Trumpnak hatalmas győzelmet, az EU-nak hatalmas szégyent hozott a rég várt szavazás

Miközben Donald Trump a Nobel-békedíjra hajt diplomáciai erőfeszítéseivel, immár közös fronton vívja a klímaváltozás megfékezését célzó erőfeszítések elleni harcát és világkereskedelmi háborúját. A klímaszkeptikus elnök legutóbb a hajózásból származó karbonemisszió csökkentéséről szóló, mérföldkőnek számító nemzetközi megállapodás megtorpedózásával tett keresztbe a kibocsátáscsökkentési törekvéseknek.

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) tagjai ugyanis megszavazták a hajózásból származó kibocsátás csökkentésére irányuló terv jóváhagyásának elhalasztását, miután Trump megfenyegette azokat az országokat, amelyek támogatták az intézkedést.

Az október 17-i szavazás

legalább egy évvel visszavetette a hajózási ágazat klímaszabályozására vonatkozó terveket,

annak ellenére, hogy az ENSZ kötelékébe tartozó, londoni székhelyű IMO már áprilisban jóváhagyta a nettó nulla keretrendszert.

Pedig a hajózási ágazat széles körben támogatta a tíz évnyi tárgyalást követően megszült, történelmi megállapodási tervezetet, mivel az egységes globális szabványokat kínált; a mostani találkozó célja a végső jóváhagyás és a következő lépések véglegesítése volt.

Ha hivatalosan elfogadták volna, a nettó nulla keretrendszer lett volna

az első globális szén-dioxid-árazási rendszer

- és a hajózás lett volna a világ első olyan iparága, amely nemzetközileg kötelezővé tette a kibocsátás csökkentését.

A most elhalasztott megállapodás értelmében 2028-tól a hajótulajdonosoknak egyre tisztább üzemanyagokat kellett (volna) használniuk, különben bírságokra számíthattak (volna). A rendszer a meghatározott szintet meghaladó kibocsátás minden tonnája után 380 dollár/CO2-egyenérték büntetéssel sújtaná a hajókat, a kibocsátásukat alternatív megoldások használatával csökkentő hajókat pedig jutalmazná. A tárgyalások elhalasztásával azonban a szabályozások 2028-ra történő bevezetésének ütemterve már nem tűnik megvalósíthatónak.

A keretterv rendeltetése, hogy segítsen elérni az IMO azon célját, mely szerint 2030-ig 20%-kal mérsékelné, 2050-ig pedig nettó nullára csökkentené a nemzetközi hajózásból származó karbonemissziót.

Az Egyesült Államok április óta egyre hangosabban kifogásolta a tervet, attól tartva, hogy az áremelést eredményezhet a fogyasztók számára.

A keretrendszer elfogadásának hivatalos elhalasztásáról szóló döntés pedig egy nappal azután született, hogy Trump elnök a Truth Social platformon közzétett bejegyzésében kijelentette, felháborítónak tartja, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet szavazni készül a globális szén-dioxid-adó elfogadásáról.

Posztjában Trump előrevetítette, hogy

az Egyesült Államok nem fogja eltűrni ezt, a hajózás megadóztatását célzó "új globális zöld csalást".

Hozzátette, hogy nem tolerálja az amerikai fogyasztók áremelését, arra kérte az országokat, hogy szavazzanak a terv ellen. Emellett kormánya illetékesei szankciókkal, vízumkorlátozásokkal és kikötői illetékekkel is megfenyegették azokat az országokat, amelyek támogatják a megállapodást.

Az IMO találkozóját megelőzően a várakozások még arról szóltak, hogy az a 63 tagország, amely áprilisban a terv mellett szavazott, továbbra is támogatni fogja a kibocsátások korlátozását, és mások is csatlakoznak a kezdeményezéshez, illetve a keretrendszer hivatalos jóváhagyásához. Ezzel szemben Trump közösségi médiás fenyegetőzését követően a londoni küldöttek szűk többséggel, 57:49 arányban megszavazták azt a Szaúd-Arábia által benyújtott indítvány (21 ország tartózkodása mellett), amely egy évvel elhalasztotta az ügyben folytatandó további tárgyalásokat. Áprilisban az intézkedést még 63 tagállam támogatta 16 ország ellenében, 24 ország pedig tartózkodott.

