Pillanatok alatt háború szélére került Amerika – Oroszországnak könyörög a latin diktátor, Donald Trump bármikor támadhat

Venezuela retteg az amerikai támadástól

Nicolas Maduro, Venezuela elnöke Oroszországtól kért segítséget: a külügyön keresztül levelet írt Vaszilij Nebenzjának, Moszkva ENSZ-követének, melyben az ENSZ BT rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi.

Maduro úgy látja, Donald Trump amerikai elnök meg akarja támadni Venezuelát és el akarja mozdítani hatalomból a regnáló caracasi vezetést.

A latin-amerikai elnök úgy látja: a fegyveres támadás bármelyik pillanatban megkezdődhet, ő úgy fogalmaz, hogy „nagyon rövid időn belül” inváziót indíthat az Egyesült Államok.

Maduro elsősorban azért tart egy nyílt támadástól, mert

• az Egyesült Államok példátlan mennyiségű katonai képességet vont össze Venezuela térségében, ami bőven túlmutat a kartelek csempészhajói elleni műveletek szükségletein,
• a Kongresszus leszavazott egy törvényjavaslatot, amely megkötötte volna Donald Trump kezét egy potenciális, Venezuela elleni támadás kapcsán,
• Trump maga is erőteljes utalást tett arra, hogy limitált szárazföldi támadást hajthat végre a latin-amerikai ország területén.

A mögöttes motiváció ugyanaz, ami az elmúlt 26 évben is jellemezte az Egyesült Államokat: rezsimváltás felé akarnak lépéseket tenni és meg akarják szerezni a Venezuela területén található jelentős természeti kincslelőhelyeket”

– olvasható a Nebenzjának küldött levélben, melyet hivatalosan Samuel Moncada, venezuelai ENSZ-követ írt és adott át.

Oroszország Venezuela szoros szövetségese: kereskedelmi és katonai együttműködést is folytatnak több fontos területen. Moszkva eddig nyíltan elítélte az Egyesült Államok Venezuela térségében folytatott katonai műveleteit.

Trump tényleg komoly katonai képességet összevont a térségben

BIG: Washington Examiner report claims the U.S. military buildup near Venezuela, including warships, F-35s, Marines, and a submarine based in Puerto Rico, goes far beyond anti-drug patrols and could support seizing ports or airfields. While officially framed as… pic.twitter.com/hyng0sEdG7 https://t.co/hyng0sEdG7

— Clash Report (@clashreport) October 3, 2025

Donald Trump amerikai elnök láthatóan sokat dolgozik azon, hogy béketeremtő elnökként vonuljon be a világtörténelembe és nagyon pályázik a Nobel-békedíjra, mellyel kapcsolatosan a mai nap várható végleges döntés.

Az elnöktől azonban nem lenne teljesen karakteridegen legalább egy limitált katonai művelet végrehajtása, hiszen:

1. második elnöki ciklusa során részt vett egy nagyszabású, Irán elleni támadásban, mely során nukleáris létesítmények bombázására adott utasítást,
2. hivatalosan is háborút hirdetett a latin-amerikai „narkó-terroristák” ellen, akik amerikaiak százezreinek halálát okozták illegális drogok USA-ba csempészésével,
3. eddig négy feltételezett csempészhajót is kilőtt az Egyesült Államok Venezuela partjainál.

Mindemellett az is tény, hogy néhány csempészhajó levadászásához elég lenne 2-3 kisebb hadihajó és 1-2 vadászgép,

Venezuela térségében ennél lényegesen több erőforrást vont össze az amerikai elnök.

