Rejtélyes behatoló tartja rettegésben a kontinenst, Európa pedig csak tehetetlenül néz

Az utóbbi hetekben megsokasodtak a rejtélyes drónészlelések Európa-szerte. Az első és legsúlyosabb eset Lengyelországban történt szeptember 10-én, amikor egy éjszaka egyszerre 19 drón hatolt be a lengyel légtérbe. Több drónt a légvédelem lelőtt, ezek orosz Gerbera drónok voltak. A jelek arra mutatnak, hogy Oroszország szándékosan küldhette a drónokat a lengyel légtérbe – 19 drón véletlen megjelenése egy időben meglehetősen valószínűtlen –, és feltételezett célja az lehetett, hogy tesztelje a NATO légvédelmét.

Szeptember 13-án aztán Románia légterét sértette meg egy orosz Geran (Sahed) drón. Mivel Románia területén már több orosz drón is lezuhant, ebben az esetben inkább elképzelhető, hogy nem szándékos berepülés történt.

A lengyelországi és romániai esetet követően azonban már nyugat-európai országokban voltak rejtélyes drónészlelések. Ezek kapcsán nem sikerült egyértelműen bizonyítani, hogy orosz drónokról volt szó. A következő országokban észleltek drónokat:

• Dánia. Szeptember 22-én a koppenhágai repülőteret kellett lezárni drónészlelések miatt, két nappal később két másik repteret hasonló okokból. Szeptember 26-án a Karup légibázis fölött észleltek drónokat, amely a dán légierő legnagyobb bázisa.
• Norvégia. A koppenhágai reptér lezárásával egy napon az oslói repteret is le kellett zárni drónészlelés miatt. Szeptember 27-én a norvég légierő egyik bázisa, az Ørland légibázis fölött láttak drónokat. Szeptember 30-án egy norvégiai kisváros, Brønnøysund repülőtere fölött észleltek egy drónt. Október 6-án ismét korlátozni kellett az oslói reptér forgalmát a közelben észlelt drónok miatt.
• Németország. Szeptember 25-én több drónt észleltek a legészakibb német tartomány, Schleswig-Holstein légterében. Lapinformációk szerint a drónok a Thyssenkrupp haditengerészeti részlegének gyárterülete, a kieli egyetemi kórház épülete, egy part menti erőmű, a tartományi parlament épülete és a Heide olajfinomító fölött is elrepültek. Ugyanazon a napon a Bundeswehr sanitzi bázisa, másnap a haditengerészet rostocki parancsnoksága fölött láttak pilóta nélküli repülőket. Október 2-án a müncheni repülőteret kellett lezárni drónészlelések miatt. Másnap este ismét drónokat észleltek ott, ezért újra lezárták a repteret.
• Belgium. Október 3-án több drónt észleltek a belgiumi haderő Elsenbornban található bázisa fölött.

A drónészlelések kapcsán természetesen rögtön Oroszországra terelődött a gyanú, ugyanakkor a nyugat-európai országok hatóságai erre vonatkozóan nem mutattak még be bizonyítékokat. Mivel azonban olyan kritikus fontosságú helyszínek közelében észlelték a drónokat, mint repülőterek és légibázisok, elég nagy a valószínűsége, hogy célzott kémtevékenység folyik, és innen nézve logikus, hogy először Moszkva felelőssége vetődik fel.

Friedrich Merz német kancellár egy október 5-i interjújában egyértelműen kijelentette:

Feltételezésünk szerint Oroszország áll a legtöbb ilyen drónreptetés mögött.

Azt nem közölte, hogy mire alapozzák a német hatóságok ezt a feltételezést.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerdán „hibrid hadviselésről” beszélt, amelyet Oroszország Európa ellen folytat.

Valami új és veszélyes dolog történik az égbolton. Ez nem véletlenszerű zaklatás. Ez egy koherens és fokozódó kampány, amelynek célja, hogy elbizonytalanítsa polgárainkat, próbára tegye elszántságunkat, megossza az Uniót, és gyengítse az Ukrajnának nyújtott támogatásunkat. És itt az ideje, hogy a nevén nevezzük. Ez hibrid hadviselés

– fogalmazott von der Leyen.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ukrán hírszerzési információkra hivatkozva szeptember 28-án azt mondta, hogy a nyugati olajszankciók kijátszására létrehozott úgynevezett orosz „árnyékflotta” hajóiról indíthatták az európai légteret megsértő drónokat. Ezt az elméletet alátámaszthatja, hogy a legtöbb drónészlelés olyan helyszíneken történt, amelyek könnyen elérhetők a Balti- vagy az Északi-tengerről indítható drónokkal. (De például München nem tartozik ide, hiszen odáig északról szinte egész Németországon át kellene repülni.)

Moszkva részéről többek között maga Vlagyimir Putyin is reagált a vádakra a Valdaj vitaklub fórumán október 3-án.

Nem küldök több drónt. Sem Franciaországba, sem Dániába, sem Koppenhágába

– mondta gúnyosan az orosz elnök, hozzátéve, hogy abszurd feltételezni Oroszország érintettségét az ügyben.

Európai uniós vagy NATO-részről egyelőre nem érkezett közös válasz a rejtélyes drónreptetésekre. Ursula von der Leyen még a drónészlelések előtt mondott, szeptember 9-i évadnyitó beszédében vetette fel egy európai „drónfal” ötletét, melyet az Európai Uniónak a keleti határoknál kellene felállítania. Ez természetesen nem egy fizikai fal lenne, hanem egyfajta drónészlelő és légvédelmi rendszer, amely a betévedő drónok elektronikus zavarásával vagy akár lelövésével képes lenne védekezni a gyanús repülő eszközök ellen.

Csakhogy az ötlet nehezen látszik a megvalósulás felé mozdulni. Míg az Oroszországhoz közel fekvő országoknak tetszik az elképzelés, a nyugati országok jóval kritikusabbak.

A drónok és a drónok elleni küzdelem a prioritás. De tisztázzuk: nincs tökéletes fal Európa számára, 3000 kilométeres határról beszélünk, önök szerint ez teljesen megvalósítható? A válasz: nem

– mondta például Emmanuel Macron francia elnök. Németország hasonlóan szkeptikus az elképzeléssel szemben. Márpedig az EU két vezető hatalma nélkül aligha lesz az ötletből valóság.

Úgyhogy az érintett országok egyelőre a maguk módján próbálnak fellépni a rejtélyes drónreptetések ellen. A német kormány szerdán fogadott el egy olyan törvényjavaslatot, amely arra hatalmazza fel a rendőrséget, hogy akár le is lőhetnek azonosítatlan drónokat, ha azok közvetlen fenyegetést jelentenek. A tervezetre még a Bundestagnak is rá kell bólintania.

Címlapkép: Drónok reptetését tiltó tábla a müncheni repülőtérnél. Forrás: Johannes Simon/Getty Images