FONTOS Kiszámoltuk, melyik naptól nem kell majd a védettségi igazolvány az éttermekbe, szállodákba
scheer sádor
Ingatlan

Scheer Sándor: „Új ipari forradalom zajlik, és mi igyekszünk résen lenni!”

Az építőipari alapanyagárak brutális emelkedéséről, a következő időszakra rázúduló keresletről, a háromszámjegyű profittal dolgozó cégekről, a környezetvédelemről, a hulladékgazdálkodás átalakításáról, a Market saját "földesúrrendszeréről", az alvállalkozók adatalapú értékeléséről és kiválasztódásáról, a fehéredő keresetekről, illetve Paks II. és a Belgrád-Budapest vasútvonal projektekben rejlő lehetőségekről is beszélgettünk a hazai építőipar egyik legfontosabb szereplőjével. Nagyinterjú Scheer Sándorral, a Market Építő Zrt. vezérigazgatójával.

Az építőipar látszólag nem lett vesztese a járványnak, kívülről inkább pozitívnak látszik a helyzet. Ennek ellenére azért voltak nehézségek?

Úgy gondoljuk, hogy a Covid ellenére az építőipar szerencsés helyzetben volt és van is, hiszen nagyon kevés munka állt le vagy maradt el. Amiben kihívást jelentett ez az időszak, az az emberi tényező, mert borzasztó sok feszültséget generál ez a helyzet mindenkiben. Ezt kell kezelnünk.

Ha valaki csak az iparág számait nézi, akkor kiolvasható belőle, hogy 2020-ban valamilyen komoly sokk érte a világot?

Úgy érzem, hogy pénzügyi értelemben senkinek nem kellett veszteséggel zárnia a múlt évet, mindenkin segített a meglévő szerződésállomány, talán csak az építőanyagiparban volt némi visszaesés. Az elmúlt évek konjunktúrája, a folyamatos túlfűtöttség hirtelen megakadt, a beruházások kicsit tolódtak, ami biztosan látszik az építőanyag-gyártók és a kereskedők 2020-as számain. Az építőipar a meglévő szerződésállományaival átívelte ezeket a szakaszokat, és lehet, hogy van némi visszaesés – mint ahogyan a mi forgalmunk 10 százaléka is átcsúszott erre az évre – de ennek ellenére is még mindig pozitív a mérleg.

_MMP3969
Scheer Sándor az Építőipar 2020 konferencián.

A különböző negatív humán- és alapanyag tényezők mellett azért ez az iparág is megkapta a nyakába az árfolyamváltozást. Be lehetett építeni például az ebből fakadó értelemszerű drágulásokat az árakba?

Aki megkötött szerződéssel rendelkezett, az ebben a kérdésben védve volt. A beruházó is, a beszállítói oldal is, a kkv-k, a szakkivitelezők és generálkivitelezők egyaránt. Az alapanyaghiánnyal kapcsolatos gondoknál szintén a szerződések miatt a beruházók nyugalomban lehettek, a piac többi szereplője ezt bevállalta és elnyelte.

Egyéb tekintetben pedig az alapanyaghiánynak és néhány termék árának a drasztikus emelkedését a sor végén meg fogják fizetni a beruházók, a lakásvásárlók, az új beruházást kezdők.

Sajnos olyan alapanyagárak szálltak el, amik nemcsak minket érintenek, hanem egész Európát vagy az egész világot. Itt például az acéltermékek árára gondolok, ami világszintű probléma.

Scheer Sándor
Market Építő Zrt., vezérigazgató
Scheer Sándor 1996-ban alapította meg a Market Építő Zrt.-t, azóta a cég első számú embere. Több mint 600 építkezés fűződik cége nevéhez, Magyarország legjelentősebb beruházásainak kivitelezője. Több
Tovább
Scheer Sándor 1996-ban alapította meg a Market Építő Zrt.-t, azóta a cég első számú embere. Több mint 600 építkezés fűződik cége nevéhez, Magyarország legjelentősebb beruházásainak kivitelezője. Több Tovább

Ennek mi az elsődleges oka? Visszaszorult a kitermelés, vagy az igény nőtt meg?

Amikor az első hullám megérkezett, kialakult egy pánikhangulat, a beruházások is megálltak, és mindenki hozott néhány rossz döntést. Sorra a világban abbamaradtak a nagyobb projektek, aminek a hatására, a bizonytalanságnak köszönhetően, leálltak a vaskohók is. Ezek folyamatos üzemre vannak tervezve, 20-25 évente kell leállniuk egyéves karbantartásra. Ugyanakkor ezeket működtetni drága, főleg, ha a terméket nincs kinek eladni. Néhány helyen a leállás mellett döntöttek, ezzel párhuzamosan Kínában elhatározták, hogy környezetvédelmi okokból döntően már hulladékfémet dolgoznak fel a kohókban, ezért a világ minden területéről felvásárolták a hulladékfémet. Ugyanakkor a vasérckitermelőknél volt egy árváltozás, kapacitásprobléma állt fenn, és a Covid miatt bizonyos helyeken bezártak, vagy csökkentett kapacitással üzemeltek. Ez a három hatás össze adódott, és ennek következménye, hogy bizonyos kapacitások nem indultak újra, az árak felmentek és hiány van.

