Terrorállam tenyerébe csap Európa legerősebb hatalma? – Mindent megváltoztathat egy titokzatos látogatás

Szigorodó német bevándorláspolitika

Ahogy az illegális bevándorlás az elmúlt években egyre nagyobb problémává vált Németországban, úgy idővel a német kormányok is egyre szigorúbb intézkedéseket hoztak a megfékezésére. Ráadásul a 2024-es évben és 2025 elején egymást követték a halálos áldozatokat követelő merényletek, amelyeket többnyire muszlim országokból érkező illegális bevándorlók követtek el (késelés Mannheimban, majd Solingenben, autós merénylet Magdeburgban, késelés Aschaffenburgban, majd ismét tömegbe hajtó autó Münchenben és Mannheimban).  

Már az idén februári előrehozott Bundestag-választásokon leváltott Scholz-kormány szigorított a német bevándorláspolitikán, ennek keretében például visszaállították a határellenőrzéseket a német schengeni határoknál. (Ez az intézkedés a mai napig hatályban van.) De ide tartozott az is, hogy 2024 augusztusában összesen 28, Németországban különböző bűncselekményeket elkövetett afgán állampolgárt szállítottak vissza Afganisztánba.

Friedrich Merz jelenlegi kancellár egyik fontos kampányígérete volt a bevándorláspolitika szigorítása, ennek részeként pedig a külföldi bűnelkövetők hazatoloncolásának felpörgetése. Ez az ígéret a CDU/CSU és az SPD közötti koalíciós szerződésbe is bekerült. Idén júliusban meg is történt az első visszatoloncolás Afganisztánba a Merz-kormány idején: összesen 81 afgán bűnöző repült vissza hazájába egy charterjárattal.

Német tisztviselők utaztak Kabulba

Van azonban egy jelentős probléma: Németország és Afganisztán között nincsenek hivatalos diplomáciai kapcsolatok, amióta 2021 augusztusában a radikális iszlamista tálibok visszaszerezték a hatalmat az ország egész területén. A német kormány hivatalosan nem ismeri el a tálib vezetést, hasonlóan az összes többi ENSZ-tagállamhoz, Oroszország kivételével. (Moszkva idén júliusban ismerte el hivatalosan a tálib Afganisztánt.)

Az eddigi két hazatoloncolást a német és a tálib vezetés katari közvetítéssel Dohában tárgyalta le. A Merz-kormány azonban rendszeressé akarja tenni a kitoloncolásokat, külön erre szervezett drága charterjáratok helyett menetrend szerinti járatokkal biztosítva az afgán bűnelkövetők folyamatos visszaküldését. Ezeket viszont rendkívül körülményes lenne mindig katari közvetítéssel végrehajtani, ezért a német kormány úgy döntött, közvetlenül a tálib vezetéssel kezd tárgyalásba.

A Der Spiegel információi szerint

a Belügyminisztérium két tisztviselője a múlt hétvégén Kabulban járt, ahol a hazatoloncolások „technikai részleteiről” tárgyaltak az afgán belügyminisztérium tisztviselőivel.

A mostani útról a két ország belügyminisztériuma még szeptemberben, Dohában állapodott meg.

Alexander Dobrindt német belügyminisztérium szeptember végén először a Bild am Sonntagnak árulta el, hogy Kabulban kívánnak tárgyalni a Talibánnal, majd október elején a Bundestagban jelentette be, hogy még ebben a hónapban lezajlanak az első közvetlen tárgyalások Kabulban. Dobrindt azzal indokolta ezek szükségességét, hogy a kormány rendszeressé akarja tenni az afganisztáni visszatoloncolásokat.

A Spiegel információi szerint a hétvégén megtartott kabuli találkozón olyan technikai kérdések kerültek szóba, mint hogy miként kísérjék a német szövetségi rendőrök a kitoloncoltakat, vagy hogy a tálib kormány pontosan mely képviselői fogják fogadni őket a kabuli nemzetközi repülőtéren.

