A CIA az évszázad akcióját hajtotta végre a Kremlben, nagyon aggódhat Putyin

Portfolio

2025. október 10. 19:13

A CIA behatolt a Kremlbe és az orosz vezetés legszűkebb körébe évekkel az ukrajnai invázió előtt, és ellopta Vlagyimir Putyin háborús terveit – állítja Tim Weiner amerikai újságíró új könyvében, amelyről a L'Express írt. A szerző szerint a műveletet a cseh származású Tomas Rakusan vezette, és ez tette lehetővé, hogy a nyugati szövetségesek időben felkészüljenek az orosz támadásra.

A legendás Tim Weiner Pulitzer-díjas amerikai újságíró új könyvében (The Mission) részletesen bemutatja a CIA működését a 2001. szeptember 11-i terrortámadásoktól napjainkig. A szerző szerint az ügynökség a hidegháború után meggyengült, majd a „tömegpusztító fegyverek” hazugságának következményeként részt vett az iraki háború előkészítésében, és az elhárítási tevékenységek során titkos börtönöket és kínzási programokat működtetett.

Weiner úgy látja, hogy a CIA a terror elleni háború éveiben elveszítette hírszerző karakterét, és inkább katonai végrehajtó erővé vált.

A könyv sokkal izgalmasabb része, amelyben az újságíró azt tárja fel, hogy az Egyesült Államok hírszerzése évekkel az orosz invázió előtt megszerezte Vlagyimir Putyin ukrajnai háborús terveit.

Weiner ezt a műveletet „az évszázad egyik legsikeresebb kémakciójának” nevezi, amelyet egy cseh származású CIA-tiszt, Tomas Rakusan irányított. Rakusan 2017-ben vette át a CIA titkos műveleti részlegének vezetését, és elrendelte, hogy az ügynökség az orosz diplomaták, kémek és oligarchák beszervezésére összpontosítson.

A művelet – Weiner szerint – végül közvetlen hozzáférést biztosított a Kreml háborús stratégiájához, amelyet Washington 2022 elején szándékosan kiszivárogtatott a nyugati szövetségesekhez.

Weiner interjúi alapján a CIA az orosz befolyás elleni küzdelemben újra visszatért eredeti feladatához, a klasszikus emberi hírszerzéshez. Az újságíró szerint a 2016-os amerikai elnökválasztás volt az egyik legnagyobb sikeres orosz művelet a modern történelemben: dezinformációval, kibertámadásokkal és szociális médián keresztüli manipulációval sikerült aláásni az amerikai demokráciát.

A CIA ennek hatására építette újjá európai és oroszországi ügynökhálózatát, amely a 2020-as évek közepére ismét működőképes lett.

A könyv másik hangsúlyos része Donald Trump második elnöki ciklusának hatásait vizsgálja. Weiner szerint Trump az elmúlt években „tudatosan lebontotta” az amerikai hírszerzési intézményrendszert, leváltotta a legkompetensebb tisztviselőket, és politikailag lojális embereket – John Ratcliffe-et a CIA, Kash Patelt az FBI élére – nevezett ki. A szerző szerint a CIA etnikai sokszínűségi programjának felszámolása, valamint a tapasztalt tisztek eltávolítása „az ügynökség operatív képességeit drasztikusan csökkentette”, és ez Weiner értékelése szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

A könyv állítása szerint a CIA-t mostanra már áthatja a félelem a politikai befolyás miatt. Weiner úgy látja, hogy a Trump-adminisztrációval szemben kritikus hírszerzők félreállítása miatt az ügynökség nehezebben tud reagálni a globális fenyegetésekre, például a kibertámadásokra vagy a terrorizmus újjáéledésére.

A szerző emlékeztet arra is, hogy a CIA 2024-ben meghiúsított egy, a bécsi Taylor Swift-koncert elleni terrortámadást – szerinte ez mutatja, mennyire kulcsfontosságú az ügynökség nemzetközi jelenléte.

Weiner összegzése szerint az amerikai hírszerzés jövője a politikai függetlenség megőrzésén múlik. A CIA jelenlegi kihívása szerinte kettős: egyszerre kell megőriznie globális hatékonyságát Oroszországgal és Kínával szemben, miközben belsőleg is túl kell élnie a washingtoni politikai polarizációt. A könyv végkövetkeztetése: ha az amerikai kormányzat továbbra is aláássa a hírszerző közösség hitelességét, az nemcsak az Egyesült Államok, hanem a szövetséges országok biztonságát is veszélybe sodorhatja.