Egyetlen kijelentés miatt robbant a régóta ketyegő bomba – Lépéskényszerbe került Európa vezető hatalma

Vihart kavart a német külügyminiszter kijelentése

Hatalmas vitát váltott ki Németországban Johann Wadephul külügyminiszter egy első látásra ártatlannak tűnő kijelentése. A miniszter október végén Szíriában járt, ahol többek között Ahmed al-Saraa átmeneti elnökkel is találkozott, illetve meglátogatta Damaszkusz egyik külvárosát, Harasztát, ahol mind a mai napig jól látható a több mint tíz évig tartó polgárháború pusztítása.

Rövid távon nem tudnak ide visszatérni. Itt valóban alig lehet emberhez méltó életet élni

– mondta Wadephul a romos városban.

Kijelentését nemcsak a szélsőjobboldali, bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) támadta, Wadephul saját politikai táborából is kapott hideget-meleget. Alice Weidel AfD-elnök azt mondta, mivel a szíriai háború véget ért, a Németországban élő szíriai állampolgárok már nem szorulnak védelemre, ezért haza kell menniük, vagy ha nem, erővel kell kitoloncolni őket. A vezető kormányerő, a CDU/CSU frakcióvezetője Jens Spahn egy november 4-i frakcióülésen azzal vádolta a minisztert, hogy rontja a kormánykoalíció imázsát.

A frakcióülésen Wadephul megpróbálta megvédeni kijelentését, de ezzel csak olajat öntött a tűzre. Azt mondta ugyanis, hogy a rombolás Szíriában nagyobb, mint a második világháború végén, 1945-ben Németországban volt, ami sokak haragját kiváltotta.

A németek is segítettek, különösen sok nő, hogy újjáépítsék a második világháború után elpusztult városokat, így ez most nem lehet alapvető érv arra, hogy azt mondják, lehetetlen visszatérni ebbe az országba és újjáépíteni azt

– fogalmazott a kisebbik konzervatív uniópárt, a bajor CSU parlamenti képviselője, Stephan Mayer.

Friedrich Merz kancellár egyik fő kampányígérete az volt, hogy visszaszorítja a bevándorlást, és részben hazaküldi azokat a migránsokat, akik Németországban élnek, de nem tudtak integrálódni a társadalomba. Különösen két csoport érintett, a szírek és az afgánok, ugyanis az elmúlt egy évtizedben ezekből az országokból érkezett a legtöbb menekült. Wadephul kijelentése azonban szembemegy ezzel az ígérettel.

A vita odáig eszkalálódott, hogy november 4-én maga Merz is megszólalt. Egyfelől megvédte miniszterét, mondván, nagyon jó munkát végzett a Közel-Keleten, másrészt viszont egyértelművé tette, hogy a kormány meg fogja kezdeni a nem jogszerűen Németországban tartózkodó szír állampolgárok hazaküldését.

A szíriai polgárháború véget ért. Többé nincs indok, hogy menedékjogot adjunk Németországban, és ezért elkezdhetjük a visszatoloncolásokat is

– mondta. Hozzátette, a német állam támogatni fogja, hogy a szír állampolgárok nagy számban térjenek vissza hazájukba, és ott segítsenek az ország újjáépítésében. Akinek pedig már nincs joga Németországban tartózkodni, azokat ki fogják utasítani. A kancellár kijelentette azt is, meghívta al-Saraát Németországba, hogy a kitoloncolásokról tárgyaljanak. Merz megjegyezte, a jövőben szét akarják választani a menekültügyi eljárást és a munkaerő-bevándorlást, hogy akik már dolgoznak Németországban, azoknak ne kelljen menedékjogi eljárásra várniuk, hanem egy másik integrációs eljárás keretében tegyék hivatalossá a német munkaerőpiacon való részvételüket.

Merz kijelentését követően Wadephul is hangsúlyozta, hogy a kormány összességében azt a célt követi, hogy növelje a visszatoloncolások számát, elsősorban azon állampolgárokét, akik bűncselekményeket követtek el Németországban. Afganisztánba már két visszatoloncolás is történt: az első még Olaf Scholz kormánya idején, a második már Merz alatt, és a német kormány tisztviselői néhány hete Kabulban is tárgyaltak a tálib kormány képviselőivel, hogy lehetővé tegyék a további kitoloncolásokat. Szíriába ugyanakkor még egyetlen visszatoloncolás sem történt, holott a kormány októberi adatai közül 55 Németországban élő szíriai állampolgár veszélyesnek minősül. (Köztük kilencen időközben elhagyták az országot.)

