Trump egyik legszorosabb szövetségese túl messzire ment, ezután teljesen átrendeződött egy teljes régió térképe

Sorsfordító csapás

2025 szeptemberében az Izraeli Védelmi Erők (Israel Defense Forces – IDF) olyan támadást hajtott végre, amely korábban elképzelhetetlennek tűnt: az Egyesült Államok egyik legfontosabb közel-keleti szövetségesének területén bombázott. Bár az apró félsziget az utóbbi időszakban több komoly biztonsági kihívással is szembe kellett, hogy nézzen (kezdve a 2017-es blokádtól egészen az Irán által elkövetett rakétatámadással), ez mégis új szintet jelentett. Mindez ugyanis arra világított rá, hogy lényegében senki nincs biztonságban, Izrael hajlandó a végsőkig elmenni a céljai eléréséért, ebben pedig az sem akadályozza, ha éppen az amerikai érdekekkel is ütköznie kell. Nyilván az ügy – finoman szólva – nem okozott felhőtlen örömöt a Fehér Házban, különösen azért, mert komoly munkát kell beleölni abba, hogy a kiépített szerepkört visszaszerezzék a szövetségesek szemében.

A két ország közötti kapcsolatok régre nyúlnak vissza, ennek pedig eleinte jóval több köze volt Katar konkrét céljaihoz, mint az Egyesült Államok politikájához. Az apró félsziget ugyanis az 1971-es függetlenségét követően azzal szembesült, hogy a kis területéből és alacsony lakosságszámából fakadó gyengeségeit

a regionális hatalmak igyekeznek a saját javukra kihasználni, és amolyan „vazallus államként” magukhoz láncolni.

A kitett helyzet hamar terhessé vált a függetlenség ízével még csak éppen ismerkedő emírség számára, különösen a rendelkezésükre álló „kiapaszthatatlan” nyersanyag-lelőhelyek fényében zavarta őket a szomszédos Szaúd-Arábia nyomulása. Miután a két ország között az 1990-es évek elején még határvillongásra is sor került, Dohában megszületett a terv: különutas politikát fognak folytatni, és igyekeznek amolyan semleges pozíciót felvenni, ebben pedig más, regionális szempontból fajsúlyos szereplőkkel igyekeztek szorosabbá tenni a kapcsolatot. Ebben szerepet kaptak olyan elemek is, amelyek valósággal „kiakasztották” Rijádot, így az Iránnal vállalt neutrális szerep, valamint a törökökkel épített kapcsolat.

A legfontosabb azonban mégsem ez volt, hanem az Egyesült Államokkal szorosabbra vont biztonsági kapcsolat.

Mivel ezzel egyébként nem voltak egyedül a térségben, ezért emeltek téten: az el-Udeid bázissal az egyik legnagyobb amerikai katonai bázisnak adtak otthont, amely máig Washington tengerentúli hatalmi megjelenésének az egyik legfontosabb helyszíne. Ez a támaszpont lényegében garantálta az országnak az érinthetetlenséget, hiszen azt az üzenetet hirdette: „aki Katarral packázik, az Amerikával packázik!”. Bár 2017-ben „rezgett a léc”, amikor a szomszédos monarchiák blokádot hirdettek a félsziget ellen, és felmerült egy katonai invázió lehetősége is. Persze, az Egyesült Államok érdekeit nem akarták sérteni, ezért egyszerűen kikerülték volna a bázisukat. Ez a terv végül Rex Tillerson, akkori amerikai külügyminiszter határozott fellépésén bukott el. Állítólag éppen az volt a legnagyobb gát, hogy az Arab-félsziget gazdag országai attól tartottak, hogy egy esetlegesen nem jól kivitelezett húzás esetén hosszútávon megromolhat a viszony Washingtonnal. Az Egyesült Arab Emírségek vezetője, Mohammed bin Zayed nem nyugodott bele egyébként ilyen egyszerűen „a vereségbe”, hanem egyenesen azért lobbizott Donald Trump elnöknél, hogy Tillersont távolítsa el.

