Ingatlan

Bencsik: "nincs más út, minden ebbe az egy irányba vezet"

Mennyi pénzt fog költeni az új kormány a lakáspolitikára? Mennyivel emelkedik a lakástakarék-pénztárak maximális állami támogatási mértéke? Hogyan segíthetik az ltp-k a lakásfinanszírozást? Hogyan változik az ltp-k szabályozása? Mikor épülhetnek meg az első bérlakások? Mire költené a kormány a mintegy 100 milliárdos energiahatékonysági program forrásait? Mi lesz a feladata a kormány által létrehozandó mentori szervezetnek? Bencsik Jánossal, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) energiaügyekért és otthonteremtési politikáért felelős államtitkárával beszélgettünk.

1 2 3

Nem mindenkinek megoldás az önálló ingatlan.
Portfolio.hu: Az új kormánystruktúra jelentős változásokat hozott. A Matolcsy György által vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Fellegi Tamás vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közti hatáskör-megosztások nem minden esetben világosak a kívülállók számára.

Bencsik János: Az alapvető elhatárolás lényege az, hogy a stratégiák kidolgozása a Nemzetgazdasági Minisztériumban történik, míg a cselekvési terveket a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogja elkészíteni, közreműködőként bevonva a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy a stratégia visszaköszönhessen a cselekvési tervekben. Értelemszerűen a fejlesztési programok kidolgozása is közösen történik, a Nemzetgazdasági Minisztérium a II. Széchenyi-terv gazdája, ezen keresztül kerülnek elindításra a következő év elején azok az átfogó, nemzetgazdasági szempontból is fontos fejlesztések, beruházások, amelyeknek a végrehajtását az NFM fogja elvégezni. Minden, ami konkrét pályáztatás, kivitelezés, megvalósítás, amelyhez közösségi pénzforrások kapcsolódnak, az NFM hatásköre és minden, ami hosszú távú stratégia, nemzetgazdasági, országstratégiai kérdés, az pedig NGM-hatáskör. Egyetlen kivétel az épületenergetika, ahol a programozás is nálunk történik, a tényleges pályázati rendszer kimunkálása az intézményi struktúra felállítására teendő javaslatokkal együtt. Ugyancsak a minisztérium hatáskörébe tartozik a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia, valamint az Éghajlatvédelmi Stratégia kidolgozása és karbantartása. Itt is vannak azonban megosztott hatáskörök, a kvótakiosztásra és kvótakereskedésre vonatkozó jogosítványok a fejlesztési tárcához tartoznak.

' title='
Az energetika területén a következő húsz év az átállás stratégiája, mely a korábbi struktúrák átalakítása nélkül nem valósítható meg. Ez azt is jelenti, hogy a piacon átrendeződés fog bekövetkezni. Egy átfogó épületenergetikai program beindítása, amely 20-25 év alatt mind a magántulajdonban lévő lakások, mind az állami, önkormányzati tulajdonban lévő közintézmények esetében radikálisan képes csökkenteni az energiafelhasználást, az a piac egyes szereplőit hosszú távon hátrányosan fogja érinteni, míg mások számára jelentős piacot teremt majd. Egy húszesztendős átmenet viszont elegendő ahhoz, hogy a piaci szereplők fel tudjanak készülni erre.

Emellett az új kormány lakáspolitikája is az Önök minisztériumához (NGM) tartozik.

A mi tárcánk feladata az új Nemzeti Otthonteremtési Stratégia kialakítása is, emellett az építésgazdasági szereplők szabályozási környezetének alakítása. Úgy ítéljük meg - és ez a kormányprogramnak is részét képezi -, hogy az építésgazdaság az egyik húzóágazat lehet az ország gazdasági életében akkor, ha többek között az otthonteremtés, az épületenergetika és a megújulóenergia-használat összekapcsolásával olyan belső piacot generálunk, amelyre a hazai építőipar, az építőanyag- és épületgépészet gyártás is rá tud kapcsolódni.

20 év Tatabánya élén
Bencsik János 1965-ben született Szarvason. Felsőfokú tanulmányai során oklevelet szerzett többek között a Római Katolikus Hittudományi Főiskolán, a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai és Tanárképző Főiskolán, valamint az ELTE Szociológiai Intézetében. 1990-ben SZDSZ-Fidesz közös jelöltként indult Tatabányán az önkormányzati választáson, ahol polgármesterré választották. Az SZDSZ-ből 1998-ban lépett ki. A várost öt cikluson keresztül irányította polgármesterként, a tisztségre 1998-ban és 2002-ben független jelöltként választották meg. 2004 áprilisában lépett be a Fidesz-be, 2006-ban és 2010-ben a párt színeiben szerzett országgyűlési mandátumot.


A lakáspolitika középpontjában az elmúlt 10 év során mindig is az újlakás-szerzés támogatása állt. Mennyire lesz radikális a szakítás az eddigi iránnyal?