Változások a németországi afgán külképviseleteken

A német kormány tálib vezetés felé történő nyitását mutatja, hogy nemrég akkreditálták a Talibán két diplomatáját Afganisztán berlini nagykövetségére, illetve bonni konzulátusára. A bonni konzulátus alkalmazottai – akiket még az előző afgán vezetés nevezett ki – tiltakozásul egy emberként mondtak fel, és minden dokumentumot átadtak a német külügyminisztériumnak.

Sajtóinformációk szerint Afganisztán berlini nagykövetségén nagy változás készülődik: a korábbi fekete-piros-zöld afgán zászló helyére a tálib zászlót fogják kitűzni, amelyen fehér alapon fekete betűkkel az iszlám hitvallás szerepel. Emellett a berlini Taunusstraßén található külképviselet a jövőben az „Afganisztán Nagykövetsége” nevet fogja viselni az „Afganisztáni Iszlám Köztársaság Nagykövetsége” név helyett. A német külügyminisztérium egyelőre nem tud az afganisztáni vezetés szándékairól, de elmondták, azt szeretnék, ha maradna a régi zászló és a régi név.

A német kormány azonban nemzetközi jogilag nem tehet semmit, ha egy ország nagykövetsége úgy dönt, másik zászlót helyez ki, vagy megváltoztatja a külképviselet nevét. Pontosabban egy dolgot tehet: bezáratja a nagykövetséget. Csakhogy a német vezetés most éppen arra törekszik, hogy de facto minél jobb kapcsolatokat építsen ki a tálib vezetéssel, úgyhogy erre a lépésre szinte biztos nem fogja elszánni magát. Bár nem tudni, a Talibán kért-e valamilyen ellentételezést Németországtól, cserébe a hazatoloncolások lehetőségéért, úgy tűnik, a német kormány a németországi afgán külképviseletek terén szabad kezet ad a táliboknak.

A Bundestagban ülő ellenzék második legnagyobb ereje, a Zöldek erőteljesen bírálta a német kormány közeledését a tálib vezetéshez: szerintük egy terrorszervezettel nem szabadna informálisan sem kapcsolatokat kiépíteni. Dobrindt belügyminiszter erre képmutatással vádolta a zöldpártot, mivel éppen ők is kormányon voltak, amikor a Scholz-kabinet idején az első afgán hazatoloncolás történt. Maga Olaf Scholz volt kancellár is elismerte, hogy annak idején a kormány tárgyalásokat folytatott a tálib vezetéssel a visszatoloncolásokról.

Diplomáciai offenzívába kezdtek a tálibok

A tálib kormányzatot eközben informálisan egyre több ország ismeri el. Mint említettük, az ENSZ-tagállamok közül elsőként és eddig egyedüliként Oroszország vette fel a hivatalos diplomáciai kapcsolatokat a Talibánnal. Ugyanakkor Kínában, Pakisztánban vagy az Egyesült Arab Emírségekben is a helyi afgán nagykövetségeken már a tálib kormányzat tisztviselői dolgoznak.

A tálibok diplomáciai offenzívájának legújabb lépése, hogy Amir Khan Muttaqi külügyminiszter csütörtöktől Indiában tesz hatnapos látogatást. Muttaqi egyébként több más tálib vezetőhöz hasonlóan ENSZ-szankció alatt áll, ami magában foglalja az utazási tilalmat is. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa azonban október elején ideiglenesen feloldotta a tilalmat, hogy lehetővé tegye a tálib külügyminiszter indiai utazását. Ha Oroszország után esetleg India is elismerné hivatalosan a mostani afgán vezetést, az hatalmas diplomáciai előrelépést jelentene a tálibok számára.

Címlapkép: A tálib hatalomátvétel négyéves évfordulóját ünneplik Kabulban 2025. augusztus 15-én. Forrás: Kyodo News via Getty Images