#BREAKING; Qatar is moving forward with its $10B program to expand infrastructure at Al-Udeid Air Base, first announced by US President Donald Trump during his May 2025 visit to Doha.The upgrades include new hardened aircraft shelters for Qatari squadrons and the US Air Force,… pic.twitter.com/cO8n2ABTXm https://twitter.com/hashtag/BREAKING?src=hash&ref_src=twsrc%5Etfw

— Intel Net (@IntelNet0) September 15, 2025

Az ügy akkor végül fegyveres konfliktus nélkül zárult, évekkel később a blokádot is megszüntették, Doha pedig vélhetően hosszú évekre megtanulta, hogy még a közvetlen szövetségesiben sem szabad megbízni (bár a felszínen teljesen másról zajlik a kommunikáció). Doha ebben a helyzetben úgy vélhette, hogy az Egyesült Államok védelmi hálójára jövőben is számíthat, ezt a kapcsolatot érdemes fenntartania, ezért további jelentős összegekről állapodtak meg az Egyesült Államokról, hogy fejleszteni fogják az el-Udeid légibázist. Ebben a helyzetben komoly tekintélyromboló hatású volt Izrael csapása a Doha északi részén található épületre, ahol a Hamász vezetői rejtőztek. Azóta – éppen Katar hathatós közreműködésével – megszületett a nagy béke a palesztinok és Izrael között, viszont a közelmúlt eseményei ezzel közel sem zárultak le: az emírségben továbbra is ott motoszkálhat, hogy

a jövőben ki védheti meg őt az ilyen meglepetésszerű támadásoktól, ha az Egyesült Államok sem képes erre?

Bizalmi válság

Ezt a súlyos bizalmi válságot szinte azonnal felismerték Washingtonban is, ahol nem igazán fejezték ki örömüket Jeruzsálem húzása miatt. Donald Trump amerikai elnök például felszólította Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hogy személyesen kérjen bocsánatot a támadás miatt, aki ennek eleget is tett.

Önmagában ez kevésbé vigasztalta a katariakat, de ennél jelentősebb volt, amikor szeptember 29-én a Fehér Ház rendeltet adott ki. Ennek már a címe is árulkodó: „Katar állam biztonságának biztosítása”. Ebben megerősítették a két ország közötti védelmi együttműködést, valamint kijelentették, hogy „Katar Állam területe, szuverenitása vagy kritikus infrastruktúrája elleni minden fegyveres támadást az Egyesült Államok békéjére és biztonságára leselkedő fenyegetésnek tekint.” A dokumentum jelentőségét adja, hogy

a Közel-Keleten még senki, így Izrael sem kapott még ilyen kötelezettségvállalást.

Ezt alátámasztandó, súlyos válaszlépéseket is belengettek, kezdve a diplomáciai, gazdasági, de akár a katonai fellépésig. Közös vészhelyzeti tervet dolgoznak ki a hadügyminiszterrel és a külügyminiszterrel, lényege, hogy a lehető leggyorsabb reakciót tudják adni az agresszióra. Nem sokkal később Pete Hegseth, amerikai védelmi miniszter elmondta, hogy egy új katari légierő-kiképző létesítmény jön létre. Ez kézzelfoghatóbb jelét adta a két ország közötti erősödő védelmi együttműködésnek.

Büszke vagyok arra is, hogy ma bejelentjük vagy aláírjuk a Katari Emiri Légierő létesítményének építését az Idaho állambeli Mountain Home Légibázison, amely katari F-15-ösökből és pilótákból álló kontingenst fog fogadni, hogy fokozza a közös kiképzésünket, növelje a halálosságunkat és az interoperabilitásunkat

– jelentette ki erről Hegseth.