A kétezres évek közepén, az akkori kormányzat radikálisan beavatkozott a forint árfolyamának alakításába, és ennek köszönhetően a korábbi, kamattámogatásra épülő lakástámogatási rendszer jelentős terheket rótt az ország költségvetésére. Ezzel párhuzamosan - látva az ebben rejlő nagyvonalú lehetőségeket -, a pénzügyi szektor is alacsonyabb szinten állapította meg a hitelhez való hozzáférés belépő küszöbét és beindult a tömeges devizahitelezés. A gazdasági válság viszont rövid idő alatt megmutatta ennek a finanszírozási rendszernek a gyöngeségét, felszínre hozta azt a hatalmas társadalmi problémahalmazt, melyet most egy Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozásával kell kezelni az államnak, az érintett pénzintézetekkel és a bajbajutott hitelesekkel együtt. Ez nem olcsó dolog. Mindenkinek meg kell fizetnie az árát, és ebből mindenkinek tanulnia kell. Az egyik tanulság, hogy nem járható út az, hogy a pénzintézetek ösztökélésének eleget téve, aki él és mozog, az önálló lakásszerzés útjára lépjen. Csak azokat szabad segíteni és támogatni a közösség részéről az önálló lakástulajdon megszerzésében, akik képesek az azzal járó terheket folyamatosan teljesíteni, és a lakás fenntartási költségeit is finanszírozni. Akik erre nem képesek, azoknak nem megoldás az önálló lakásingatlan.

Hogyan lehet az eddiginél jobban és hatékonyabban lemérni és meghatározni, hogy kik lehetnek képesek fenntartható módon újlakást vásárolni hitelből?

Azok képesek alapvetően erre, akik erre fel tudnak készülni, és a felkészülési folyamatban való részvételükről tanúbizonyságot is tudnak tenni. Azok, akik előre gondolkodnak és terveznek, és képesek előzetesen takarékoskodni, hiszen egy önálló otthon megszerzése minden ember számára az élete egyik legfontosabb lépése. Ha van rá lehetősége, hogy takarékoskodjon, és megteremtse azt az induló alapot, amelyhez már biztonsággal lehet hitelforrást is rendelni, ott a közösséget képviselő államnak támogatást kell biztosítania. Ez az első szegmens. Azok esetében viszont, akik erre nem képesek, és havonta 5-10 ezer forintot sem tudnak félretenni egy önálló lakás reményében, az államnak másféle segítségnyújtást kell számukra találni. Nem szabad belekényszeríteni őket egy kilátás nélküli csapdahelyzetbe, mely egy átgondolatlan hitelfelvétel következtében állhat elő.



' title='
Itt jön be egy bérlakásprogram beillesztésének szükségessége. De a bérlakástípusoknál is szegmentálni kell a piacot. Létezik egy felső kategória. Nem mindenki szeretne saját ingatlant azok közül sem, akik az átlagosnál sokkal jobb anyagi helyzetben élnek, mert nem akarnak bajlódni a fenntartással, vagy szeretnék megőrizni a mobilitásukat. Ezeket az igényeket, piaci lakbérrel megoldja maga a piac, ha a makrogazdasági szabályozási környezetet úgy alakítja az állam, hogy az intézményes befektetőknek újra érdemes legyen megjelenni a bérlakás-építési piacon. A középső szegmensbe azok tartoznak - az eddigi felmérések alapján elég széles körről beszélhetünk -, akik ma stabilnak mondható, átlagos jövedelemmel rendelkeznek, ami ugyan nem elegendő arra, hogy biztonságosan tudjanak belemenni egy hitelfelvétellel együtt járó lakásvásárlásba, viszont a költségelvű lakbért, valamint a lakás fenntartási költségeit ki tudják fizetni. Ezen a területen akor tudunk intézményes befektetőket bevonni, ha érdemben vizsgáljuk a társaságiadó-kedvezmény biztosításának a lehetőségét. Erre vannak nagyon jó közép-európai példák. Tanulmányoztuk az osztrák bérlakás-rendszer működési feltételeit: a költségelvű bérlakások építéséhez úgy tűnik, hogy elegendő hosszú távú megállapodást kötni az intézményes befektetőkkel - akár 20 esztendőn keresztül biztosítani számukra adókedvezményt - hogy azok költségelvű lakbér fejében adják ki az általuk megépített és tulajdonolt lakásokat. Ha letelik a 20 év, akár értékesíthetik a lakásokat. Sajnos van egy harmadik csoportja is a bérlakásra szorulóknak, akik nemhogy a lakbért nem tudják kifizetni, de a havi rezsiköltség finanszírozása is gondot okoz számukra. Ebben az esetben csak akkor lehet külső magánforrásokat bevonni a bérlakásépítési piacra, ha az állam az önkormányzatokkal közösen hosszú távú, kiszámítható lakbértámogatási rendszert vezet be. De nyitva hagytuk annak a lehetőségét is, hogy ez utóbbi szegmens igényeinek kielégítésére közösségi forrásból épülhessenek bérlakások, úgy ahogy az első Széchenyi Terv idejében történt.

A fenti szempontok figyelembe vétele mellett keressük azokat a szabályozókat, amelyekkel optimálisan lehet belőni mind a befektetők számára a méltányos profithoz való hozzájutást, mind a költségvetés számára elviselhető terhek felvállalását. Egy hosszú távú, tartós, kiszámítható jogszabályi környezetet szeretnénk teremteni, és olyan állami kötelezettségvállalást, amely tartósan teljesíthető a költségvetés részéről, és a piaci szeerplők, illetve a bérlakást igénylők számára is elfogadható terheket határoz meg.
Ez a cikk folytatódik
1 2 3
wall street_shutterstock
Kiadta újabb hard-Brexit felkészítő anyagát Brüsszel: ez vár az emberekre és cégekre
Alteo klub
boeing 737NG
LONDON, ENGLAND - OCTOBER 03: British Prime Minister Boris Johnson leaves 10 Downing Street on October 3, 2019 in London, England.
barcelona katalán tüntetés rendőrség
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
shutterstock_1135735163