Kendőzetlen beszélgetés Scheer Sándorral az építőipar jövőjéről és legnagyobb problémáiról június 10-én az Építőipar konferencián. Ne maradjon le!

Ahogy visszaáll a rend, nem fog hamar kisimulni ez?

Ahogy most elindult a nyitás, megváltozott az ár. Egyre nagyobb hisztéria alakul ki, ami a világ minden pontját érinti és más szektorokba is átgyűrűzik. Például nem tudni mennyi irodára lesz szükség, vagy mikor indulnak újra a szállodafejlesztések, mikor kezdenek el költeni a légitársaságok. Sok olyan terület van, ahol komolyan érintette a gazdaságot a járványhelyzet, ezeken a helyeken kivártak, de ezek is előbb-utóbb el fognak indulni, akkor pedig egy extra terhelés keletkezik. Ezért is nehéz azt mondani, hogy simulás várható, hiszen csökkent a terhelés, az egekben az árak, és még több kereslet fog érkezni.

Pont a legrosszabbat sejtem, ha már felvitték az acél árát, minek vigyék le, pont, amikor a legnagyobb kereslet érkezik.

Miért nincs Önben egy hurráoptimizmus, hogy minden újra beindul majd, és háromszor akkora lehet a Market is? A hazai építőipar esetleg nem rendelkezik elegendő kapacitással és esetleg nem lesz képes megvalósítani ezt a rengeteg új beruházást?

Az építőipar iszonyatosan le volt terhelve a Covid előtt, 120 százalékon pörgött, aminek az eredménye az árak elszállása, a dolgozók elszemtelenedése, az olcsó, de képzetlen vendégmunkások érkezése, a csúszások és az árufeltöltőből lett építőipari szakemberek tömege volt. A kkv-szektorban sokan hiába kerestek bitang sok pénzt, nem vettek eszközöket, nem akarnak jobbak, hatékonyabbak lenni, nem akarnak szabályosan működni, nem akarják jobban, hatékonyan csinálni. Azon a szinten, ahol mi dolgozunk, nehezen találjuk meg azt, aki már felnőtt ugyanerre a szintre. A MOL Campuson és más építkezéseken is néhány külföldi céggel is dolgozunk, ők jók, felkészültek, de a magyar cégek egy része esetén hihetetlen mennyiségű energia megy el arra, hogy átvegyék a profizmust, ezért átmegyünk a szakcég térfelére, segítjük őket, helyettük is dolgozunk, hogy el tudják végezni azt a munkát, amit nem tanultak meg, amihez nincs jó eszközük. Így jellemezhető a magyar kkv-szektor több mint 50 százaléka. Nyilván minden területen vannak jó cégek, – már csak szinte egy hibájuk van, hogy feketén fizetnek – de a többség sajnos nem ilyen. Szóval a növekedés egyik gátja lehet a színvonal, az elmaradás a minőségben, hatékonyságban, szervezettségben.

scheer s
"Az Év Építőipari Személyisége" díj átadója 2020-ban az Építőipar konferencián. Jelöljön vagy jelentkezzen május 30-ig az idei díjra! (Képen balról jobbra: Ditróy Gergely - Portfolio Ingatlan, Balás Ákos - Magyar Építők (a győztes), Scheer Sándor - Market Építő Zrt. (a díj társalapítója)

Mindeközben a kisebb-nagyobb építési és felújítási munkáknak köszönhetően azért a kkv-szektor legnagyobb megrendelője maga a lakosság, akik most elég nagy lendületet kaptak a támogatásokon keresztül ahhoz, hogy ne feketén dolgoztassanak. Ez mennyire nehezíti meg a nagy projektek haladását?

Abban nagyon korrekt volt az új program, hogy a támogatások elszámolását számlához kötötték. Ez régebben nem így volt. Anyagszámlákat adtak le a lakásfelújításoknál, és a szakkivitelező réteget zsebből fizették, aminek ők nagyon örültek. Ha választási lehetősége volt egy burkolónak, akkor négyzetméterenként 4000 forintért nálunk nem vállalt munkát, 5500 forintért talán burkolt volna nekünk, de így is mindig megelőzött a 12 ezerért burkolható családi ház. A lakosságtól származó feketepénzzel tudják kiegészíteni a bejelentett bér és a zsebbe adott bér közötti különbséget.