NOW - U.S. and Qatar sign deal to open a Qatari https://t.co/XnIaOXexid

— Disclose.tv (@disclosetv) October 10, 2025

A bejelentésre néhányan azonnal felkapták a fejüket, ugyanis felmerült, hogy esetleg az Egyesült Államok megengedi egy másik országnak, hogy a saját területén létesítsen katonai bázist. A kritikára reagálva viszont tisztázták, hogy erről szó sincs, Katarnak nem lesz „saját bázisa”, a létesítmény továbbra is amerikai irányítás alatt marad. Annyit már tudni, hogy az emírség F-15-öseinek fog otthont adni, valamint helyet biztosítson a katari pilóták és földi személyzet kiképzésére küldetések, műveletek és karbantartás céljából. Rasid Al Mohnannadi, a Közel-Keleti Globális Ügyek Tanácsának nem rezidens munkatársa nyilatkozott a lépésről:

Megold egy egyszerű korlátot, például a korlátozott hazai légteret, miközben felgyorsítja a pilóták jártasságát egy olyan nagyszabású amerikai vadászgépen, amelyet nagy számban vásároltak meg

– hangsúlyozta.

Egy amerikai tisztségviselő szintén megszólalt a bázisról, kifejezetten azt emelte ki, hogy a fejlettebb képzési lehetőségeket fogja biztosítani. Szerinte ezek a beruházások javítani fogják a szövetségesek közötti együttműködést, valamint erősebb védelmi képességeket fog jelenteni. Washington és Doha között még 2016-ban született meg a nagy üzlet a vadászgépekről, akkor 21,1 milliárd dollár értékben összesen 72 darab F-15-ös átadását hagyta jóvá az amerikai külügyminisztérium. Doha végül kevesebbel is beérte, 2017-ben a végleges megállapodás alapján 12 milliárd dollár értékben összesen 36 darab vadászgép beszerzését „ütötték nyélbe”. Az első szállítmányok 2021-től kezdtek megérkezni az emírséghez. Az apró országban azonban komoly kihívást jelentett, hogy a hadsereg mérete kifejezetten kicsi, a beszerzések mértéke messze túlszárnyalták a lehetőségeket, ezért kényszeredetten kellett növelni a létszámot.

A katari F-15-ös repülőgépek Mountain Home légibázison történő tartós állomásoztatásával Katar stratégiai rugalmasságot kap fejlett vadászrepülőgépeinek üzemeltetésében és fenntartásában

– tette hozzá.

A stunning view of a brand-new F-15QA https://t.co/3gXH0SrWTT

— Air Power (@RealAirPower1) September 27, 2025

A bázis létrehozása ugyanakkor valójában fontos üzenet volt az Egyesült Államok részéről a közel-keleti országok felé: a nyugati nagyhatalom hajlandó látványos és fontos lépéseket tenni a szövetségeseik felé, hogy megerősítsék a biztonsági kapcsolatukat. A Mountain Home Légibázissal Katar amerikai befolyása növekszik meg, egyúttal annak is elejét veszi, hogy a két kormány között komolyabb nézeteltérés alakuljon ki. Az együttműködés elmélyítése közben ahhoz is hozzájárul, hogy a Katarról alkotott kép javuljon a tengerentúlon.

Sokoldalú játszma

Közvetetten egyébként Washington számára is jól jöhetnek ezek az együttműködések, mivel a szövetséges védelmi-biztonsági megerősítése egyben azt is jelentheti, hogy esélye nyílik a saját katonai jelenlétét csökkenteni a forrongó Közel-Keleten. Katar, mint a „legfontosabb nem NATO-szövetséges” titulussal bíró ország (ezt a megnevezést 2022-ben nyerte el), kiemelkedő szerepet játszhat ebben. Mivel az emírség tudja, hogy a politikai szelek gyorsan változnak, és neki olyan, valódi „nagykutyákkal” kell megküzdeni Amerika barátságáért, mint Izrael, Szaúd-Arábia vagy éppen az Egyesült Arab Emírségek. Ennek érdekében Doha

a jövőben több fegyvert is vásárolhat, hogy ezzel a saját oldaláról is bizonyítsa: az átmenetileg megreccsent bizalom ellenére továbbra is szoros szövetségese Washingtonnak.

