Ingatlan
Az 50-es évekbe repít vissza a vasárnapi boltbezárás?
Portfolio: A franciaországi szabályozás meglehetősen összetett. Bár alapvetően nem engedélyezett a boltok számára a vasárnapi nyitva tartás, számos kivétel létezik. Melyek ezek a kivételek és hogyan nőtt a számuk az elmúlt években?
P.: Hogyan érinti a szabályozás a kiskereskedelemben dolgozókat?
E. W.: A foglalkoztatottsági statisztikák jelzik a vasárnapi vásárlás népszerűségének növekedését: a 90-es években a magánszektorban a munkavállalók 20%-a dolgozott vasárnaponként, ez a szám mára 30%-ra emelkedett. Az Egyesült Királyságban 1994-ben törölték el a kötelező vasárnapi zárva tartást, akkor ez az arány egy év alatt ugrott meg hasonló mértékben. Ma Franciaországban elég elmenni egy vasárnap délelőtt nyitva tartó üzletbe és láthatjuk, hogy a hét utolsó napja népszerű a kiskereskedelemben. Mindennek ellenére a nagy láncok többsége zárva tart vasárnap. Két lakberendezéssel foglalkozó DIY üzlet (Castorama , Leroy Merlin) azonban szembeszállt a szabályozással és nyitva tartanak vasárnaponként, amit az alkalmazottaik is támogattak.
Extra juttatások A kijelölt övezetekben dolgozókat hétvégén, illetve hétköznap este 9 óra után 100%-os pótlék illeti meg, az esti hazafele való közlekedést és a munkavállalók gyermekeire való vigyázás költségét pedig a munkáltató köteles állni.
P.: Minek a következményeként fogadtak el nemrég újabb változtatásokat?E. W.: Amellett, hogy a kisebb üzletek folyamatosan szenvednek a megnövekedett versenytől, a családi kapcsolatok is megszenvedik a szabályozást. Nem nehéz elképzelni egy sztereotipikus francia vasárnapot, amikor a család a Fontainebleau erdőben kirándul, egy párizsi parkban biciklizik vagy piknikezik, frissen sütött házi baguette-tel - ez a kép, melyet a szakszervezetek festenek fel, pusztán fikció. A vasárnapi zárva tartás támogatásakor egy olyan idealizált, 1950-es évekbeli Franciaországot írnak le, ahol minden család 2-3 gyerekkel, 1 kutyával és 1 kertes házzal rendelkezik, a gyerekek pedig vasárnaponként családi ebédet rendeznek - ezzel szemben a nagyvárosokban a háztartások fele egyszemélyes. A nagy áruházláncok szerint a jelenlegi szabályozás értelmetlen a jelenkorban és évek óta esedékes a rendszer átalakítása. Azt mondják, a hosszabb nyitva tartás lehetőséget adna arra, hogy több munkahelyet teremtsenek, illetve versenyképesebbé váljanak a non-stop nyitva tartó online áruházakkal szemben.
P.: Milyen következményei lehetnek a módosításnak?
E. W.: Az új módosítások legnagyobb nyertesei a Párizst felkereső turisták milliói lehetnek, akik végre vasárnap is vásárolhatnak, sőt a kijelölt turistaövezetekben egészen éjfélig nyitva tarthatnak az üzletek. A kormányzat reméli, hogy a szabályozás lazítása segíteni fogja a gazdasági növekedést, pontos számokat azonban nem hoztak nyilvánosságra. Bíznak abban is, hogy az intézkedés meggyőzi az EU-t arról, hogy Franciaország eltökélt a gazdaság fellendítése mellett, valamit abban, hogy ezáltal támogatást szerezhetnek Párizs 2015-ös költségvetéséhez.
P.: Milyen a lazítás fogadtatása?
E. W.: A szabály lazításáról megoszlanak a vélemények, komoly vita alakult ki. Vannak, akik szerint már régóta be kellett volna ezt vezetni, azonban a szakszervezetek szerint ez csak újabb példa arra, hogyan zsákmányolják ki a vállalatok a munkavállalókat. Anne Hidalgo, Párizs szocialista polgármestere demokratikus visszalépésnek nevezte az intézkedést. Ebből is látszik, hogy jelenleg egy politikai összecsapás zajlik egy erős gazdasági háború közepén.
