Hamarosan olyan amerikai csúcsfegyverek érkezhetnek Magyarországra, amelyekért sorban állnak az országok

A legfrissebb hírek szerint újra terítékre került, hogy Magyarország hadseregének megerősítésére amerikai rakétatüzérséget szerezhet be. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter november 8-án arról beszélt, hogy már zajlanak a tárgyalások az üzletről, és amennyiben az amerikai kongresszus is jóváhagyja az eladást, akkor három-öt éven belül megérkezhetnek ezek a rendszerek. Az ügy nem teljesen előzmény nélküli.

Legutóbb 2023 júniusában jelent meg a The Washington Poston egy cikk, amely szerint Magyarország 20-24 darab HIMARS-ot készül venni, valamint további 100 darab rakétát. Miután ez az információ kiszivárgott, a Honvédelmi Minisztérium azonnal közleményt adott ki, amelyben tisztázta, hogy valójában nem igazak ezek az állítások, és nincs tervben ilyen vásárlás. Az ügy hátterében akkor azt sejtették, hogy valójában nyomásgyakorlásról van szó, mivel ekkoriban volt terítéken Svédország NATO csatlakozása, ám mindezt a – törökökön kívül – Magyarország is blokkolta. Felmerült, hogy a HIMARS beszerzését valójában az Egyesült Államok akkori vezetése akadályozta, mivel ezzel akarták elérni, hogy Budapest változtassa meg az álláspontját az észak-európaiakkal kapcsolatban. Akkor a két ország között hideg diplomáciai viszony volt, így végül nem lett semmi a vásárlásból, még azt követően sem, hogy a magyar kormány 2024 elején végül jóváhagyta a svédek csatlakozását a védelmi-biztonsági szervezethez.

A HIMARS-rendszerek beszerzése egyébként ennél korábban is a Magyar Honvédség fejlesztésével foglalkozó döntéshozók asztalán volt: még 2022 elején, Benkő Tibor honvédelmi miniszter vezetése alatt járt egy delegáció az USA-ban, hogy a fegyverrendszer bemutatóját megtekintsék. 

HIMARS service center was opened in Romania, - Defense Romania. Neighboring countries, including Ukraine, also have the opportunity to undergo repairs there. This is the first such enterprise in Europe. pic.twitter.com/5F3aCk6KqR https://t.co/5F3aCk6KqR

Még több Globál

Lavrov: Készen állok személyes találkozókra az amerikai külügyminiszterrel - Háborús híreink vasárnap

Még több fegyvert küldhet Trump a feszült térségbe: minden jel szerint háború készül

Nagy baj: Magyarország szomszédjában súlyos krízisbe került a sikerágazat

— The Ukrainian Review (@UkrReview) June 2, 2024

A beszerzés kulcsfontosságú lehet a magyar védelmi képességek megerősítése érdekében:

• Rakétatüzérségi eszközökkel nem állunk valami jól, konkrétan a szovjet fejlesztésű BM-21 Grad-ok leszerelése óta nincsenek ilyenek.
• Az elmúlt évtized haderőfejlesztési programja eredményeként Magyarország tüzérségi képessége fejlődött, de szakértők szerint még mindig nem elegendő az ország teljes körű védelméhez. Jelenleg 24 darab Panzerhaubitze 2000-es önjáró tarack, szovjet gyártmányú D-20-as vontatott tarackok és különféle aknavetők adják a tüzérség gerincét.
• A modern rakétatüzérségi eszköz a HIMARS-okhoz hasonló elképzelést követ. Többségük moduláris, nagy hatótávolságú, nagy pontosságú csapásmérő rendszer, mellyel a frontvonalak mögött húzódó, ellenséges parancsnoki központokat, járműdepókat, tüzérségi rendszereket lehet támadni.

Van egy lista, egy tízéves haderő-fejlesztési terv, amely számos területen tartalmaz tervezett beszerzéseket. Ezek között vannak olyan megoldások, ahol az amerikai valószínűleg a legjobb és legstabilabb – ide tartozik a rakétatüzérség is

– jelentette ki Szalay-Bobrovniczky.

