Nagy lehetőséget szalasztanak el a kormányok az emberek életének meghosszabbítására

A nemzeti táplálkozási ajánlások ügye jelenleg leginkább csak egy, a kormányok által elszalasztott lehetőséget jelent arra, hogy segítsenek az embereknek egészségesebb, a környezetnek és állatjóléti szempontból is előnyösebb étrendet választani.

Annak ellenére, hogy

egyre több tudományos bizonyíték igazolja az étrend, a közegészségügy és az éghajlatváltozás közötti egyértelmű kapcsolatot,

számos nemzeti irányelv továbbra is az állati eredetű élelmiszereket támogatja anélkül, hogy kellőképpen figyelembe venné a növényi alapú lehetőségeket - állapítja meg a tanulmány.

Ebbe beleértendő a növényi alapú kulcsfontosságú tápanyagforrások, például a fehérjére, a kalciumra és a vasra vonatkozó ajánlások hiánya is. A mai táplálkozási ajánlások jelentős része nem is említi ezen tápanyagok növényi alapú alternatíváit, ezzel egyúttal több millió olyan ember igényeit figyelmen kívül hagyva, akik egészségi, etikai vagy vallási okokból választják a növényi alapú étrendet.

A legtöbb irányelv főként állati eredetű élelmiszereket ajánl a fehérjék közül, és a tejet, illetve tejtermékeket önálló élelmiszercsoportként mutatja be anélkül, hogy bármilyen információt nyújtana az alternatív, növényi alapú élelmiszerekről.

Pedig az állattenyésztés a leginkább erőforrás-igényes és szennyező iparágak közé tartozik.

Az állattenyésztés - különösen a nagyüzemi állattartás - kiterjedt hatásokat gyakorol a környezetre, és az üvegházhatású gázok (ÜHG) globális kibocsátásának, a földhasználatnak, valamint a vízfogyasztásnak a jelentős részéért felelős. A FAO, az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági világszervezetének becslése szerint

az állattenyésztés összességében az emberi tevékenységből származó ÜHG-emisszió 14,5%-át, vagyis mintegy hetedét teszi ki (~7,1 milliárd tonna/év),

miközben elsősorban a takarmánytermelés a világ biológiai sokféleségét is súlyosan károsítja.

Ezért a szeptemberben publikált tanulmányban a szerző, Anna-Lena Klapp azt is hangsúlyozza, hogy a lehetséges és kívánatos étrendi változtatások témájának az ENSZ közelgő éves klímacsúcsán (COP30, november 10-21., Brazília) is a kibocsátáscsökkentésről szóló párbeszéd részét kell képeznie.

Ráadásul a nagy mennyiségben fogyasztott állati termékek, különösen a vörös és a feldolgozott húsok nemcsak a környezetkárosodáshoz járulnak hozzá, hanem

számos egészségi problémához is, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket, a 2-es típusú cukorbetegséget és bizonyos rákos megbetegedéseket is,

ezért a tanulmány szerint a hús túlzott fogyasztását olyan nemzeti irányelvekkel kellene kezelni, amelyek ösztönzik a mértékletességet, és kiemelik az egészségesebb, növényi alapú alternatívákat.

A nemzeti táplálkozási irányelvek kulcsszerepet játszhatnak a nem fertőző betegségek globális terjedésének megfékezésében is, amelyek gyakran a nem megfelelő étrenddel kapcsolatosak. A jól megtervezett növényi alapú étrendek bizonyítottan védelmet nyújtanak az elhízás, a szívbetegségek és más krónikus betegségek ellen.

A tanulmány szerint kulcsfontosságú, hogy vizsgálják felül a táplálkozási ajánlásokat e hiányosság kezelése érdekében, az élelmiszercsoport-besorolásokat a növényi alapú fehérjékre is kiterjesztve, az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának korlátozására konkrétabb útmutatást nyújtva, valamint növényi alapú alternatívákat is tartalmazó tanácsokat adva a kiegyensúlyozott étrend fenntartásához.

Az egészségügyi és környezeti megfontolásokon túl a tanulmány felhívja a figyelmet az étkezési döntéseket befolyásoló gazdasági és kulturális tényezőkre is. Sok ember számára, különösen az alacsony jövedelmű régiókban, a növényi alapú étrend nemcsak egészségi preferencia, hanem szükségszerűség is az állati termékek magas költsége és korlátozott elérhetősége miatt.

A növényi alapú alternatívák beillesztése az étrendi irányelvekbe segíthet abban, hogy

az egészséges táplálkozás szélesebb lakosság számára is elérhetőbb legyen, különösen ott, ahol az állati termékek megfizethetetlenül drágák

- mutat rá a tanulmány.

A tanulmány szerint a nemzeti irányelveknek kulturálisan is érzékenynek kell lenniük, tükrözve a különböző populációk eltérő étkezési szokásait és preferenciáit. Például a nagy vegetáriánus vagy vegán közösségekkel rendelkező országokban, mint például Indiában, Etiópiában és Izraelben, az irányelveknek részletes tanácsokat kellene adniuk arról, hogyan lehet kiegyensúlyozott, állati termékek nélküli étrendet fenntartani, különösen azok számára, akik vallási vagy etikai étkezési gyakorlatokat követnek.

A nemzeti táplálkozási ajánlások által nyújtott megfelelő útmutatás nélkül azonban sokaknak nehézséget okozhat eligazodni a növényi alapú étkezési lehetőségek között, ami táplálkozási hiányosságokhoz vagy kiegyensúlyozatlan étrendekhez vezethet. Ezért a kutatás szerint egyértelmű, tudományosan megalapozott útmutatások kidolgozására van szükség, amelyekből kiderül, hogyan lehet egészséges és fenntartható étrendet kialakítani növényi alapú élelmiszerekkel, miközben minden tápanyagszükséglet – különösen a fehérje, a vas, a kalcium és a B12-vitamin tekintetében – kielégítésre kerül.

A változást ugyanakkor számos tényező akadályozza, például a nyilvános diskurzus és a politika befolyásolására, illetve a szabályozásváltozások blokkolására is kellő lobbierővel rendelkező állattenyésztési ágazat, illetve hús- és tejipar. A nagy hús- és tejipari vállalatok gyakran sikeresen érvényesítik saját érdekeiket, ahogyan ezt például a ketreces állattartás tervezett EU-s betiltásának elhalasztása, valamint az alternatív fehérje-előállítási technológiák, mint a laboratóriumban tenyésztett hús ellen vívott, nem egy kormány által is támogatott harcuk is jelzi.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio