A nagy márkák sokszor nem akarnak teljes bérleti díjat fizetni, mert mágnesként vannak jelen a bevásárlóközpontokban. Mennyire jellemző ez nálunk?
Kétféle nagy márka létezik. Az egyikre példa a spanyol Inditex (többek között a Zara, a Bershka, a Pull&Bear és a Massimo Dutti tartozik az anyavállalathoz) ami nagy márka és emellett mágnesként viselkedik a piacon. Illetve vannak azok a nagy márkák, mint például a miénk, ahol az egy négyzetméterre jutó beruházási költség érdemben sokkal több, mint más cégeknek, ezáltal kevesebb pénz jut a bérleti díjra vagy bármilyen más költségre. A forgalmunk nem lesz annyival nagyobb, amennyivel nagyobb a beruházási költség, sőt a fast fashion cégek sokszor nagyobb forgalmat csinálnak, mint a világmárkák.
A felső- és középkategóriás cégek számára a turisták jelentik a legfőbb bevételi forrást? Hogyan állunk régiós összehasonlításban ilyen szempontból?
Turistákból is van bevétel, csak a kultúrájuk olyan, hogy otthon jobban tudnak vásárolni, Idejön egy német, egy angol, egy olasz vásárló, mit tudok neki kínálni? Megszokták, hogy otthon kapják a világ legjobb kínálatát. Ezen kívül, a kommunikáció alapján majdnem minden országhoz képest az egy négyzetméterre eső forgalmunk a legalacsonyabbak között van. Magyarországon éri meg a legkevésbé prémium boltot fenntartani. Igaz, hogy Prágában 100 eurót elkérnek egy négyzetméterért egy normális bevásárlóközpontban, de még így sem haladja meg a 13 százalékot a bérleti díj a forgalomhoz képest. Itthon, ha 1-essel kezdődik, már boldogok vagyunk.
Berendi András
vezérigazgató
Roland Divatház Zrt.
Berendi András 1987-től a ROLAND Divatház Zrt. és jogelőd cégeinek tulajdonosa. A nyakkendő- és inggyártással, illetve forgalmazással foglalkozó saját gyárában 150 alkalmazott dolgozik. A cég tevékenységei közé... Tovább »
Szerintem nem kell több ház, mert még mindig nagyon gyenge az egy négyzetméterre eső forgalmuk.
Ruha szempontjából mi most az egyik legjobb hely Magyarországon?
Nincs általános válasz, vannak jó meg rossz házak. Például megint kezd előjönni az a szemlélet, hogy egyes márkák csak azért veszik ki az üzletet, hogy legyen ott POS-ük (point of sale, vásárláshelyi reklám). Ez nagyon felviszi az árakat. A másik, hogy sok bérbeadó inkább elviseli azt, hogy nagy legyen a fluktuációs ráta, de több pénzt szedjen be. Nem azt mondom, hogy zéró fluktuációval kell működnie egy nagy háznak, de amit egy-két helyen tapasztalunk az hosszú távon nagyon rossz.
Hol van prémiumruha-kereskedelem most Magyarországon? Valóban olyan rosszul állunk a többi országhoz képest?
Alapvetően a luxusruha-kereskedelem csak Budapesten létezik és ott is csak az Andrássy út egy rövid szakaszán. A prémium kategóriában is csak kevés márka van itthon, a régióhoz és Európához képest egyaránt. Az is igaz, hogy nagyon koncentráltan jelennek meg részben a belvárosban, a bevásárlóközpontok közül pedig csak az Arénában és a Westendben érik el a kritikus számot. A MOM Park közel áll hozzá, hogy prémium házzá lehessen nyilvánítani és mindent el is követ, hogy azzá váljon. Olyan márkákkal kötött szerződést és olyan módon alakítják át, hogy a két említett házzal érdemben fel fogja tudni venni a versenyt. A többi házban nem lehet sajnos fellelni csak a prémium márkáknak egy-egy üzletét, ezek alatt persze azokat a boltokat értem, amik csak arról az egy márkáról szólnak. A multibrandeket azért nem számoljuk ide, mert a prémium márkák keverednek minden mással, így nincs igazi elköteleződés egy adott prémium brand felé.
-20180102.jpg)
A fast fashion cégeknek is vannak próbálkozásaik, amikor prémium kategóriában árulnak egyedi tervezésű ruhákat?
Egyik fast fashion cégnek sincs igazi prémiuma. Úgy néz ki mintha, de nem az.
Sokszor elhangzik, hogy a vásárlók egyre tudatosabbak. Ez azt jelenti, hogy olcsóbban vásárolnak, vagy inkább csak egy-két darabot vesznek, de az legyen jó minőségű és nem tömeggyártású?
