A győzelem kapujában Orbán Viktor holland szövetségese, de hatalomra kerülése előtt egy hatalmas akadály áll

Arányos választási rendszer

Hollandiában ma parlamenti választásokat tartanak, kevesebb mint két évvel az előző voksolás után. A választás fő esélyese a Geert Wilders nevével fémjelzett Szabadságpárt (PVV), amely a népszerűségi lista egyértelmű vezetője, az arányos, parlamenti küszöb nélküli választási rendszerben azonban egyedül aligha fog tudni kormányt alakítani.

A holland parlamentben 150 mandátumot osztanak ki, tisztán pártlistás, arányos rendszerben, ahol ráadásul kötött parlamenti küszöb sincs. Így minden párt bejuthat a parlamentbe, aki a 13 millió szavazásra jogosultból legalább annyit meg tud győzni, amennyi egy mandátum megszerzéséhez számarányosan kell. Hogy ez a szám mennyi, függ a végleges részvételi adatoktól, de nagyjából 70 ezer szavazattal már parlamentbe lehet kerülni.

Ebben a rendszerben idén 15 pártnak van esélye bejutni a törvényhozásba, éppen annyinak, mint amennyi párt jelenleg is képviselői hellyel rendelkezik. A mandátumok elaprózottsága miatt nemcsak arra szinte nulla az esély, hogy egyetlen párt abszolút többséget szerezzen, hanem még két párt koalíciója sem képes többséget teremteni egy kormány mögé. A júniusban felbomlott, a „külsős” Dick Schoof vezette kormánykoalíció eredetileg négy párt szövetsége volt, amíg a PVV asztalt nem borított , miután a másik három párt nem akarta elfogadni Wilders migrációellenes tervét.

Wilders győzelemre igen, miniszterelnöki posztra nem nagyon esélyes

Az Európai Parlamentben a Fidesszel egy képviselőcsoportban, a Patrióták Európáért frakcióban ülő PVV az európai politikai élet egyik legfurcsább képződménye, mindössze két tagja van ugyanis: Geert Wilders, valamint a Wilders Csoport Alapítvány, melynek egyetlen tagja maga Wilders. Az alapítványra azért volt szükség, mert a holland törvények szerint két jogi személy alapíthat egy pártot, így a gyakorlatban a PVV-nek egyetlen élő tagja van, Geert Wilders. A párt nem tart kongresszusokat, nincsenek belső viták, lényegében mindenben Wilders dönt, aki maga választja ki, kik lesznek a párt parlamenti és európai parlamenti képviselői, vagy éppen kormányra kerülése esetén miniszterei.

Wilders több mint két évtizede aktív a holland politikában, de a hatalom közelébe csak két éve jutott, amikor pártja első helyen végzett a parlamenti választásokon, így megkerülhetetlenné vált a kormányalakításnál. Végül a jobboldali pártokból alakult kormány, de a rendkívül megosztó Wilderst a koalíciós partnerek elfogadhatatlannak tartották miniszterelnöknek, így végül egy pártonkívüli szakértőben, Dick Schoofban sikerült megállapodniuk kormányfőként. A koalíciót azonban folyamatos konfliktusok feszítették elsősorban Wilders politizálása miatt, így kevesebb mint egy év alatt megbukott. A szerdai választást követő, várhatóan elhúzódó koalíciós tárgyalások miatt azonban Schoof ügyvezető miniszterelnökként akár hosszú hónapokig is hivatalban maradhat.

A legnépszerűbb pártok

A most ringbe szálló pártok tanultak az előző koalíció kudarcából, és

a legtöbb mandátumra esélyes erők már eleve kizárták az együttműködést Wildersszel.

A PVV a 150 fős parlamentben a legújabb felmérések szerint 34 helyre számíthat a mostani 37 helyett, tehát a párt némileg visszaeshet a két évvel ezelőtti eredményéhez képest. A Wildersék utáni második helyre az Európai Bizottság volt alelnöke, Frans Timmermans vezette zöld-baloldali pártszövetség, GroenLinks-PVDA futhat be, 25 mandátummal. A dobogó harmadik helyére számíthat a konzervatív Kereszténydemokrata Felhívás (CDA), amelyet két évvel ezelőtti mélypontjából a most 42 éves Henri Bontenbal húzott ki. Botenbal a miniszterelnök-esélyesek között a legnépszerűbb, és előfordulhat, hogy Wilders egyes hívei végül átszavaznak a jobbközép pártra, amelynek nagyobb esélye van a hatalom közelébe kerülni, mint a PVV-nek. A CDA 23 mandátumra számíthat a két évvel ezelőtti 5 képviselői helyéhez képest.