A Willkommenskultur vége

A legtöbb szíriai bevándorló 2015-ben és 2016-ban érkezett Szíriába. Angela Merkel volt kancellár 2015. augusztus 31-én tette híressé (sokak szerint hírhedtté) vált kijelentését – „wir schaffen das”, azaz „meg tudjuk csinálni”, amivel arra utalt, hogy Németország képes integrálni a beérkező menekültek tömegeit. A német kormány ekkoriban jóváhagyta, hogy az akkor nagy számban Magyarországon várakozó és onnan Németország felé meginduló menekültek bemenjenek az országba és letelepedjenek ott. Innentől datálható a német „Willkommenskultur”, az a politika, amely szerint szívesen fogadnak minden, háborús területről érkező bevándorlót.

Az évek során azonban egyre nyilvánvalóbbakká váltak a főként muszlim vallású bevándorlók befogadásának árnyoldalai. Sokan évek során sem tudtak beilleszkedni a német társadalomba és a munkaerőpiacra, egyesek pedig radikalizálódtak, és bűncselekményeket követtek el. 2024-ben és 2025 elején egymást követték a muszlim országokból érkező bevándorlók sok esetben iszlamista indíttatású merényletei: késelés Mannheimban, majd Solingenben, autós merénylet Magdeburgban (a szaúdi állampolgárságú elkövető tárgyalása éppen hétfőn kezdődött), késelés Aschaffenburgban, majd ismét tömegbe hajtó autó Münchenben és Mannheimban – ezekben összesen 16 ember vesztette életét.

A Willkommenskultur egyre jobban érzékelt negatívumai nagyban hozzájárultak az AfD megerősödéséhez, amely több közvélemény-kutatás szerint is már a CDU/CSU-t megelőzve a legnépszerűbb párt. Merkel korábbi nagy belső ellenfele, a 2021-es választási kudarc után a CDU vezetését átvevő Friedrich Merz éles szakítást jelentett be a merkeli bevándorláspolitikával, és pártját egyértelműen migrációellenes irányba fordította. A konzervatívok és a szociáldemokrata SPD kormánykoalíciója azonban az elmúlt fél évben nem tudott igazán érdemi eredményeket felmutatni ezen a téren. Ezért is jöttek rosszul a CDU/CSU-nak Wadephul kijelentései, hiszen olyan érzetet kelthettek, hogy a német kormány nem is dolgozik a szíriai bevándorlók hazaküldésén.

Germany, INSA poll:AfD-ESN: 26%CDU/CSU-EPP: 25%SPD-S&D: 15.5% (+0.5)GRÜNE-G/EFA: 11.5% (-0.5)LINKE-LEFT: 10.5% (-0.5)BSW-NI: 4%FDP-RE: 3%+/- vs. 03-07 November 2025Fieldwork: 07-10 November 2025Sample size: 2010 https://t.co/obOCVirbpF pic.twitter.com/lV8wuOkzPc https://t.co/obOCVirbpF

— Europe Elects (@EuropeElects) November 11, 2025

Szírek Németországban

Bassár el-Aszad szíriai diktátor tavaly decemberi bukása fordulatot hozott a szíriai polgárháborúban, és Németországban rögtön témává vált, hogy ezzel megszűnt a szíriai állampolgárok menekültstátuszának oka. Ez persze több okból sem jelenti azt, hogy ezzel az összes szíriai állampolgár hazatérhet. Egyrészt az ország hatalmas pusztításokat szenvedett a polgárháborúban, az életkörülmények sok helyen nagyon rosszak, a legalapvetőbb infrastruktúra is hiányzik. Ahogy egy Szíriát jól ismerő tanácsadó, Stefan Bleckmann a Tagesschaunak elmondta, nemcsak elég lakás nincs, elegendő börtön sem, így még a bűnözők visszatoloncolása is problémás. Másfelől a Németországban letelepedett szírek jelentős része nem is kíván hazamenni, hiszen Szíria hosszabb távon is jóval fejletlenebb marad, mint Németország, illetve részben már kiépítették ottani egzisztenciájukat, amit nem szívesen adnak fel a bizonytalanért. Vannak persze sokan olyanok is, akik hazatérnek, például mert honvágyuk van, olyan hozzátartozóik élnek Szíriában, akik nem akarnak vagy nem tudnak külföldre költözni, vagy éppen részt vennének a polgárháború sújtotta ország újjáépítésében.