Ugyanakkor mi sem jelzi jobban a kis monarchia elkötelezettségét Trump felé, mint a 200 millió dollár értékű gép, amelyet „használhatnak a következő Air Force One-nak”. Amikor Trump 2025 október végén ázsiai körútjára indult, hirtelen egy „be nem tervezett” megállót iktattak be Katarban. Hivatalosan csak tankolni akartak, de végül találkozott az emírrel is, és az amerikai elnök nem győzte hangsúlyozni az ország szerepét a Gázai övezetben kötött békével kapcsolatban. Ez a megálló ismét hangsúlyozta, hogy Washington nem akarja elveszteni a fontos szövetségesét, végső soron pedig egy olyan forgatókönyv kezdett kirajzolódni, amelyből felsejlik, hogy

Doha végső soron még profitált is a városban elkövetett izraeli bombatámadásból.

A másik tényező, amely képes a két országot közelebb hozni egymáshoz az a szemlélet: Trump minden adandó alkalommal hangsúlyozza az üzletemberi vénáját, nem véletlen, hogy a kabinetjének néhány kulcsembere is az üzlete világból érkezett, például az ingatlanmágnásként befutó Steve Witkoff közel-keleti különmegbízott. Ez a hozzáállás rezonál Katarban is, ahol régóta a hatalmas vagyonok jelentik a diplomácia egyik fő pillérét.

Az Arab Center elemzése arra jutott, hogy Trump még az első elnöki ciklusa elején kifejezetten lesajnálóan tekintett Katarra és lelkesen fogadta a szomszédos országok blokádjának hírét is. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy az Egyesült Államokban igyekeztek Dohát rossz színben feltüntetni, kifejezetten az izraeli lobbisták törekedtek erre a látásmódra. Később az amerikai elnök kezdve megváltoztatni a véleményét, különösen akkor, amikor az Egyesült Államok térségi biztonsági kihívásait tették előtte nyilvánvalóvá. Miután a katari vezetés sikerrel elhárította az elsődleges veszélyt, felpörgették a saját lobbitevékenységüket és ezzel cél is értek: Trump megszilárdította a kapcsolatait az országgal. Ebben segített, hogy Doha jó kapcsolatot ápolt a tálibokkal is, és segítettek közvetíteni az amerikaiaknak az afganisztáni kivonulásról az iszlamistákkal.

The United States' President @POTUS praised #Qatar's Amir Sheikh @TamimBinHamad Al Thani during their brief meeting on the Air Force One in Al-Udeid Airbase on Saturday evening. #Trump described Sheikh Tamim as https://twitter.com/POTUS?ref_src=twsrc%5Etfw

— Doha News (@dohanews) October 25, 2025

2025-ben ebben a mentalitásban tért vissza a hatalomba a korábbi amerikai elnök, az első külföldi tervezett körútját az Arab-félszigetre tette. Az igazi kapcsolódási pont viszont éppen Gáza volt, mivel Katar már a Hamász 2023-as októberi támadását követően megpróbált közvetíteni a felek között, ebben kisebb sikereket el is értek. Trump ezt értékelte, annak fényében, hogy nagy figyelmet fordított a békepárti álláspontjának a második ciklusában.

Az Egyesült Államok és Katar közötti politika változékonysága az iskolapéldája lehet annak, hogy két ország kapcsolata miképpen alakulhat egyetlen személy, jelen esetben az amerikai elnök impulzusai alapján. Ebben a helyzetben az emírségnek figyelnie kell az elmélyítés mellett arra is, hogy ne fusson bele a „régi pofonba”. 2017-ben sokak szerint azét indult a nagyszabású blokád az ország ellen, mert „az túl nagy hatalomra tett szert” a kapcsolatain és befolyásán keresztül. Könnyen lehet, hogy

most Izrael és esetleg Szaúd-Arábia vagy az Emírségek is gyanakodva figyeli Doha minden lépését, és csak a kínálkozó alkalomra várnak, hogy esetleg megfékezzék az egyre nagyobb hatalomra szert tevő apró monarchiát.

Címlapkép forrása: Jon Hobley | MI News/NurPhoto via Getty Images