Az utóbbi. A tudatosság nem azt jelenti, hogy olcsót vagy drágát veszel, jót vagy rosszat, hanem az ár/érték arányban lettek tudatosabbak a vásárlók. Az, hogy nincs gyerekmunka, környezetszennyezés stb., az a szükséges és nem elégséges feltétele ma már az összes márkának.
Hazajöhet a ruhagyártás, vagy legalább egy része? Miben mutatkozik meg a pozitív hatása annak, hogy a gyártás közelebb jön a felhasználóhoz?
Két hatás van egyszerre. Jönne haza a gyártás, de nincs, aki elkészítse. Régebben észrevettük, ha 1-2 hónappal később vagy hamarabb hoztuk be az új kollekciót, az nem volt hatással a forgalomra. Ma 1-2 hét csúszás ide vagy oda, ügyetlenség, rossz tervezés vagy egy emberi hiba, azonnal kihatással van a forgalomra. Ha nem pont olyan áru van az üzletben, amilyen az időjárás, akkor csökken a forgalom és ez nem térül meg soha. Egész évre előre meg szoktuk tervezni, hogy melyik nap vesszük fel a kamiont, mikor ér a raktárba, melyik nap szállítjuk ki, melyik üzletbe. Persze még mindig van olyan vásárló, aki télen akar nyárit venni és fordítva, de ez elenyészően kis szám.
És az e-kereskedelem?
Az e-kereskedelem a prémiumban nagyon kicsi szám. Nagyon nő, de nagyon sokáig kell dinamikusan nőnie, hogy észrevehető legyen. Azáltal, hogy az interneten keresztül veszed meg a prémium terméket, az árban kifejezett ellenértéknek csak egy részét kapod meg, magát a terméket, de a szolgáltatást nem. Olcsóbb pedig nem lehet. Ha bemegy a vásárló a prémium üzletbe, akkor valamivel többet költ, de ezzel kifizeti a vásárlási élményt, a tanácsadást és a környezetet.Az outlet is pörög, ez azt jelenti, hogy sokan keresik ezeket a termékeket annak ellenére, hogy teljes áron nem engedhetik meg maguknak?
Ez nagyon komplikált, nemcsak arról van szó, hogy nem tehetik meg. Az outletben ma már új árut árusítanak, sőt előfordul, hogy kifejezetten ide gyártanak, ezt nevezzük MFO-nak (manufacture for outlet). Az outletek ma már nemcsak az árakkal hódítanak, hanem a hatalmas kínálatukkal, a könnyű parkolással, a jó megközelíthetőséggel, az egyszerű üzletszervezéssel. Sőt vannak olyan márkák a prémium kategóriában is, amelyek outlet márkává kezdenek válni, ez viszont komoly veszélye lehet az imidzs elvesztésének. Szerintem ez úgy működik, hogy először teljes árú márkaként vannak jelen, majd teljes árú és outlet, azután csak outlet, végül megszűnnek. Ez még nem következett be, de szerintem jöhet.
Portfolio Ingatlanmagazin - Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar ingatlanpiacon
Mindenkinek van online-ja, és úgy tudom, hogy a Louis Vuitton az egyetlen márka, akinek nincs outletje. Az online-t megengedheti magának és bár a prémium márkák nem szeretik, de muszáj ilyen módon is a piacon lenni. Általában az online-ban is a multibrandek pörögnek, nem a márkák saját oldalai. Előbb-utóbb mi is azt fogjuk csinálni, hogy egy nagy multibrand platformot hozunk létre.
Sokszor elhangzik, hogy az e-kereskedelem miatt a kiskereskedők logisztikai cégekké alakulnak. Ezt Önök is érzik?
A fast fashionben igen, a prémiumban viszont igény van a tanácsadásra és aki ilyen helyen vásárol igazából életstílust vesz. A mi vevőink többsége az ár-érték arányra igényes emberek közül kerül ki. Az ár rá van írva, de az érték sok mindenből tevődik össze, például minőség, dizájn, vásárlási környezet stb.
A fast fashion előnye, hogy nagyon gyorsan odakerülhet a fiatalok elé. Kimondhatjuk, hogy a tinik nem ár-, hanem divatérzékenyek?
Abszolút. A fast fashion lényege, hogy a nagy tervezők munkáihoz hasonlítson, de jóval kevesebbe kerüljön. A prémium és a fast fashion párhuzamos sínek. Nem a kis márkák fognak tönkremenni, hanem a lassúak. A gyors márkák meg nagyon meg fognak nőni. Egy jobb üzlet ma úgy néz ki, hogy online kiválasztod, bemész, és egy offline környezetben digitális online háttérsegédlettel megrendeled a kiválasztott darabot, ha nincs az a méret vagy szín, ami neked kell. Mire hazamész, szinte ott van, így a visszaküldési arány a töredékére esik vissza.
