Magyarországnak is hátat fordítana az Egyesült Államok – újabb ütést kaphat a NATO keleti szárnya

Románia védelmi minisztériuma szerdán közölte, hogy az Egyesült Államok a tervek szerint csökkenti Európa keleti szárnyán állomásozó csapatainak számát, köztük azokat a katonákat is, akik a romániai Mihail Kogălniceanu légibázisra érkeztek volna. A tárca szerint a döntés várható volt Washington prioritásainak átrendeződése miatt; mintegy ezer amerikai katona továbbra is Romániában marad, ugyanakkor a közelmúltban rotációval távozó 1000–1200 főt már nem váltják fel.

A román minisztérium azt közölte, hogy az amerikai fél az Európában rotációban állomásozó dandár leállításáról döntött, amelynek elemei több NATO-országban – Romániában, Bulgáriában, Magyarországon és Szlovákiában – teljesítettek szolgálatot.

Az amerikai hadsereg hangsúlyozta, hogy ez „nem Európa elhagyását vagy a NATO iránti elkötelezettség csökkenését” jelenti. A lépést ugyanakkor ritka, éles hangnemben bírálták az Egyesült Államok szenátusi és képviselőházi fegyveres szolgálati bizottságainak republikánus vezetői, akik szerint a döntés felülvizsgálata szükséges.

Az Európai Bizottság pénteki sajtótájékoztatóján erre a fejleményre reagálva Anitta Hipper szóvivő azt mondta, hogy

a testület figyelemmel kíséri azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint az Egyesült Államok a következő hónapban csapatokat vonhat ki Szlovákiából, Romániából és Magyarországról.

Közölte, hogy a Bizottság tudomásul veszi a döntést, és úgy látja, hogy az európai biztonsági környezet változásai továbbra is szoros együttműködést és felelősségvállalást tesznek szükségessé a transzatlanti partnerek részéről.

A kérdés arra vonatkozott, hogy a tervezett amerikai csapatkivonás milyen hatással lehet Európa biztonságára. Hipper úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottság értékelése szerint a NATO, az Európai Unió és az Egyesült Államok továbbra is egymást kiegészítve dolgoznak a kontinens védelmén, és Washington számos más módon is támogatja az európai biztonsági erőfeszítéseket. Állítása szerint a döntés nem változtat azon, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett Európa biztonsága mellett.

A szóvivő utalt arra is, hogy

a fejlemények ismét rámutatnak az uniós országok saját védelmi képességeinek megerősítésére. Ez a helyzet tovább erősíti azt az európai szándékot, amely a védelmi kiadások növelésére és az önálló biztonsági kapacitások fejlesztésére irányul, ami nemcsak politikai cél, hanem gyakorlati szükségszerűség is.

Hipper hozzátette: az uniós intézmények rendelkezésére állnak azok az eszközök, amelyekkel az EU folyamatosan fejlesztheti védelmi együttműködését, ugyanakkor a konkrét katonai döntések nem tartoznak a Bizottság hatáskörébe. Emlékeztetett arra, hogy a védelem elsősorban a tagállamok és a NATO felelőssége, a Bizottság szerepe pedig egyre inkább a védelmi ipar és a közös képességfejlesztések támogatásában jelentkezik.

A részletesebb védelmi vonatkozásokról szólva jelezte, hogy szükség esetén a Bizottság illetékes szakértői tudnak további tájékoztatást adni. A sajtótájékoztató ezt követően más témákkal folytatódott.

Címlapkép: Az amerikai légierő C-17 Globemaster szállítógépe a Swift Response 24 hadgyakorlaton. A fotó forrása: NATO.