Szorady Csilla
Ingatlan

Új fordulat a hazai lakásépítéseknél - A technológia, ami az egész piacot felforgathatja

Úgy tűnik, az elmúlt évtizedben Magyarország fokozatosan lecsúszott a lakásállomány megújulásában a szomszédos országokhoz képest, ráadásul az építőipart a munkaerőhiány mellett az alacsony hatékonyság is sújtja. Vajon megoldja a technológiai fejlődés az építőiparban jelentkező munkaerőhiányt? Mennyiben más ma egy építkezés, mint 10-20 évvel ezelőtt? Hogyan lehetne javítani a meglévő lakásállomány energiahatékonyságán? A hazai építőipar változásairól és a legújabb folyamatokról dr. Rázsóné Szórády Csillával, az újHÁZ Centrum cégvezetőjével beszélgettünk.

Az újHÁZ Centrumnak mostanra az ország minden részén vannak telephelyei, honnan indult a vállalat? Hogy néz ki az üzleti modell?

Az újHÁZ Centrum jogi megközelítésben egy nagykereskedelmi központ melynek viszonteladói vannak, ehhez azonban egységes arculat, egységes víziók és egységes stratégia társul. A cég 1997-ben beszerzési társulásként öt győri kereskedő összefogásával indult, melynek vezetését kezdetben egyikük vállalta el. Öt év növekedés után, 2002-ben, külsős vezetőt bíztak meg és megcélozták az országos hálózat felépítését. Az volt a cél, hogy létrejöjjön egy olyan bázis a szállítók számára, ami már egy tárgyalóképes nagyságrendet, országosan működő megbízható partnert jelent. Számukra az elsődleges érték a pénzügyi biztonság és a fizetőképesség volt, ami a válság alatt különösen felértékelődött.

A telephelyeink magyar kis -és középvállalkozások tulajdonában vannak, akiknek túlnyomó többsége magánszemélyi tulajdonosai részvényesek az Újház Centrum Zrt.-ben. Így létrejön egy nagyon jó szimbiózis a teleppel, akik húsz éve építőanyag kereskedéssel foglalkoznak és megvan szaktudásuk és a kapcsolatuk a helyi szereplőkkel is. Hálózati stratégiánk partnereinkkel együttműködve, az ő szakértelmükre építve kerül kialakításra.

_BBF5186

Tavaly a hazai építőipar mintegy 25 százalékkal bővült a megelőző évhez képest, idén azonban több szereplő már stagnálásra számít. Mi várható 2020-ban? Milyen folyamatokra érdemes odafigyelni?

Az áfa kedvezmény kivezetésének hatása mindenképp érvényesülni fog 2020-ban, hiába van lehetőség 2023-ig a korábban kiadott építési engedélyeknél még az 5 százalékot igénybe venni, a beruházási kedv nem fogja elérni azt a szintet, ami az 5 százalékos időszakban jelen volt. Az viszont pozitív, hogy újabb és újabb támogatási elemek jelennek meg a családok számára, például a babaváró hitel vagy a falusi csok. Hosszú távon azonban az építőipari fellendülés akkor tud csak megmaradni, ha biztosak a munkahelyek, kiszámítható a gazdasági környezet, és az emberek bíznak abban, hogy tartósan megmarad a stabilitás és a tervezhetőség. A válság alatt például jelentős megtakarítás  halmozódott fel az embereknél, ennek ellenére nem ment az építőipar, mert nem volt meg a jövőbe vetett bizalom. Új otthont az emberek többsége egy életben egyszer épít, de semmiképp nem 5-10 évente. Emellett a munkaerőhiány továbbra is az ágazat egyik legnagyobb problémája.

Február 27-én szakértők segítségével részletesen körüljárjuk a hazai építőipart meghatározó folyamatokat az Építőipar 2020 konferencián.

Szinte nincs olyan építőipari beszélgetés, ahol a munkaerőhiány, mint probléma ne merülne fel. Hogyan lehetne ezt megoldani? Segíthet ebben az új technológia és az előregyártott elemek alkalmazása?

A technológia munkaerőhiánytól függetlenül is folyamatosan fejlődik, aminek legfőbb célja nem a munkaerő kiváltása, hanem a hatékonyságnövelés. Tíz év múlva Dubajban az épületek 25 százalékát 3D-vel tervezik nyomtatni, de már napjainkban is van erre példa. A gyártók falazórobotok fejlesztésén dolgoznak, és egyre több olyan anyagot fejlesztenek ki, amit már gépi technikával lehet felvinni, többek között ilyenek a gépi vakolatok, vagy a gyorskötésű anyagok. A gyárak vonzáskörzetében sokszor egyáltalán nem érhető el a szükséges munkaerő, de ahol rendelkezésre áll, ott is egyre drágább. A robottechnológiával ráadásul sokkal kiszámíthatóbban tudnak előállítani termékeket, mint a hagyományos módszerekkel. Az előregyártott elemek megszületésének is a hatékonyságnövelés az egyik motorja, ami emellett a munkaerőhiányra is megoldást kínálhat majd.

Hatékonyságban egyébként a környező országok előrébb járnak, jóllehet egy osztrák beruházásnál a hozzáadott értékek is más nagyságrendben mozognak és a lakások megújulási rátája is tetszetősebb.

lakásállomány megújulási rátája
A lakásállomány éves megújulási aránya régiós összehasonlításban, Forrás: EKB, MNB, nemzeti statisztikai hivatalok

A kérdés az, hogy ki mire fordítja a nyereséget. Természetesen önmagában is fontos, hogy egy cég nyereséget érjen el, de az áremelkedést számos tényező befolyásolja és nem az öncélú nyereségvágy hajtja. A cégek többségének célja, hogy hosszabb távon sikeres legyen, aminek érdekében hatékonyságot növelő technológiákba ruházzanak be, amelyeknél – bár sokszor külső nyomásra - a környezeti szempontok is megjelennek.

