Zárt ajtók mögött már tudják a választ: bármikor kirobbanhat a következő nagy háború

Egy új korszak indul

Valóságos politikai nagyüzem indult be Pekingben, mivel viszonylag gyorsan meg kell alkotni a következő ötéves tervet. Október 20-án a Kínai Kommunista Párt (CCP) a fővárosban tartott zárt ülést, ahol Hszi Csin-ping elnök ismertette a 2026 és 2030 közötti ötéves tervet, amelyet jóvá is hagytak. A dokumentumról hivatalos részleteket nem hoztak nyilvánosságra, annyit lehet tudni, hogy a különböző pártvezetők javaslatai alapján állították össze. A négynapos ülésen a Központi Bizottság 200 szavazati joggal bíró tagja vesz részt, valamint további 170 póttag. A terv kulcsfontosságú időszakban született meg, mivel Pekingnek számos kihívással kell szembenéznie, kezdve Donald Trump amerikai elnök vámháborújával. Bizonytalanságot jelent továbbá, hogy a gazdaság több problémával nézhet szembe a következő években és a növekedés üteme várhatóan is lassulni fog.

Fel kell készülnünk arra, hogy számos új kockázattal és kihívással kell szembenéznünk

– írta a a Hszinhua állami hírügynökség.

The 20th Central Committee of the Communist Party of China (#CPC) started its fourth plenary session in Beijing on Monday morning.#XiJinping, general secretary of the CPC Central Committee, delivered a work report on behalf of the Political Bureau of the CPC Central… pic.twitter.com/PQGbChX9ry https://twitter.com/hashtag/CPC?src=hash&ref_src=twsrc%5Etfw

— Chinese Embassy in US (@ChineseEmbinUS) October 20, 2025

A gazdaság szempontok mellett Kínának egyértelműen a biztonság fogja a második (első?) legfontosabb témát jelenteni. A 2026-2030-as tizennyolcadik kínai ötéves terv részleteit várhatóan a jövő márciusi ülésig titokban tartják, akkor viszont felfedhetik mindezt a nagyközönség előtt is. A Global Times elsősorban a technológiai, gazdasági és kereskedelmi előrelépést hangsúlyozza, jelezve, hogy a kommunikációs panelekben bizonyosan ez fogja vinni a prímet, de az elmúlt időszak jelei arra utalnak, hogy a zárt szobákban militáns gondolatok is megfogalmazódnak.

A kínai elnök korábban kijelentette, hogy 2027-re a Népi Felszabadító Hadseregnek (People’s Liberation Army – PLA) készen kell állnia Tajvan elfoglalására. A kijelentés zavarosságát jelzi, hogy a katonai szakértők azóta is találgatják, hogy ez mit jelent pontosan. Az egyik nézet szó szerint veszi a mondottakat és a legdrasztikusabb forgatókönyvre készül – vagyis a PLA nagyszabású inváziót indít a vitatott hovatartozású sziget elfoglalására –, míg a másik szerint ez csak üres erőfitogtatás nem kell készülni támadásra. Ez lényegében a következő időszak legfontosabb kérdését is jelenti. Bár ezzel kapcsolatosan a vélemények megoszlanak, Hszi Csin-ping nem sok kétséget hagy afelől, hogy ő véresen komolyan gondolta, hogy a hadsereg legyen felkészült. 2025 szeptemberében nagyszabású katonai parádét tartottak a kínai fővárosban, ahol felvonultak a legfrissebb fejlesztések is. Az erődemonstráció kétségkívül célba talált: világszerte katonai szakértők sokasága igyekszik megfejteni, hogy az egyes felvonultatott eszközök pontosan mire lehetnek képesek.

Kína híres arról, hogy csak minimális információ lát a belpolitikáról napvilágot és ez igaz a katonai fejlesztésekkel kapcsolatban is. A kísérleti járművek csak a légritkább esetben bukkannak fel, ám ilyenkor Peking célja teljesen világos: meg akarja mutatni a világnak, hogy dolgozik valamin, ami a közeljövőben már a hadsereg kötelékében is látható lesz. Jelenleg is egy sor olyan prototípusról tudni, amit nem mutattak meg a második világháború lezárásának (a helyi politikai kommunikáció szerint Japán legyőzésének) nyolcvanadik évfordulójára tartott felvonuláson. Ezek az egyáltalán nem véletlen felbukkanások jelzik, hogy a keleti nagyhatalom szeretne felérni az Egyesült Államok katonai képességei mellé. Közben azzal is sorozatosan riogatják a szigetet, hogy nagyszabású hadgyakorlatokat tartanak körülötte, ahol felsorakozik a legmodernebb haderejük.