A német statisztikai hivatal adatai szerint szeptemberig 21 800 szíriai állampolgár hagyta el Németországot – persze nem feltétlenül mind Szíriába mentek vissza. Ezzel szemben mintegy 40 ezer szíriai állampolgár érkezett Németországba ugyanebben az időszakban, tehát a bevándorlók száma még mindig majdnem kétszerese a visszatérőéknek. Ha viszont a 2024-es év hasonló időszakához – vagyis még az Aszad-rendszer bukása előtti időszakhoz – hasonlítjuk a számokat, látványos az elmozdulás. 2024 év elejétől szeptemberéig ugyanis még 74 600 szíriai állampolgár érkezett Németországba, vagyis a visszaesés 46,5 százalékos. Ezzel szemben ugyanebben az időszakban csak 16 100 szír állampolgár hagyta el Németországot, ehhez képest egy évvel később 35,3 százalékos a növekmény.

Ha a bevándorlók és a kivándorlók különbségét nézzük, ez 2024 szeptemberéig 58 500 fő volt, míg idén szeptemberig 18 200 fő, vagyis a szírek nettó bevándorlása Németországba egy év alatt több mint megharmadolódott.

2025 augusztusi adatok szerint 951 406 szíriai élt Németországban, ezzel a törökök és az ukránok után a szírek a harmadik legnagyobb bevándorló közösség. (Az összes külföldi állampolgár száma 14,1 millió fő, ebből mintegy 1,5 millió török, 1,3 millió pedig ukrán állampolgár.) Az összes nemzetiség közül tavaly a szírek kaptak a legnagyobb arányban állampolgárságot Németországban – összesen 83 185 szír állampolgár kapott német útlevelet is (292 020 honosításból). Egy szír állampolgár 2024-ben átlagban 7,4 éve élt Németországban.

A majdnem 1 millió szír állampolgárból közel 300 ezren dolgoznak, 256 ezren munkakeresők és 143 ezren munkanélküliek. A Német Gazdasági Intézet 2024 végi adatai szerint 80 ezer szíriai állampolgár dolgozik olyan munkakörökben, ahol nehezen pótolhatók. Különösen sok szír dolgozik az egészségügyben: a bevándorló orvosok legnagyobb csoportját éppen ők jelentik több mint 7000 orvossal.

Az elöregedéssel küzdő német társadalom és a szakképzett munkaerő hiányával küzdő német gazdaság számára tehát nagyon fontos a szír állampolgárok jelenléte,

másrészről az is igaz, hogy sokan közülük nem dolgoznak, és a német állam támogatásaiból élnek.

A belügyminisztérium augusztusi adatai szerint 920 szíriai állampolgár él Németországban, akinek el kellene hagynia az országot. Őket az érintett német tartományoknak hivatalosan ki kellene toloncolniuk, de mint láttuk, az, hogy ez mikor történhet meg, még bizonytalan. Emellé még jön másik 9780 fő, akinek elvileg szintén el kellene mennie, de átmenetileg úgynevezett megtűrt (Duldung) státuszt kapott, mert például tanulmányait végzi vagy súlyos beteg.

Most az a kérdés, mikor kerülhet sor az első csoport szíriai kitoloncolására. Ehhez Merz és al-Saraa megegyezésére lesz szükség. A német kancellár számára, különösen külügyminisztere kijelentése után, nagyon fontos, hogy minél hamarabb megállapodásra tudjon jutni a szíriai vezetővel.

Címlapkép: Johann Wadephul német külügyminiszter látogatása a szíriai Harasztában 2025. október 30-án. Forrás: Marcus Brandt/picture alliance via Getty Images