Taktikát váltott Oroszország – Rég nem látott vérengzés zajlik a frontvonalon

Tavasszal, valamint nyáron egyre inkább eltűntek a gépesített alakulatokkal végrehajtott ún. „páncélosrohamok” Ukrajnában: helyüket egyre inkább a kis csoportokban, néha már párokban végrehajtott gyalogos offenzívák vették át. Többször előfordult az is, hogy civil gépjárművekkel – quadokkal, motorkerékpárokkal – rohamoztak Putyin katonái, de egyes orosz lapok már a lovasság frontvonalbeli szolgálatának visszahozásával is kacérkodtak.

Voltak olyan hangok, amelyek azt állították: Oroszország kifogyott a megfelelő katonai eszközökből, ezért döntöttek az alapvetően védtelen járművek alkalmazása, valamint a gyalogos beszivárgások mellett.

Az igazság ennél ugyanakkor sokkal árnyaltabb lehet – az orosz haderő még legalább 2500 raktáron tárolt páncélossal rendelkezik, míg további néhány száz darab valahol a front és a raktár között (pl. javítóbázisokon) található.

Az orosz haderő valójában sosem fogyott ki (darabszám alapján) a harckocsikból, ugyanakkor a tárolóból elővett és reaktivált páncélosok egyre régebbi harckocsitípusok. Vagyis, ahogy az orosz mérnökök haladnak „időben visszafelé”, úgy nő a feljavításhoz és modernizáláshoz szükséges időráfordítás. Ez pedig azt jelenti, hogy Oroszország egyre kevésbé képes fenntartani a gépesített támadások ütemét – vagy kénytelen szüneteket tartani a „felhalmozás” érdekében, vagy csökkenteni az ilyen jellegű támadások intenzitását.

I always wonder whether this should be discarded from the count. They're the worst of the worst. https://t.co/DWMGnf4K6I https://t.co/DWMGnf4K6I

— Jompy (@Jonpy99) October 27, 2025

Úgy tűnik, Moszkva az elmúlt hónapokban az első megoldás mellett döntött, és a gyalogsági harcjárművek és tankok felhalmozásába kezdett.

Annak ellenére, hogy ez majdhogynem tökéletes indok a gépesített támadások felfüggesztésére, szinte biztosra vehető, hogy közrejátszott az a tapasztalat is, hogy az ilyen jellegű támadások legtöbbször sikertelenek voltak, és magas véráldozattal jártak. Az ilyen rohamok részleges eredményeket akkor tudtak felmutatni, amikor az ukrán tüzérségi lőszer- és drónhiány miatt - megfelelő létszám esetén - néhány páncélozott jármű képes volt átjutni a zárótűzön.

Today, 25.10.25, Russians did the 5th large mechanised assault near Pokrovsk (Northern part).Ukrainian 93, 33, 95 and other brigades destroyed at least 16 IFVs. It’s hard to count how many were used because of the bad weather conditions (fog). But we are sure that dozens. pic.twitter.com/Dn3g9qFgSV https://t.co/Dn3g9qFgSV

— Kriegsforscher (@OSINTua) October 25, 2025

Ezzel szemben sokkal jobban kímélik az élőerőt és az eszközállományt is a néhány fővel végrehajtott támadások, ráadásul hatékonyabbak is – a maximum néhány főből álló gyalogos csoportok jóval nehezebben kiszúrhatóak, mint a hatalmas páncélos-menetoszlopok. Az ilyen beszivárgások az elmúlt időszakban többször okoztak komoly problémát az ukrán védelemnek.

A frontvonalon keletkező hirtelen repedéseket Kijev csak nagy áldozatokkal járó ellentámadások segítségével tudta betömködni.

De akkor mi változott?

Annak ellenére, hogy szinte semmi értelme gépesített egységekkel végrehajtott támadásoknak, a páncélosok tömeges bevetése ősszel ismét visszatért az orosz taktikai repertoárba. Elsőként alig néhány esettel lehetett találkozni, majd október közepétől elkezdtek szaporodni a felvételek.

️Les forces de défense ont repoussé une attaque mécanisée massive des Russes à Dobropillia, — 1er corps de la Garde nationale « Azov ».L'ennemi a engagé 22 unités de matériel blindé : 9 ont été détruites, 4 autres endommagées. pic.twitter.com/92huXUBv4B https://t.co/92huXUBv4B

— LoveUkraine Charles Rume #TAEM (@CharlesRume) October 16, 2025

Ez október végéig odáig fajult, hogy szinte minden egyes nap láthatóvá váltak ilyen, páncélozott menetoszlopok támadásáról készült videók. Az eredmény nagyjából hasonló volt, mint a korábbi években – volt olyan, hogy egy-egy roham során 15-20 páncélos is megsemmisült.

Igaz, ezúttal az ukrán – főként drónkezelőkből álló - emberhiány is érződött a frontvonalon, volt több olyan akció is, amely végül képes volt a támadó alakulatokat eljuttatni a célponthoz. Ugyanakkor ezek esetében is a hivatalos jelentések arról tanúskodnak, az ukrán védők végeredményben felszámolták a leszállított orosz gyalogságot.