#BREAKING: China has completely surrounded Taiwan in all directions.China currently has over 30 ships and 40+ fighter jets active in training.—Current Report pic.twitter.com/a4R2RRTbaj https://twitter.com/hashtag/BREAKING?src=hash&ref_src=twsrc%5Etfw

— War Intel (@warintel4u) May 23, 2024

A felkészülés

Tajvanon persze tisztában vannak azzal, hogy az egyre befolyásosabb szomszéd egyáltalán nem egy komolyanvehetetlen papírtigris, hanem egy valódi katonai nagymacska, éles karmokkal. A politikai vezetés ennek tudatában törekszik az ország védelmi stabilitásának felpörgetésére, ennek egyik eredménye az új Nemzetvédelmi Jelentés. Ebben egyértelműen a kínai agresszióra készülnek fel, mégpedig hangsúlyosan a saját hadiipari képességei felpörgetésével terveznek. A másik jelentős fejlemény, hogy árgus szemekkel követik az ukrajnai eseményeket, az ottani tapasztalatokat pedig átültetik a saját szemléletükbe is. Ennek legfontosabb eleme az aszimmetrikus hadviselési taktikák elsajátítása. Ennek a lényege az, hogy kisebb, olcsóbb és tömegesen előállítható fegyverekkel – elsősorban drónokkal – szerelkeznek fel, mivel ezek ellen nehéz a védekezés, miközben hatalmas károkat tudnak okozni. Különösen a nagyméretű katonai járművek és berendezések ellen vethetőek be ezek. Ez a szempont kifejezetten akkor lehet kiemelkedő, ha

Kína valóban nagyszabású lerohanást tervez, amelyben megkerülhetetlenül bevetésre kellene indítani az ország legnagyobb hadihajóit is, amelyek célpontot jelenthetnek.

Peter Mattis, a Jamestown Alapítvány elnöke október 21-én egy tajpeji nemzetközi fórumon arról beszélt, hogy Kína célja egy „új globális rend” kialakítása, ennek pedig nyilvánvalóan része az is, hogy elfoglalja Tajvant. A beszédében ugyanakkor kritikákat is megfogalmazott a sziget politikájával kapcsolatban. Szerinte a tajpeji kormány „elaludt” 2008 és 2016 között, amikor a Kuomintang (KMT) adta a vezetést, mert akkor a Kínával való jobb viszony érdekében háttérbe szorították a védelmi képességek fejlesztését. Ez a szemlélet Demokratikus Progresszív Párt (DPP) hatalomra jutásával valamelyest változott, ám azon a véleményen volt a szakértő, hogy a fegyverkezés üteme nem elég gyors.

Visiting our Navy's 168th fleet today, I announced that in addition to defense spending reaching 3.32% of GDP in 2026, we are also aiming to achieve 5% of GDP by 2030. By strengthening defense capabilities, #Taiwan is serious in its commitment to peace through strength. pic.twitter.com/aOgmURoVGA https://twitter.com/hashtag/Taiwan?src=hash&ref_src=twsrc%5Etfw

— 賴清德Lai Ching-te (@ChingteLai) August 22, 2025

A tajvani belpolitikában jelentős viták tárgyát képezi, hogy pontosan milyen tempóban fegyverkezzenek. Kényes helyzet állt elő a parlamentben: a képviselők többségét az ellenzék adja, akik barátságosabb álláspontot képviselnek Kínával. Laj Csing-tö elnök célul tűzte ki, hogy 2030-ra elérjék GDP-arányosan a védelemre fordított összeg mintegy 5 százalékát. Ez nagy lépés lehet, de még közel sincsen ahhoz, amit Washington elvár: Elbridge Colby védelempolitikai államtitkár egyenesen úgy fogalmazott, hogy 10 százalékra kellene emelni GDP-arányosan ezt az összeget. Ez már egy olyan szint, amely az Amerika-barát DPP-nek is túl sok, ezért nem is ígérik, hogy ezt a jóformán megugorhatatlan szintet teljesítsék. Hogy mégis a Donald Trump amerikai elnök és a kabinetje kedvében járjanak, a tajpeji tisztségviselők szinte mindenütt keresik a lehetőséget, hogy az Egyesült Államok legfontosabb hadiipari szereplőivel közös fejlesztéseket indítsanak. Ez egy olyan pont, amely

a kissé ellentmondásosan kommunikáló nagyhatalom vezetőségét is egyértelmű elköteleződésre ösztönözheti.

