Visszaállítja a sorozást Németország, de van egy csavar a dologban – Most akkor lesz kötelező szolgálat, vagy sem?

Hónapok óta tartó vita zárult le csütörtökön, mikor a német kormánykoalíció pártjainak – a konzervatív CDU/CSU-szövetség, illetve a szociáldemokrata SPD –

végül sikerült megállapodniuk abban, hogyan és milyen módon vezetik be a sorkötelezettséget.

A vita már az előző, Olaf Scholz vezette kormány idején elindult, és az váltotta ki, hogy az ukrajnai háború árnyékában világossá vált: a német haderő, a Bundeswehr jelenlegi helyzetében nem lenne képes az ország megvédésére egy orosz támadás esetén.

A Bundeswehr jelenlegi létszáma 182 000 fő, amelyet legalább 260 ezer főre kellene növelni, ha ütőképes hadsereget szeretnének. Ehhez jönne még 200 000 fő önkéntes. Mivel a Bundeswehr létszáma évek óta a 180 000 körüli tartományban mozog, pusztán szerződéses katonák bevonása révén nem tűnik érdemben növelhetőnek az állomány, ezért merült fel, hogy a 2011-ben kivezetett sorkötelezettséget valamilyen formában vissza kellene hozni.

Egy korábbi, néhány hete bemutatott, a koalíciós pártok közötti megállapodás szerint a katonaköteles korba lépett férfiakból sorsolás útján választották volna ki, hogy kiket küldenek alkalmassági vizsgálatra, majd pedig szintén véletlenszerű kiválasztás útján, hogy kiket köteleznek szolgálatra, amennyiben nem lenne elég önként jelentkező. Ezt a tervet azonban az SPD-s védelmi miniszter, Boris Pistorius megtorpedózta.

A csütörtökön bemutatott tervben fontos változást jelent, hogy

az alkalmassági vizsgálatra az összes, hadköteles korba lépő fiatalt behívják.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden, 2008. január 1-je után született férfit berendelnek alkalmassági vizsgálatra, ahol megállapítják, hogy fizikailag és pszichésen alkalmas-e a szolgálatra. Az alkalmasság azonban nem jelenti mindjárt azt, hogy az illetőt katonai szolgálatra is kötelezik, ugyanis a kormány alapvetően önkéntes alapon kívánja feltölteni az állományt. Az alkalmassági vizsga legfőbb célja az, hogy a német állam áttekintést kapjon arról, hány potenciálisan hadra fogható férfi van az országban.

Az új szabályozás másik fontos pillére, hogy

minden 18 éves férfinak és nőnek adnak egy kérdőívet, amelyet előbbieknek kötelezően ki kell tölteniük, utóbbiak pedig kitölthetik.

A kérdőívben alapvetően arról kérdeznék őket, hogy szeretnének-e sorkatonai szolgálatot teljesíteni. Aki erre igennel válaszol és átmegy az alkalmassági vizsgán, az megkezdheti szolgálatát a Bundeswehrben.

Hogy minél többen jelentkezzenek, azt különböző ösztönzőkkel segítené elő a kormány. Így minden sorkatona havi 2600 eurós juttatást kapna, aki pedig legalább 12 hónapos szolgálatra kötelezi el magát, az további juttatásokra számíthat, például ingyenes jogosítványszerzésre.

A kormány meg fog határozni célszámokat, azt, hogy félévről félévre mennyivel kell növekednie a Bundeswehr állományának az új rendszer bevezetése után. A védelmi minisztérium félévenként jelentést készít, hogy hogyan teljesültek a számok.

De mi a helyzet, ha nem teljesülnek? Itt lép be a megállapodás következő része, mégpedig az, hogy ebben az esetben

a Bundestagnak új törvényt kell megszavaznia a kötelező katonai szolgálatról (Bedarfspflicht).

Nincs tehát automatizmus: ha a számok nem teljesülnek, az még nem jelenti automatikusan azt, hogy jön a kötelező szolgálat, erről még külön parlamenti döntés szükséges. A megállapodásban annyi szerepel még, hogy amennyiben a kötelező szolgálatot megszavazzák, akkor jöhet a sorsolásos eljárás (Losverfahren), vagyis a szolgálatra alkalmasok közül egyszerűen kisorsolják, kit köteleznek a szolgálatra. De azt is hozzáfűzik, ez ultima ratio, vagyis végső eszköz, ha máshogy nem sikerülne feltölteni az állományt.

A ZDF-nek adott interjújában Pistorius azt mondta, Svédországban, Dániában és Finnországban mindig sikerül önkéntesekből feltölteni az állományt.

Németországban miért ne sikerülne? Várjuk csak ki a végét. Ha nem lenne elég, mindig is azt mondtam, én leszek az első, aki ennek hangot ad, és azt mondja, hogy nem elég

– mondta a védelmi miniszter.

A német kormány tehát úgy vezeti be újra a sorkötelezettséget, hogy lényegében nem vezeti be,

és első körben alapvetően az önkéntességre próbál építeni. Nagy kérdés, hogy egy kérdőív kitöltése és némi anyagi ösztönző hány olyan fiatalt fog meggyőzni, hogy katonának álljon, aki egyébként nem tette volna meg. Az azonban kétségesnek látszik, hogy a jelenlegi 182 ezerről belátható időn belül 260 ezerre nőjön az állomány csak emiatt.

A koalíciós pártok most egy politikailag viszonylag kockázatmentes kompromisszumra jutottak, hiszen egy orvosi vizsgálat és egy kérdőív kitöltése nem jelent túl nagy kellemetlenséget az érintetteknek. Az igazi nehézségek akkor jönnének, ha kiderülne, az új rendszerrel sem tudják hozni a szükséges számokat. Ez esetben minden bizonnyal újabb vita kezdődne, és erősen kétséges, hogy egy újabb parlamenti választás felé haladva (amely elvileg 2029 elején várható) a kormánypártok olyan népszerűtlen döntést hoznának, mint a kötelező katonai szolgálat sorsolás útján történő visszavezetése.

A mostani döntéssel a német kormánykoalíció a sorkötelezettség bevezetésének problémáját lényegében elodázta, a jövőbe tolta, de meg nem oldotta. De legalább több hónapnyi vita után a pártok elmondhatják, sikerült kompromisszumra jutniuk.

Címlapkép forrása: Federico Gambarini/picture alliance via Getty Images