A videófelvételek tanúsága szerint:

• Október 27-én Dobropillia térségében 29 páncélozott jármű indult támadásra, 15 megsemmisült, ebből 2 harckocsi, 12 gyalogsági harcjármű volt.
• Október 16-án ugyanebben a térségben 22 harcjármű indult támadásra, ebből 9 megsemmisült, további négy pedig találatot kapott.
• Október 15-én körülbelül 16 gyalogsági harcjármű veszett oda.
• Október 13-án 16 orosz platformból megsemmisült minden – köztük 3 harckocsi, 4 páncélozott szállító harcjármű, valamint 9 gyalogsági harcjármű.
• Október 9-én pedig 35 járműből elvesztettek 3 harckocsit, 16 gyalogsági harcjárművet, valamint 1 darab műszaki mentőjárművet.

Nyilván ez nem a teljes veszteség, de jól látható, hogy Oroszország egy szűk hónap leforgása alatt legalább 76 páncélozott harcjárművet veszített el,

ezt az orosz hadiipar egyértelműen képtelen ilyen ütemben pótolni.

Fontos az is, hogy mindegyik gépesített támadás helyszíne a pokrovszki frontszakasz volt. Főként Sahove térsége, ahol például – a korábbi megerődítések miatt – mindössze egyetlen útvonalon haladhat a támadás:

The importance of fortifications : to reach Shakove from the main assault route, they need to stay on this road (because of the 6 anti-tank obstacles).-> it concentrates the ukrainian fire on a single road. pic.twitter.com/LvIPL1pGUz https://t.co/LvIPL1pGUz

— Clément Molin (@clement_molin) October 14, 2025

Bár az orosz hadsereg több helyszínen is (Vovcsanszk Harkivban, Kupjanszk szintén Harkivban, valamint Zaporizzsja több pontján is) igyekszik nyomást kifejteni a védőkre, a masszív páncélozott hadoszlopok rohama csak Pokrovszk térségében látható, méghozzá – egyelőre – jelentős eredmény nélkül.

Miért váltott hirtelen taktikát az orosz haderő?

Arra a kérdésre, hogy miért döntött úgy az orosz felsővezetés, hogy a sokkal magasabb személyi és eszközállományban is érezhető veszteségekkel járó támadásokat részesíti előnyben a számára elsődlegesen kijelölt frontszakaszon, nehéz jó választ találni. A páncélozott hadoszlopokkal tömegesen végrehajtott támadások mögött többféle magyarázat is állhat, vélhetően ezek mindegyike kisebb-nagyobb mennyiségben erősítette meg a drasztikus döntéshez vezető utat:

1. Talán az első és legfontosabb az Pokrovszk stratégiai jelentősége. Idén év elején több elemző is kiemelte: az orosz haderő idei fő célkitűzései közé ezen donyecki település, valamint a Konsztantinyivka elővárosának számító Toreck elfoglalása fog tartozni. E két ukrán iparváros megszerzésével ugyanis megnyílhat a lehetőség arra, hogy előkészítsék és megkezdjék a támadást az ún. ukrán erődövezet (Szlovjanszk, Druzskovka és Kramatorszk) ellen, lezárva ezzel a donyecki régió teljes meghódítását. Míg Torecket sikerült a nyár folyamán elfoglalni, addig Pokrovszkot hónapokon át tartó ostromot követően sem tudták még elfoglalni – igaz, Putyin katonáinak jelenleg már nem sok hiányzik a település elfoglalásához.  Az ukrán hírszerzés szerint Vlagyimir Putyin – talán a fokozódó amerikai szankciók miatt is – sürgette az orosz hadsereget, hogy minél hamarabb, november közepére hódítsa meg Pokrovszk városát.
2. Vélhetően szerepet játszhat a megváltozó taktikában az is, hogy a civil járművek egyre kevésbé működőképesek ebben az időszakban – beköszöntött az ősz, közeleg a raszputyica, amely során méteres sártenger borítja el az ukrán mezőket és utakat. Az ilyen járművek – motorkerékpárok, rollerek – már a legkisebb sárban elakadnak és beleragadnak.
3. Az orosz haderő képes volt az elmúlt hónapokban megfelelő mennyiségű páncélozott járművet felhalmozni, amit most igyekszik egy elsöprő támadásban bevetni – láttunk már ilyet például különböző rakéták esetén is.
4. Visszavetheti a gyalogos rohamok hatékonyságát az őszi levélhullás is – míg korábban ezen támadások pontosan azért vezettek sikerre, mert a néhány fős orosz csapatok az erdők rejtekében képesek voltak megközelíteni az ukrán állásokat, a néhány fős személyzet a lombját vesztett erdőségekben sokkal jobban kiszúrható lesz. Tehát Oroszországnak élet-halál kérdés az, hogy még a tél beállta előtt elfoglalja, és megszilárdítsa ezeket a pozíciókat.

Bár mindezek magyarázatául szolgálhatnak arra, hogy miért indít ilyen elkeseredett támadásokat az orosz haderő, az ilyen arányú veszteségek egyáltalán nem igazolják a később kivívott esetleges részsikereket.

Ráadásul a jelenlegi támadási intenzitás mellett, szinte biztosra vehető – hogy függetlenül az eredménytől – Oroszország bevetésre kész harcjármű-állománya egy időre ismételten kimerül,

így újabb hónapokat kell várniuk egy ilyen hasonló, költséges offenzíva megindításához.

Címlapkép forrása: Reuters via Portfolio