Kiderült, mi lesz a jövő: egy távol-keleti ország forradalmi terve, ami mindent megváltoztathat

Dél-Korea 1962-ben hozta létre – akkori nevén – a Koreai Kereskedelemfejlesztési Ügynökséget (Korea Trade Promotion Agency – KOTRA) nem titkoltan azzal a céllal, hogy az éppen csak ébredező ipari termelést külföldi kapcsolatépítéssel erősítse meg. A szervezet azóta valóságos fogalommá vált az ország életében, mára 85 országban található meg az irodájuk. A kezdetekben az olyan piacokra koncentráltak, mint Thaiföld, az Egyesült Államok, vagy éppen Hongkong. A folyamatos terjeszkedés során lassan a közép-európai térségben is terjeszkedni kezdtek, ennek köszönhetően az 1980-as években éppen Magyarországon, Budapesten nyitották meg az első regionális irodájukat.

A szervezet 2003-ben indította el az Invest KOREA nevű konferenciáját, nem titkoltan azzal a céllal, hogy a lehető legtöbb külföldi működőtőke-befektetést vonzzák az országba. Az elmúlt több mint két évtizedben ez hatalmas rendezvénnyé nőtte ki magát, amely világszerte vonzza a befektetőket, hiszen a robbanásszerű fejlődésen átesett országban zajló trendek a világ élvonalába röpítették, amely számos szempontból lehet vonzó. Az idei évben a rendezvényt összekötötték az APEC találkozójával, ezzel még nagyobb fényt irányítva az eseményre.

Az esemény megnyitója szinte szemernyi kétséget sem hagyott afelől:

Dél-Koreában egyértelműen a mesterséges intelligenciára (artifical intelligence – a továbbiakban AI) alapozzák a jövőt.

A jövő technológiáit hangsúlyozva viszont elmondták, hogy a külföldi partneri kapcsolatok elmaradhatatlanok ahhoz, hogy működőképes rendszert hozzanak létre.

A beszédek során kiemelték, hogy Dél-Korea mekkora fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A koreai háborúban kötött 1953-as tűzszünet lényegében máig megoldatlan helyzetet teremtett, a fennálló status quo viszont azt eredményezi, hogy a két Korea máig háborúban áll egymással, de mindez nem jelent fegyveres összecsapásokat. A déli országrész a harcok lezárását követően nagyon megviselt állapotban volt, a világ egyik legszegényebb helyei közé tartozott. Érdekesség, hogy ebben az időben az ipari kapacitásuknak köszönhetően még az északiak számítottak gazdagabbnak. Ebben a helyzetben nagy elánnal ugrottak neki az ország felemelésének. Az erőfeszítés meghozta a gyümölcsét, mára a Global Innovation Index mérésén Dél-Korea a negyedik helyet foglalja el, több szempontban pedig vezetnek.

A Kereskedelmi, Ipari és Erőforrásügyi Minisztérium miniszterhelyettese azt hangsúlyozta, hogy egy teljesen új alapra szeretnék helyezni az ország megvilágítását, ezért immáron egy olyan nemzetközi márkát akarnak építeni, amely a „Korean Quality” vagyis „Koreai Minőség” alatt egy nemzetközi brandet jelent. A szektor felemelkedése ugyanakkor kihívások sorát is rejti magában, így például az IT területén vannak ilyenek. Nem szabd ugyanakkor figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy Donald Trump a mai, kínai csúcsát megelőzően október 29-én szintén Kjongdzsuban I Dzsemjong dél-koreai elnökkel is megkötötte a maga egyezményét. Az amerikai elnök érkezését nem akármilyen ünnepléssel várták a távol-keleti ország történelmi fővárosának helyszínén. Kollégájától még az egykori aranykorona mását is megkapta.