Jövőre szigorú változások jönnek az új építésű lakások energetikai követelményeiben. Milyen változásokat hozhat ez az építőanyagok piacán?

A bevezetésre kerülő energetikai követelményekhez szükséges építőanyagok már most rendelkezésre állnak, de sajnos kényszerítő erő kell ahhoz, hogy az emberek éljenek is ezzel. Mivel ez egy drágább technológia, szabályozás nélkül nem feltétlenül ebbe az irányba mennének a fejlesztők. Az új szabályok építőanyagok tekintetében elsősorban a szigeteléseket fogják érinteni, ahol a korábbi EPS (expandált polisztirol: hőre lágyuló, habosítható, polimerizált sztirolból készülő cellás szerkezetű keményhab) szigeteléseket kezdik felváltani a jobb hőszigetelésű grafitos anyagok, vagy a PIR habok, melyekből ugyanahhoz a hőszigetelési érték eléréséhez akár feleakkora vastagság is elég.

A szigetelőanyagokon túl azonban önmagában is elmondható, hogy a magasabb kategóriás termékek iránt növekszik a kereslet. A falazóelemeknél például megjelentek az okostéglák, amelyeknek sokkal magasabb a hőszigetelési képessége, amit a téglák sejtezésének átalakításával érnek el. A ragasztóanyagok tekintetében ugyancsak a magasabb minőség felé tolódnak el az igények, ami összességében nálunk is átalakuló termékstruktúrákat eredményez. Ez hosszú távon a komfortérzetben és a rezsiköltségben is megjelenik, ami mellett a környezettudatosság is egyre fontosabbá válik.

Mekkora költségnövekedést okozhat ez a most induló kivitelezéseknél?

A szigorodó energetikai előírások miatt feltehetően magasabbak lesznek a költségek, a várható többletköltség javarészt a kötelező megújuló energia arány (napelem, hőszivattyú) tartása miatt keletkeznek, azonban egy családi ház építési költségeiben az energiahatékonyabb építőanyagok alkalmazása nem aránytalanul jelentős különbség. Ráadásul ez hatékonyabbá teszi a hőszigetelést, ami végső soron a rezsiköltségek csökkenésében is megmutatkozik.

lakaskiall
Részletekért kattints ide!

Az új anyagok beépítéséhez gyakran új szaktudás is kell. Milyen a hazai képzés színvonala?

A hazai képzésre nem látunk rá, de léteznek magas minőségű gyártói képzések. Ha valaki például kijön egy új vakolatrendszerrel, vagy egy új aljzatkiegyenlítővel, akkor a legjobb módszer, ha a kivitelezőknek is megmutatja, hogyan kell azt felhasználni. A mi kollégáink is gyakran vesznek részt ilyen, gyártói oldalról szervezett képzéseken. A mostani munkaerőhiányos környezetben azonban senkinek nem könnyű a munkák között időt szakítani a szakmai fejlődésre.

Az eddig említett folyamatok elsősorban a most épülő új lakásokra vonatkoztak, azonban az ország 4,5 milliós lakásállományának ez egy nagyon kicsi szelete. Hogyan lehetne javítani a meglévő, elavult épültek energiahatékonyságán?

Az ország lakásállománya rossz állapotban van Európai Uniós direktívák szerint szigorodó épületenergetikai szabályok szerint, 2021 január elsejétől kizárólag legalább BB energetikai besorolású épület kaphat használatbavételi engedélyt. Ez az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai szerint a tavaly energetikailag besorolt épületeknek mindössze 3,59 százaléka. Európai Uniós célkitűzések között továbbra is kiemelt helyen szerepel az energetikai hatékonyság növelése, azonban ha a támogatások feltételeinek kialakítása során – az Unió egészének lakásállományának figyelembevételével érthető módon - már az eleve jobb, mondjuk B energetikai besorolású épületeket javítását támogatják, akkor Magyarország lakásállományának nagy része egy ilyen támogatástól eleshet. Mivel a 60-as években vagy annál is régebben épült állomány ettől a B kategóriától is fényévekre van, ezért átfogó program kellene ahhoz, hogy legalább ezt a szintet elérjük, amivel lehetségessé válik egy még magasabb besorolásra pályázni. Ennek kapcsán nem kell nagy dolgokra gondolni, alapvetően három dolog van, ami egy épület energiahatékonyságát javítani tudja. Van a hőszigetelés, amibe a födémszigetelés és a külső szigetelés tartozik bele, vannak a nyílászárók és van a gépészet. Elég jól szegmentálható, hogy mivel kellene kezdeni, akár egy tetőcserével is nagyon sokat lehet nyerni. Ezek azonban ösztönzők nélkül nem fognak menni, mert éppen azokban az országrészekben a legrosszabb a helyzet, ahol egyébként is a legalacsonyabbak az átlagkeresetek. Egyelőre a falusi csok miatt sem érzünk kiugró növekedést ezeken a helyeken, ugyanis az is akkor tud jól érvényesülni, ha van mellette valamekkora önerő.

Címlapkép forrása: újHÁZ Centrum

Elárulta a Transferwise, mire készülnek Magyarországon
koronavirus2
donaldtrump
railroad vasút vonat
koronavírus coronavirus virus
koronavírus vírus maszk
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Esti webinárium
A kezdőket gyakran megrémíti a volatilitás, pedig az előnyünkre tudjuk fordítani.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
metro budapest