getty, gát, tenger, szélkerék,
Ingatlan

Őrült projektre készülhet Európa - Ha belevág, ez lehet a világ legnagyobb beruházása

Elképesztő ötlettel állt elő egy holland tudós annak érdekében, hogy megvédje az országukat a tengerszint további emelkedésétől. A Northern European Enclosure Dam terve két gigantikus gátrendszer segítségével lezárná az Északi-tengert az Atlanti-óceántól, megakadályozva ezzel a további tengerszintemelkedést. A projektről részletesen beszámolt a Dezeen, mi viszont arra is kíváncsiak voltunk, hogy globálisan hány ember otthonát fenyegeti a tengerszint emelkedése és mi jelentheti a valódi megoldást.

A tengerszint emelkedése az egyik legnagyobb kihívás az alacsonyan fekvő országok számára. Becslések szerint az évszázad végére 50-80 cm-rel emelkedhet meg a világtengerek szintje, de a borúlátóbb előrejelzések szerint ennek mértéke akár a 200 cm-t is elérheti. Hollandia területének jelentős része most is a tengerszint alatt fekszik, amiket gátakkal védenek, az ország közel fele azonban az 1 méteres tengerszint feletti magasság alatt található, a népesség 60 százaléka pedig kevesebb, mint 5 méterrel él a tenger szintje felett.

A tengerszint emelkedése Észak-Európában nemcsak Hollandiát érinti, az Északi-tenger mentén összesen 25 millió ember életére van hatással. A holland kormány megbízásából éppen ezért Sjoerd Groeskamp, a Royal Netherlands Institute for Sea Research oceanográfusa egy elsőre hihetetlennek tűnő ötlettel állt elő. Kidolgozott egy tervet, egy több mint 600 kilométer hosszú gát felépítésére, amivel Skócia és Norvégia, valamint Franciaország és Anglia között lezárnák az Északi-tengert az Atlanti-óceántól.

need gátak
Az Északi-tengerre tervezett gátak helye, Forrás: Sjoerd Groeskamp, Royal Netherlands Institute for Sea Research

A gát a becslések szerint 508 milliárd euróba kerülne, amivel messze ez lenne a legnagyobb volumenű beruházás a világon. Az igazi kihívást nem is a gát hossza jelentené, hanem az, hogy a franciaországi Brest és Nyugat-Anglia között átlagosan 85 méter mély a tenger, míg Skócia és a norvégiai Bergen között átlagosan 127 méter, de Norvégia partjainál van, ahol a 321 métert is eléri. Az eddigi legnagyobb gát a Seamangeum Seawall, ami Dél-Korea nyugati partját védi 33 kilométer hosszan az átlagosan 36 méter (maximum 54 méter) mély Sárga-tenger hullámaitól.

Az ötlet elsőre őrültségnek tűnhet, de a XX. század első felében, az akkori technológiával éppen ilyen őrültségnek tűnhetett a mai holland gátrendszer kiépítése, ami néhány évtizeddel később megvalósult. Itt azonban a nagyságrendek is mások és a partvidék védelmén túl ökológiai szempontból is meglehetősen drasztikus változásokat eredményezne. Elég csak arra gondolni, hogy a folyók milyen mértékben csökkentenék le egy ilyen zárt rendszerű tenger sótartalmát és vajon milyen technológiával lehetne mindezt kiküszöbölni. Emellett persze a projekt fizikai megvalósítása sem lenne sétagalopp, a mai tervek szerint egy ilyen beruházás felemésztené a világ egy éves homokszükségletét.

A hazai építőipar jövőjével kiemelten foglalkozunk a február 27-én megrendezésre kerülő Építőipar 2020 konferencián.

Sokkal érdekesebb kérdés viszont, hogy megérné-e egyáltalán megcsinálni. A tengerszint emelkedése ugyanis előreláthatóan nem fog 2100-ban megállni, és 2500-ig további 8 méterrel emelkedhet. A gátépítés helyett logikus lenne a tengerszint emelkedésének megállításával szemben az emberek és az infrastruktúra elköltöztetésén is elgondolkodni. A kérdés, hogy ez miként valósítható meg kevesebb mint egy évszázad alatt. Az 500 milliárd eurós költségvetésből – ami Magyarország éves GDP-jének mintegy háromszorosa - számos más infrastrukturális fejlesztést is meg lehetne valósítani, ami segíthetne alkalmazkodni a változásokhoz.

Mások nem ilyen szerencsések

Az Északi-tenger menti országok mindenesetre szerencsések abból a szempontból, hogy gazdasági fejlettségük lehetővé teszi, hogy egy ilyen volumenű projekten egyáltalán elgondolkodjanak, de ez sok országról nem mondható el. A Világbank adatai szerint a Föld teljes népességének 5 százaléka (közel 400 millió ember) él kevesebb, mint 5 méterrel a tengerszint felett.

A klímaváltozás jövőben várható társadalmi és gazdasági hatásaival kiemelten foglalkozunk az április 22-én megrendezésre kerülő Sustainable World 2020 konferencián.

Közülük 140-170 millió ember otthonát 30 év múlva eléri az átlagos dagályszint, a XXI. század végére pedig ezen felül több tízmillió újabb otthon kerülhet víz alá. Bár Magyarország ilyen szempontból biztonságos, a leginkább fenyegetett országokban már ma is egyre nagyobb probléma a vízszintemelkedés. A népesség legnagyobb része Hollandiában él 5 méter alatti területeken, de az ország fejlettsége miatt mégsem ők vannak a legrosszabb helyzetben.

Az olyan országok, mint a Maldív-szigetek vagy Tuvalu nagy része az évszázad végére el fog tűnni, ez azonban „csak” néhány százezer embert fog közvetlenül érinteni. Az igazán nagy probléma az olyan országokban fog jelentkezni, ahol milliók élnek a tengerszinten és az alacsony jövedelmük nem teszi lehetővé, hogy elköltözzenek onnan.

Kínában 90 millióan élnek 5 méteres tengerszint feletti magasság alatt, Indiában és Vietnámban 35-35 millió, Egyiptomban és Indonéziában 20-20 millió, Bangladesben 15 millió, Mianmarban pedig további 6 millió ember. Közülük a Nature.com elemzése szerint, ha mostantól évente 1 cm-t emelkedik a világtengerek szintje, akkor évente 1,5-2 millió embernek kellene elköltöznie magasabb területekre, jelentős részben olyanoknak, akiknek erre egyáltalán nincs anyagi lehetősége.

Mivel a klímaváltozás nem megállítható, így az egyetlen megoldás az alkalmazkodás, ehhez viszont az egyes országoknak átfogó programokat kell készíteniük az érintett terülteken élő népesség lakhatásának megoldására. Míg a legfejlettebb országok - a fenti példa alapján - akár komplex védelmi rendszerek kiépítésében is gondolkodhatnak, addig az országok többségének a következő évtizedekben az infrastruktúrájukat kell áthelyezniük, vagy legalább célirányosan ösztönözni az új fejlesztések biztonságos területeken történő megvalósítását.

Címlapkép forrása: Getty Images

kórház getty
koronavírus 2020 03 14
olaszorszag lombardia koronavirus halalozas
dramai olasz figyelmeztetes guiseppe conte kozos kotveny
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. május 19.
Portfolio HR Revolution 2020
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Elemző / Vezető elemző

Elemző / Vezető elemző
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Sokan pengeélen táncolnak a Balatonnál, veszélybe kerülhetnek a kisüzletek