Az nem derült ki pontosan, hogy ennek a kis hízelgő diplomáciai gesztusnak volt köszönhető, vagy valami másnak, de Szöul mindenképpen eredményesnek nevezheti a tárgyalásokat. Trump a korábbi 25 százalékos vámokat 15-re csökkentette, miközben Dél-Korea létrehoz egy 350 milliárd dolláros alapot az amerikai befektetésekhez. Bár az egész eseményen a politikai jellegű kérdéseket igyekeztek kerülni, mégis visszatérő témaként említették, hogy

az újraformálódó világban a vámok és a szankciók globális hatásával komolyan kell számolni.

A legnagyobb figyelmet egyértelműen a M.AX (Manufacturing AX Alliance) nevű kormányprogramnak szentelték, ebben lényegében minden szektorra kiterjedően az AI megoldásokra támaszkodnának a jövőben. Egészen pontosan úgy jellemezték, hogy ez lehet a „game changer”, vagyis a „döntő változás”. Magát a tervet másfél hónapja mutatták be, ambiciózus célokat megfogalmazva: az ország legnagyobb vállalatait (például: LG, Samsung, Hyundai) összekötve a gyártásban segíti az AI folyamatok bevezetését. Ebbe bele fognak foglalni szinte mindent: a chipeket, autókat, szolgáltatásokat, biofarmakológiát, hajókat, védelmi ipart és a sort még hosszasan lehetne folytatni. 2029-től már a gyártásban használt humanoid robotok gyártását tűzték ki célul, egy évvel később pedig jöhet a teljes körű (E2E) önvezető járművek tömeggyártása. A kormány azt várja a programtól, hogy a következő évtized elejére már évi 72 milliárd USD hozzáadott értéket generál a terv. A társadalmi hatásoknál kiemelték például a „szuperelöregedő” országokban okozta előnyöket, mivel növelhető az időskorú korosztályok megfelelő szociális ellátása. Ugyanígy, a mesterséges intelligencia beépíthető egyben az oktatásba is, valamint a mentális egészséget támogató szolgáltatásokba.

Sok szó esett arról is ugyanakkor, hogy jelen formában az AI iparág rengeteg energiát használ fel, ezért szükség van azokra a megoldásokra, amelyek képesek lehetnek a jelenleginél fenntarthatóbban kielégíteni az igényeket. Ehhez hozzátették, hogy a hosszútávú stratégiák melletti elkötelezett kiállás szerepét, amely következetes tervekre támaszkodik, szerintük az országoknak nem szabad túl gyorsan változtatásokat tenniük az energiapolitikájukban.

A problémák tételmondatát viszont az a kijelentés jelentette, hogy ma az AI nem fenntartható.

Az előadásokat követően egy panelbeszélgetésben tértek ki a mesterséges intelligencia adta lehetőségekre és problémákra egyaránt. Abban mindenki egyetértett, hogy a szektor növekedése generálta energiaigényekre különös tekintettel kell lenni, ebben kifejezetten a nukleáris és a fenntartható energiatermelésben látják a jövőt. Hasonlóan konszenzusra jutottak abban is, hogy a legkritikusabb szempont maga a társadalom lehet. A másik gond a finanszírozásban mutatkozik meg, ugyanis egyre nagyobb projektek indulnak, egyre magasabb összeggel, viszont mindez azt jelenti egyben, hogy a kisebb piaci szereplők egyre jobban kiszorulnak. Ez egyben azt is magával hozta, hogy ma a piacon a korábbiaknál jóval attraktívabbnak kell lenni. A jelenlévők egyetértettek, hogy mindez az eddig megszokott piaci szemléletet is megváltoztatja, és a korábbi, olcsó munkaerőre támaszkodó megközelítést sokkal inkább a tehetségek keresése váltja fel.

Nem kérdés, hogy Dél-Korea egyértelműen kijelölte az utat a jövőbe: a mesterséges intelligencia fogja jelenteni mindezt Szöulban. Az ország eddig is öles léptekkel haladt a jövő felé, és most látványosan prezentálták, hogy ebben egy pillanatig sem akarnak lassítani.

Címlapkép forrása: Portfolio