Húszmillió forint az az összeg, amiért elkezdhetünk gondolkodni azon, hogy hol is szeretnénk Budapesten lakást vásárolni. Egy háromszobás panellakás Pesten, egy felújított másfélszobás Budán, vagy egy új építésű garzon is kikerül ennyiből, amihez jó esetben még egy parkolóhelyet is kapunk. Az elmúlt évek áremelkedése után joggal gondolhatjuk drágának a budapesti lakásokat, érdemes azonban megnézni, hogy ez a 20 millió forint milyen lakásra lenne elég a szomszédos fővárosok lakáspiacain.
Budapest mellett további nyolc fővárosban néztük meg, hogy pontosan mekkora lakás is kerülne ki a fent említett összegből a felújítandó, az átlagos állapotú és a jó elhelyezkedésű új építésűek kategóriájában. A felmérés alapját a legnagyobb helyi ingatlanhirdető oldalak kínálati árai adták, amelyeken megfelelő számban álltak rendelkezésre a különféle típusú és állapotú lakások.
Felzárkózóban a budapesti árak
A régió fővárosai között mintegy 3-4-szeres árkülönbség mérhető, ami főként Bécs kiugró értékeivel magyarázható. Ha Bécs nélkül nézzük az eredményt, akkor nagyjából kétszeres a lakásárak közti különbség a legdrágább Ljubljana és a legolcsóbb Belgrád között. Előbbiben 720 ezer forint egy jó állapotú átlagos városrészben lévő lakás négyzetmétere, utóbbiban ugyanez 360 ezer forint. A régió drágább városaihoz tartozik Pozsony és Prága, a közepes árfekvésűekhez pedig Zágráb, Varsó és Budapest, de Bukarest sem marad el sokkal a magyar fővárostól.
Érdemes külön is megnézni Bécset, aminek árszintje jelentősen magasabb a kelet-európai társaiénál. Az osztrák fővárosban a legolcsóbb lakásoknak is közel 800 ezer forintba kerül négyzetmétere, az átlag pedig 1,3 millió forint körül van. A belvároshoz közeli új vagy felújított lakásokért pedig akár 2 millió forintnál is többet kell fizetni négyzetméterenként. Ezzel szemben Belgrád olcsóbb kerületeiben 200 ezer forint alatti négyzetméterárakkal is találkozhatunk.
Mire elég 20 millió?
A fenti árszintek tekintetében akkor járunk a legjobban, ha a 20 millió forintunkat Belgrádban kívánjuk elkölteni. A szerb főváros olcsóbb kerületeiben ezért a pénzért akár egy 108 négyzetméteres lakást is kaphatunk, de még a jobb környékeken is kikerül belőle egy 54 négyzetméteres ingatlan. Bukarestben sem sokkal rosszabb a helyzet, ott 10-15 százalékkal kisebb alapterületű lakás lehet ugyanennyi pénzből a mienk. Pozsonyban és Prágában viszont már a legolcsóbb kerületekben is legfeljebb egy másfél szobás lakásra lesz elég, a közepesen drága környékeken pedig inkább csak egy 30 négyzetméter alatti garzon jön ki belőle. Ljubljanában valamivel még kisebb lakás vásárolható ezért a pénzért, Bécsben pedig a drágább kerületekben gyakorlatilag nem lehet lakást venni ennyiből. Ott a belvárosban 9 négyzetméter kerül ennyibe, de a közepes árfekvésű részeken is csak egy 15 négyzetméteres minigarzon jöhetne szóba.
A fizetés is számít
Budapest lakáspiaca tehát a régió közepes árfekvésű városaihoz sorolható, a bérekhez viszonyítva azonban változik a sorrend. A fővárosok olcsó, közepes és drága környékeit összehasonlítva az adott ország havi nettó átlagfizetéseivel, azt látjuk, hogy Pozsony a régió legdrágább városa. Feltehetően Ausztria közelsége is szerepet játszik az ottani magasabb árakban, így a havi átlagfizetésből a szlovákoknak a legnehezebb a saját fővárosukban lakást vásárolni. A helyi fizetésekhez képest Belgrád is meglehetősen drága. Noha a vizsgált városok közül az a legolcsóbb, a bérek is annyival alacsonyabbak, hogy a szerb főváros a második helyre került. Ezt követi Prága, Bukarest és Budapest, ahol a fent említett két városnál valamivel könnyebb lakáshoz jutni. Varsó, Ljubljana és Zágráb esetében olcsóbbak a lakások, de ez azt is jelentheti, hogy a lengyel, a horvát és a szlovén átlagbérekben nincs akkora különbség a főváros és a többi országrész között. Végül a legkedvezőbb helyzetben a magas lakásárak ellenére a bécsiek vannak, ahol a magasabb osztrák fizetések miatt még így is egyszerűbben lehet lakást vásárolni, mint a régió többi fővárosában.