A pénteki döntés előtt Kína, az Európai Unió, Brazília, Nagy-Britannia és az IMO számos más tagja is megerősítette a kibocsátáscsökkentési keretrendszer melletti támogatását, míg az intézkedéseket ellenző országok között volt többek között Oroszország, Szaúd-Arábia és más olajállamok is. A tervet áprilisban még támogató, de ezúttal ellene szavazó országok között olyan államok találhatóak, mint például Kína, Szingapúr vagy Argentína.

Érdekes módon a klímaváltozás káros hatásai, különösen

a tengerszint emelkedése által leginkább érintett olyan államok, mint a Bahama-szigetek is megváltoztatták korábbi támogató álláspontjukat,

Antigua és Barbuda pedig, amely áprilisban még egyetértett a javaslattal, a mostani szavazás során tartózkodott. 

Ezek a nemzetek ugyanis jelentősen támaszkodnak az Egyesült Államokra a kereskedelem terén, és a BBC beszámolója szerint a Trump-adminisztráció jelentős nyomást gyakorolt ​​rájuk álláspontjuk megváltoztatása érdekében.

Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere „hatalmas győzelemnek” nevezte az eredményt Trump számára.

Trump elnök megmentette Amerikát attól a felháborító klímaátveréstől, amely tönkretette országunkat, és régóta figyelmeztet másokat, hogy hagyjanak fel ezzel a romboló programmal, mielőtt túl késő lenne. Ennek a katasztrofális szavazásnak a megállítása hatalmas győzelem az amerikai nép és a világ országai számára

- mondta Taylor Rogers, a Fehér Ház szóvivője a Politico tudósítása szerint, Teresa Ribera, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke ugyanakkor egy közösségi médiás bejegyzésben „hatalmas szégyennek” nevezte a halasztást.

Hatalomba való januári visszatérését követően Trump energiái jelentős részét arra összpontosította, hogy

• visszavonja Washington korábban hozott klímapolitikai intézkedéseit,
• deregulációval ösztönözze a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését és használatát, illetve hogy
• csökkentse a tiszta energiával kapcsolatos projektek finanszírozását.

A hajózási ágazat dekarbonizációja körüli fejlemények kapcsán Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője elmulasztott lehetőségről beszélt, és a globális tengeri kereskedelmi kapacitás 80%-át reprezentáló Nemzetközi Hajózási Kamara is csalódottságát fejezte ki.

A 176 tagországot tömörítő IMO felelős a nemzetközi hajózás biztonságának és védelmének szabályozásáért, valamint a tengerhajózásból eredő szennyezés csökkentéséért, megelőzéséért. A klímaváltozás már a tengerhajózási ágazatot és a tengerészek biztonságát is veszélyezteti, egyebek mellett az óceáni áramlatok megváltoztatásával és gyakoribb, heves viharok előidézésével.

Azonban más ágazatokkal ellentétben a hajózás az elmúlt években nem tudta csökkenteni kibocsátását, részben a költségösztönzők hiánya miatt.

A hajózás jelenleg a globális üvegházgáz-kibocsátás 3%-áért felelős, és az ágazat emissziója a globális kereskedelem bővülésével összhangban növekszik, a világszerte kereskedett áruk 90%-át ugyanis jelenleg tengeren szállítják. Az IMO korábbi becslése szerint beavatkozás nélkül 2050-re a kibocsátások 10% és 150% közötti mértékben növekedhetnek.

A hajózási ágazat olajfüggőségének csökkentésére irányuló javaslatok között szerepelnek az ammónia és a metanol használatát szorgalmazó tervek, valamint a teherhajók speciális vitorlákkal való felszerelésének elképzelése is.

Az elmúlt években már történtek lépések a tengerhajózási ágazat kizöldítése érdekében. 2020 elejétől az IMO jelentősen csökkentette a hajózási üzemanyagban megengedett káros kén-dioxid-tartalmat. Ez ugyan érdemben mérsékelte a hajók károsanyag-emisszióját, azonban elsősorban a kén-dioxid-kibocsátás csökkenése egy olyan nem várt kedvezőtlen hatással is járt, hogy gyengült a felhőképződés, fokozva a globális felmelegedést.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images