Washington megváltozott prioritásait jól szemlélteti, hogy Dan Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere kiemelte, hogy Kína „száguldó fenyegetést” jelent, hangsúlyozva ezzel azt, hogy az Egyesült Államoknak egyértelműen erre kell koncentrálnia a jövőben.

Azt hiszem, a kormányzat és a hadügyminiszter prioritásainak megértése szerint Kína jelenti a legnagyobb fenyegetést

– tette hozzá.

Azt viszont kiemelte, hogy mindez nem jelenti azt, hogy a stratégiai prioritásban ez kiemelkedő figyelmet kapna, mivel a belbiztonsági kihívások ugyanúgy komoly gondokat jelentenek. A stratégiai dokumentumokban a hangsúly egyre inkább a kábítószer-kereskedelemre és a határellenőrzése terelődik. A változás nem mindenkinél talál célba: Samuel Paparo admirális, az Indo-csendes-óceáni Parancsnokság (INDOPACOM) vezetője úgy fogalmazott, hogy a „haza a Csendes-óceánon van”, ezzel egyértelműen utalva arra is, hogy a kialakult status quót fenn kell tartani, ennek pedig az egyik kulcsa lehet a Tajvan.

Az Egyesült Államoktól nem szokatlan a „stratégiai kétértelműség”, vagyis a nem egyértelmű állásfoglalás, mivel ezzel is szeretné az elrettentő hatását a nagy riválisra terhelni. Peter Mattis viszont kiemelt egy olyan részletet, is, ami még inkább

érdekeltté teheti Washingtont abban, hogy a védelmi ernyőjét kiterjessze a szigetre: a hírszerzési információk.

This congressional hearing segment smells like $PLTRAdm. Samuel Paparo, RE: The threat of China invading Taiwan“On top of all of this, we’re incorporating AI with Command and Control tools (gee sounds like a company we know of)…. So that we are executing that indispensable… pic.twitter.com/F58hwx89bK https://twitter.com/search?q=%24PLTR&src=ctag&ref_src=twsrc%5Etfw

— Jack Prescott (@JackPrescottX) May 2, 2025

Tajvan komoly tapasztalattal bír ebben, ráadásul rengeteg információval rendelkeznek Kínáról. Miközben zajlik a nagy vámháború a két hatalom között, Amerikának vélhetően minden hírszerzési információra szüksége lehet. A versenyfutás szempontjából a következő időszak kulcsfontosságú lesz, és ez nagy hatással lehet a sziget jövőjére nézve is. Trump hatalmas megállapodásra készül Kínával, ennek érdekében több személyes találkozó is kilátásban van, az első rögtön október végén Dél-Koreában. Ha ezeken sikerült megkötni az áhított kereskedelmi egyezséget, akkor egyes vélemények szerint még az is lehet, hogy Washington cserébe leveszi óvó kezét a világ chipgyártó nagyhatalmáról. Tajpejnek ez a feltételezés nem túl megnyugtató, de valamelyest bizakodásra adhatnak okot számukra az amerikai elnök korábbi szavai, amikor azt állította, hogy „Hszi Csin-ping megígérte neki, hogy Kína addig nem támadja meg Tajvant, ameddig ő hatalomban van”.

A Távol-Keleten a helyzet továbbra is rendkívül forró, de úgy tűnik, hogy a „frontvonalak” megszilárdultak. A felek mindegyike arra készül, hogy már az elkövetkező években ez a „stratégiai nyugalom” bármikor felborulhat. A 2030-ig tartó időszak sok izgalmat hozhat, ám védelmi-biztonsági szempontból viszonylag kevés meglepetésre lehet számítani. Peking 1949 óta következetesen követeli a sziget területét, és

az elmúlt évtizedekben apránként felépített pozícióját aligha adja fel: Kína bizonyosan maximumra fogja emelni a nyomását a szigeten.

Márciusig még várni kell a részletekkel, a legnagyobb kérdésre viszont biztosan nem fogja megkapni a publikum a válaszát: támadni fog-e Kína. Erre még ha tudják is a választ, akkor sem fogják senkinek sem az orrára kötni, főleg ilyen zűrzavaros időszakban, amikor szinte napról napra változik a politikai széljárás.

Címlapkép forrása: Daniel Ceng/Anadolu via Getty Images