Felmerült a kérdés, hogy pontosan hány darab eszközről van szó, a honvédelmi miniszter azt mondta, hogy a 2023-as pletykák során nyilvánosságra került számok nem igazak, de a nagyságrend körülbelül megegyezik. Azt is kifejtette, hogy az országok jelenleg „sorban állnak” a HIMARS-okért, ez tovább húzhatja az átadást. A költségeket sem ismerni egyelőre pontosan, ugyanis a vásárlás mellett figyelembe kell venni a kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztési, képzési, toborzási és egyéb költségeket is. A soktényezős változók függvényében

nem lehet még egyértelmű kijelentést tenni a pontos végösszegről, ezt az árfolyamtól kezdve a leszállítás időpontjáig rengeteg dolog befolyásolja.

Egyelőre nem világos, hogy pontosan melyik típusú eszközről lehet szó, korábban arról szóltak a pletykák, hogy az akkor még csak kísérleti stádiumban lévő, 500 kilométeres hatótávolságú Precision Missile Strike (PrSM) rakétaindító beszerzése is szóba került, nem csupán a „kisebb” lőtávolságú GMLRS (Guided Multiple Launch Rocket System)-rendszer.

A HIMARS-ok Ukrajnában keltettek nagy figyelmet, a háború egyik legfontosabb „sztárja” lett, Kijev a mai napig nagy hatékonysággal alkalmazza ezeket az oroszok elleni célpontok támadására. Az elmúlt három és fél évben az oroszok több rakétarendszert is megsemmisítettek már, az Oryx háborús veszteségeket OSINT (nyílt forráskódú) adatokat figyelembe vevő oldal szerint az ukránok legalább 7 darab M142-est vesztettek. Ezek közül 4 teljesen megsemmisült, további 3 pedig megrongálódott a támadások során. A HIMARS egy kerekes hordozójárműről indítható rakéta-sorozatvető, alapvetően egy hat indítócsőből álló, 277 milliméteres, M26-os vagy M30/31-es rakéta indítására való konténerrel van felszerelve, de létezik olyan változata is, amely egy MGM-140 ATACMS rakétát indít.

A „hagyományos” rakéták lőtávolsága 30-70 kilométer, az ATACMS-é 300 kilométer.

Long time no see.Mr. HIMARS is delivering fiery gifts for the enemy. pic.twitter.com/OS82RTpDNA https://t.co/OS82RTpDNA

— Defense of Ukraine (@DefenceU) January 1, 2025

A háborúban látott teljesítmény hatására több hadsereg is kifejezte a vásárlási szándékát, Tajvan például a kínai hadsereg ellen szerzett be több HIMARS-t, de a közép-európai térségben is nagy népszerűségnek örvend. Lengyelország az ukrajnai háborúban látottak alapján százas nagyságrendben jelentette be a beszerzéseket, de Románia is vásárolt a GLMRS-ből.

Magyarország a beszerzéssel egyszerre pipálhat ki több fontos pontot is:

• Megerősíti a szoros kapcsolatát az Egyesült Államokkal,
• a kulcsfontosságú rakétatüzérségi területen pótolja a hiányosságát, ezzel pedig erősíti a modern hadviselés területén a képességét,
• valamint a NATO legfrissebb haderőfejlesztési célkitűzéseinek teljesítése felé is nagyot léphet. Ennek lényege, hogy a katonai szervezet tagállamainak a védelmi kiadásokat a GDP 5 százalékára kell emelni 2035-ig, ennek 3,5 százaléka a konkrét védelmi szükségletekre kell, hogy menjen, valamint további másfél százalékot kell áldozni a kritikus infrastruktúra védelmére, a hálózatok védelmére, a polgári felkészültség és ellenálló képesség biztosítására, az innovációra és a védelmi ipari bázis megerősítésére.

A bevásárlással kapcsolatban egyelőre még nagyon sok a kérdőjel, viszont tényként kijelenthető, hogy a magyar honvédség ezzel egy komoly képességhiányt szüntet meg. A beszerzés egyben azt is mutatja, hogy nem más országok (például török vagy dél-koreai) hasonló GLMRS-ét veszi meg Budapest, hanem az eredeti elképzelések szerint az ukrajnai frontvonalon már látványosan teljesítő HIMARS mellett teszi le a kormány a garast. Ugyanakkor az elmúlt évek eseményei azt is bizonyították, hogy fokozott körültekintés és óvatosság szükséges a vásárlás értékelésénél, mivel az Egyesült Államokkal ápolt politikai kapcsolatok változásai rányomhatják a bélyegüket a beszerzésre.

Címlapkép forrása: Serhii Mykhalchuk/Global Images Ukraine via Getty Images