Újabb amerikai bázis jelenhet meg a forrongó régióban, és ennek pont a legfontosabb szövetségese nem fog örülni

Izrael régóta kényesen ügyel arra, hogy a Gázai övezetbe, illetve Ciszjordániába az Izraeli Védelmi Erőkön (IDF) kívül más külső fegyveres erő ne tehesse be a lábát. A bő két éve dúló, Hamász ellen vívott konfliktus ezen a vonalon hozott egy kevés változást: először az Egyesült Államok épített a segélyezés megkönnyítése miatt mozgatható stéget az övezetben, melyet amerikai katonák őriztek, később pedig a Gaza Humanitarian Foundation, a Washington által létrehozott, az UNRWA helyettesítésére hivatott segélyszervezet alkalmazott fegyveres zsoldosokat a szállítmányok védelmére. A két akció szokatlannak számít ugyan Gázában, de mégsem egy komplett előretolt bázisról volt szó.

Aztán kedden érkezett a hír: a Pentagon fél milliárd dollárt tervez elkölteni egy gázai katonai bázis felépítésére, melynek képesnek kell lennie „több ezer katona” ellátására.

Bár hivatalos közlemények még nem érkeztek, jó esély van rá, hogy az ezres nagyságrendű kontingensnek nem az egészét fogja Amerika adni, inkább egy nemzetközi koalícióról lehet majd szó. Törökország csütörtökön már be is jelentkezett a műveletre, de Ankara és Jeruzsálem nem éppen baráti viszonya miatt arra túl nagy esélyt nem adunk, hogy török katonák érkezzenek Gázába.

Arról már jöttek hírek, hogy az amerikaiak aktívan keresik a támaszpontnak megfelelő területet, de azt nem lehet még tudni, hogy a bázis pontosan hol kapna helyet. Kézenfekvő választás kettő van, de ezek is elég tág területet határolnak be: vagy az úgynevezett „Sárga vonal” azaz a Gázai övezet Izrael által megszállt területe, és az övezet határa közötti földsáv, vagy a Földközi Tenger partvidéke. Előbbi azért lenne logikus, mert szárazföldi úton az itt állomásozó katonák relatíve könnyen juthatnának ki és be az övezetbe, az utóbbi pedig azért, mert a legnagyobb mennyiségű segélyt a területre hajóval lehet bevinni.

Map of Israel's new buffer zone: 50% of Gaza* by sq km.If you add in the forced displacement orders and no-go zones, over 65% of Gaza (2/3) is declared off-limits to Palestinians.* Area of buffer zone is 182.3519 sq km, 49.96% of Gaza. pic.twitter.com/uvB936lAOP https://t.co/uvB936lAOP

— Gaza Maps (@gazamaps) April 7, 2025

A majdani békefenntartók fő feladata pedig a jelek szerint éppen a segélyezés, valamint a tűzszünet betartatása lenne. A gond csak az, hogy Jeruzsálem nem repesik túlságosan az ötlettől.

Azzal, hogy a segélyek szétosztása külső kezekbe kerül, Jeruzsálem meglehetősen komoly befolyástól esik el Gázában. Bár az izraeli döntéshozók valószínűleg ennek a rendszernek még mindig jobban örülnek, mint ha a terrorizmus támogatásával összefüggésbe hozott UNRWA, vagy a segélyszállítmányokat rendszeresen megdézsmáló Hamász rendelkezne a csomagok felett. A nemzetközi közösség nagy része jó eséllyel ugyanakkor fellélegezhet, hiszen Izraelt is rendszeresen gyanúsítják azzal, hogy a segélyszállítmányok blokkolásával akar kontrollt gyakorolni a palesztin lakosság fölött. Az utóbbi időszakban az izraeli szélsőjobb részéről elég gyakran felvetült annak a lehetősége is, hogy Izrael nemes egyszerűséggel annektálja a területet, a nemzetközi békefenntartók jelenléte viszont ezt még úgy is megnehezítené, hogy Donald Trump amerikai elnök látványosan támogatja Jeruzsálemet.

Az amerikai bázis felhúzása, illetve tágabban a tűzszünet, és az övezet újjáépítése még mindig számtalan nyitott kérdést hagy maga után, ahogyan az is érdekes lesz, hogy Jeruzsálem az amerikaiakon kívül milyen nemzetek békefenntartóit lenne hajlandó beengedni a területre,

az viszont általánosságban pozitív fejlemény lesz, ha a kiéheztetett palesztinok segélyezéséért nem Izrael, és nem is a Hamász fog felelni.

Címlapkép forrása: Khames Alrefi/Anadolu via Getty Images