Ez kell ahhoz, hogy Putyin hajlandó legyen fegyverszünetet kötni

A konferencia Trump-elnökségének kül- és biztonságpolitikai vonatkozásait értékelő panelbeszélgetésén Gyarmati István, a Magyar Atlanti Tanács főtitkára az orosz-ukrán háború kapcsán kiemelte: a fegyverszünet (és nem a béke) megkötéséhez már csak az orosz elnök, Vlagyimir Putyin beleegyezése szükséges.

A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin akkor lenne hajlandó a fegyverszünetre, ha a Donyeck-medence orosz erők által még el nem foglalt részét is megszerezné Moszkva. Miután ezt a tárgyalóasztal mellett jelen állás szerint nem fogja megkapni, ezért folytatódnak majd a harcok a térségben. Ha viszont sikerülne az orosz erőknek elfoglalniuk a teljes Donyeck-medencét, akkor Moszkva egy redukált célt elérne a háborúban, és így már készen állhatna Putyin a fegyverszünetre.

Gyarmati István szerint

Oroszország akkor kényszerülhet rá majd a fegyverszünetre, ha elfogy a háború folytatásához szükséges anyagi forrása, illetve konkrétan a harcokhoz szükséges üzemanyag.

E téren úgy látja, hogy a nyugati szankciók működhetnek, miután nemrégiben India és Kína is csökkentette olajvásárlásait Oroszországtól. A szakértő szerint az olajbevételek elmaradása óriási problémát okozhat majd az orosz gazdaságnak. Továbbá úgy látja, idővel az is súlyos gondokat jelenthet Moszkva számára, hogy az ukrán támadások folyamatosan rombolják az oroszországi olajipar infrastruktúráját, kapacitásait. Ebből a szempontból pedig kiemelten fontos, hogy Kijev hozzájut-e az amerikai Tomahawk-rakétákat. A szakértő úgy véli, idővel eljuthatunk oda, hogy az orosz hadseregnek nem lesz elegendő üzemanyaga a harcokhoz, ami tényleg rákényszerítheti Putyint a fegyverszünetre.

Ami a fegyverszünethez szükséges, Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákat illeti, Gyarmati István azt emelte ki, hogy szerinte Kijevnek nem a NATO-tagságra kellene törekednie.

A NATO-tagság nagyon látványos dolog, de a NATO biztonsági garanciái kérdésesek, azoknál sokkal komolyabb garanciákra van szüksége Kijevnek

- hangsúlyozta Gyarmati István.

A NATO alapító szerződésének kollektív védelemről szóló 5. cikkelyével kapcsolatban azt emelte ki, hogy az abban foglaltak inkább egy feltételezésnek és nem kötelezettségnek tekinthetők. A szakértő szerint Ukrajnának bilaterális biztonsági egyezményekre kell majd törekednie, amiben az EU nagy szerepet játszhat. Viszont azt is kihangsúlyozta, hogy "az EU-nak le kell állnia azzal a hazudozással", hogy Ukrajnát gyorsan felveszik az unióba, erre ugyanis csak akkor kerülhetne sor, ha jelentősen engednek az EU-tagsághoz szükséges követelményekből.

Gyarmati István rendszeresen ír cikkeket a Portfolio véleményrovatába (On the Other Hand). Írásai itt érhetők el.

Címlapkép forrása: Portfolio