem közeledik Oroszországhoz – ami Grúziában, különösen a 2008-as háború után nem is lenne túl népszerű lépés –, bírálói szerint valójában jó kapcsolatokat ápol Moszkvával, és a hatalma bebetonozására irányuló lépéseket is Vlagyimir Putyinról másolja. (Ezt a gyanút táplálja, hogy Ivanisvili az 1990-es években Oroszországban élt, és az ottani vállalkozásai révén gazdagodott meg.) A kormányellenes tüntetők ezért gúnyosan „Orosz Álom” néven illetik a Grúz Álom pártot.

A Nyugattal való kapcsolatok a tavalyi parlamenti választások után romlottak meg végleg.

Novemberben befagyasztották az EU-val zajló csatlakozási tárgyalásokat, idén februárban pedig az Európai Parlament határozatban kimondta, hogy nem ismerik el a választások végeredményét. Tavaly decemberben Washington – még Joe Biden elnöksége alatt – szankciókat vetett ki Ivanisvilire. Úgy tűnik, a befagyott kapcsolatok jó ideig nem engednek ki, sőt egyre jobban elmérgesednek Grúzia és a Nyugat között.

Címlapkép: Tüntetés Tbilisziben 2025. október 4-én. Forrás: Davit Kachkachishvili/Anadolu via Getty Images