A negyedik hely a liberális D66 párté lehet: ők 16 mandátumra számíthatnak. A nagy vesztes az egykor a jelenlegi NATO-főtitkár, Mark Rutte vezette Szabadság és Demokrácia Néppárt (VVD) lehet, amelyik mindössze az ötödik helyre esélyes, és a mostani 24 helyett 15 mandátumot szerezhet. A párt 2010 és 2021 között minden választást megnyert, Rutte így vezethette 2010 és 2024 között folyamatosan Hollandiát. Utódja, Dilan Yeşilgöz azonban nem bizonyult sikeres pártelnöknek, ráadásul a kormánykoalíció kudarcosnak tekinthető regnálása miatt is büntetik a választók a pártot. A koalíciós partnerek azonban még rosszabbul jártak: a jobboldali populista Farmerek és Polgárok Mozgalma (BBB) 3 százalékon áll, a jobbközép Új Társadalmi Szerződés (NSC) pedig 1 százalékos támogatottságával még a kis pártokkal szemben rendkívül megengedő holland választási rendszerben is kibukhat a parlamentből.

Netherlands, Ipsos-I&O poll:PVV-PfE: 17% (-2)GL/PvdA-G/EFAS&D: 15% (+1)D66-RE: 14% (+2)CDA-EPP: 13% (-3)VVD-RE: 10% (+1)JA21~ECR: 8%FvD-ESN: 4% (+1)PvdD-LEFT: 3%SP-LEFT: 3%BBB-EPP: 3%SGP-ECR: 3% (+1)DENK-*: 2%CU-EPP: 2%Volt-G/EFA: 2%50PLUS-RE: 1% (-1)NSC-EPP: 1%… pic.twitter.com/jqmpeaeW2V https://t.co/jqmpeaeW2V

— Europe Elects (@EuropeElects) October 25, 2025

A holland választókat a közvélemény-kutatások szerint a lakhatási válság foglalkoztatja a legjobban: a 18 milliós országban mintegy 400 ezer ingatlan hiányzik a kínálatból.

A bevándorlásellenes Wilders a válságot úgy oldaná meg, hogy a holland állampolgárokat előnyben részesítené a lakáshoz jutásban, a kereszténydemokraták az ingatlanépítések szabályozásán enyhítenének, míg a zöld baloldaliak több szociális bérlakást építenének. Szintén fontos problémának tekintik a holland választók az egészségügy helyzetét, illetve a bevándorlást.

Fenyegetések középpontjában Wilders

A választási kampányt merénylettervek és halálos fenyegetések árnyékolták be, melyek fő célpontja Wilders volt. A politikus elsősorban az iszlámmal kapcsolatos kritikus kijelentései miatt már régóta állandó rendőri őrizetben él, pontos lakhelye nem ismert, páncélozott autóval közlekedik, és egy elsötétített ablakú irodában dolgozik a parlamentben. Az Iszlám Állam, az al-Kaida és a tálibok is szó szerint a fejét akarják.

Wildersnek október 11-én pár napra fel kellett függesztenie a kampányát, miután a holland hírszerzés kiderítette, hogy egy dzsihadista csoport merényletet tervezett ellene. Ugyanarról a csoportról volt szó, amelyeknek néhány tagját október 9-én a belga rendőrök kapták el, mivel merényletet készítettek elő Bart De Wever belga miniszterelnök és más belga vezetők ellen.

Október 22-én a holland rendőrség letartóztatott egy 25 éves férfit, aki egy TikTok-videóban azt ígérte, hogy baltával megy be a parlamentbe, ahol „fejek fognak hullani”, elsőként Geert Wildersé. Két nappal később pedig kiderült, egy 18 éves férfit bíróság elé állítanak, mivel két – meg nem nevezett – politikusnak Instagram-üzenetet írt, melyben kivégzéssel fenyegette meg őket. A politikai erőszak sajnos nem ismeretlen Hollandiában: 2002-ben Wilders szellemi elődjét, a radikális Pim Fortuynt lőtte le fényes nappal az utcán egy holland merénylő, két évvel később pedig éppen az ellene elkövetett gyilkosságról filmet készítő rendezőt, Theo van Gogh-t ölte meg egy marokkói származású iszlamista.

Szerdán 21 óráig tartanak nyitva a szavazófülkék Hollandiában, ezt követően rögtön közzéteszik az első exit pollokat. Nagy meglepetésre senki nem számít, a neheze, a koalíciós tárgyalások ez után következnek.

Címlapkép: Geert Wilders kampányol 2025. október 25-én. Forrás: Lina Selg/Bloomberg via Getty Images