A térségbe vezényelt Donald Trump eddig:

• összesen négy nagy hatótávolságú csapásmérő képességgel rendelkező hadihajót és egy tengeralattjárót – a fedéleztükön összesen 140 Tomahawk cirkálórakétával,
• a teljes Iwo Jima különleges partraszálló egységet, három hajóval és 1700, bevetésre kész tengerészgyalogossal a fedélezeten,
• 10 F-35B Lightning II vadászbombázót, AH-1Z harci helikoptereket és függőleges felszállásra képes AV-8B Harrier vadászgépeket,
• egy tucat, partraszállásra specializált Osprey és Super Stallion helikoptert,
• szárazföldi és tengerészeti csapásmérésre specializált Reaper drónokat,
• P-8A Poseidon felderítő gépeket, légi üzemanyag-utántöltőket, Globemaster nehéz szállítórepülőgépeket és három logisztikai támogatóhajót.

Akárhogy is nézzük, négy darab csónak kilövéséhez ez a katonai képesség erős túlzás.

Emellett Trump maga is tett olyan megjegyzéseket, mellyel gyakorlatilag egyértelműen szárazföldi műveleteket helyezett kilátásba:

Most már nem tengeri úton jönnek, szóval ideje szárazföldön keresni őket, mert szárazföldi úton fognak menni.

Ha az Egyesült Államok Venezuela szárazföldi területén (és nem nemzetközi vizeken, ahogy eddig) bombázna drogkereskedőket, ezzel nemzetközi jog szerint megtámadná a latin-amerikai országot, teljesen függetlenül attól, hogy épp bűnözők ellen hajtott-e végre csapást vagy sem. Caracas ugyanis nem hagyta jóvá az USA-nak, hogy katonai műveleteket hajtson végre a területén, sőt, explicit felszólították Amerikát arra, hogy távozzanak a régióból.

Lehet ebből háború?

A Trump által Venezuela térségében összevont katonai képesség tényleg komolynak mondható, de azért talán erős lenne azt feltételezni, hogy az USA 1700 katonával akarja megszállni a 28 milliós, 916 ezer négyzetkilométer kiterjedésű, erősen dzsungeles, hegyes latin-amerikai országot.

A legvalószínűbb forgatókönyv továbbra is az, hogy Trump rá akar ijeszteni Maduróra, hogy így csikarjon ki a szocialista vezetőből nagyobb, drogkartellek elleni fellépésre mutató hajlandóságot.

Ehhez a katonai fenyegetésnek reálisnak kell tűnnie.

Ettől függetlenül, a térségbe felvonultatott katonai képesség arra elegendő, hogy

• az amerikai haderő csapást mérjen Venezuela katonai bázisaira, parancsnoki létesítményeire, reptereire, esetleg kormányzati épületeire,
• reptereket, kikötőket, logisztikai központokat szálljon meg az amerikai haderő Venezuelában,
• precíziós támadást hajtson végre Venezuela területén drogkartelek ellen, és viszonozza a tüzet, eszkalálja a konfliktust, ha a latin-amerikai ország úgy dönt, hogy visszalő.

Biztosra vehető, hogy ilyen forgatókönyvek is ott vannak most Donald Trump asztalán, egy limitált katonai beavatkozás abszolút nem zárható ki.

Egyelőre azonban az szinte biztosra vehető, hogy Trump először megpróbál tárgyalni a sarokba szorított Maduróval, az is lehet, hogy a nyomásgyakorlás végett el fog sütni egy-két Tomahawkot a térségben. Szintén nem kizárható, hogy Donald Trump azt reméli, hogy a térségben látható amerikai jelenlét felerősíti a venezuelai lakosság Maduróval szembeni ellenérzéseit és organikus ellenállás jön létre az országon belül, melyet adott esetben limitált amerikai katonai képességgel is lehet támogatni.

A (limitált) invázió azonban csak akkor indulna meg, ha az amerikai elnök úgy látja: egyrészt Maduro semmiképp nem akar vele együttműködni, másrészt pedig Amerika gyorsan és fölényesen győzni tud.

Ahhoz viszont, hogy a térségben valóban háború legyen, egyrészt az kell, hogy Venezuela is visszalőjön, másrészt pedig ennél lényegesen több katonát kell az USA-nak a térségbe csoportosítania.

Címlapkép forrása: Jesus Vargas/Getty Images