Látszik valamilyen külső (akár állami vagy piaci) kényszer, amely a vállalkozói réteg fejlődése, fehéredése, hatékonyság-emelkedése felé hat?

A szándék megvan, most már én is bátran merem mondani, hogy a BIM használatát kötelezővé tenném minimum az állami beruházásoknál, így meglenne a kényszerítő erő, a profi dokumentálás. A NAV a világ egyik legjobb IT-rendszerével van megtámogatva, mindent látnak. Az elektronikus napló, a fedezetkezelő mind segít.

Rengeteg az adat, használni kellene, mert pontosan látható, hogy ki csal.

A saját bőrömön tapasztaltam, hogy mennyi energiát fordít egy multi cég az adatkezelésre, és ebből milyen tudásra és tapasztalatra tesz szert. Tavaly az adatelemzés felé fordultunk, és pár hónapon belül működésbe áll az új vállalatirányítási rendszerünk, ami gyakorlatilag minden adatunkat tudja kezelni a jövőben. Meg tudjuk mondani például, hogy egy nekünk dolgozó szerelőbrigád hány órát volt az építkezésen, hány fővel, milyen munkát végeztek el, és ezért mennyi pénzt fizettünk ki. Ilyen adatok alapján elemeztünk és összeraktunk egy rangsort aszerint, hogy mely alvállalkozók a leghatékonyabbak, melyeknél születik a legnagyobb előállított pénzügyi érték a legkisebb óraszámmal, és ma már ez alapján szerződtetünk alvállalkozót.

Nem tudják még a szerződött partnereink, de aki az alsó kategóriába tartozik, az tőlünk már nem fog munkát kapni.

Nagyon sokat lobbizok azért, hogy ezt a gondolkodást az egész szakma átvegye. Mivel az adatokat 10-12 évre visszamenőleg is kielemeztük, tudjuk, hogy hány emberük van, mennyi munkabért fizetnek, mennyit keresnek, mekkora a forgalmuk, abból mennyit dolgoznak nekünk, mennyit keresnek rajtunk. Itt van például a magyarországi téglagyártás, aminek több mint 80 %-a külföldi kézben van, és az elmúlt hat évben a tégla ára drasztikusan megnőtt. Miközben mi kell csak hozzá? Agyag, víz, gépsor, ember, gyártótechnológia. Ezek ára nem igazán változott. Ha megnézem ezeknek a cégeknek a számait, nagyon komoly profittal dolgoznak. Nagyon sok minden kiolvasható az adatokból.

Fotó_MolnárPéter_MOL2 (1)
MOL Campus, kép forrása: Market, fotós: Molnár Péter

Ezek tanulságaként a Market gondolkodik az alapanyag-előállító üzletágának még szélesebb körű kiépítésében?

Van gyártóüzemünk - előregyártott vasbeton szerkezet, amit már azért hoztunk létre, mert megtapasztaltuk, hogy az árak az egekben vannak, és úgy gondoltuk, hogy inkább gondoskodunk magunkról. Az adatelemzés során gyakorlatilag az építőanyag-ipar teljes vertikumát igyekeztünk felmérni. Először mi vettük észre az összefüggést, hogy Pest megyében a betonalapanyagként felhasznált homokos kavics – becsületes nevén sóder – ára az elmúlt öt évben 150-240 százalékkal nőtt. Ez egyetlen nagy cég kezében van, aki még a konkurencia mennyiségét is felvásárolta, hogy ezzel kézben tarthassa az árakat. A következmény, hogy nő a betonár, majd a szerkezetépítés ára és így például a lakások négyzetméterára, miközben a cég gyakorlatilag 100 százalékos profittal dolgozik.

Ez szerintem így nem fenntartható, ilyen nyereségek Nyugat-Európában nincsenek.

Akikről most beszél, alvállalkozók, alapanyag- vagy építőanyag előállítók és kereskedők, ők vajon mit gondolnak viszont egy generálról? Nekik mi nem tetszik, mondjuk Önökben?

Ezzel napi szinten találkozunk, de nem tántorít el minket attól, hogy megmondjuk a véleményünket a többiekről. Javítani szeretnénk az iparágat. De igyekszünk meghallgatni minden kritikát magunkról is, mert mi is javulni szeretnénk, még jobbak, még hatékonyabbak. Az egyik ilyen, hogy nagyon erőszakosak vagyunk. Borzasztóan sajnálom, de tényleg azok vagyunk. A másik, hogy nagyon kemények a szerződéses feltételeink. A harmadik, hogy maximalisták vagyunk. Azt gondolom, hogy aki dolgozni akar, annak mindegy, hogy az a 25 oldalas szerződés milyen feltételeket tartalmaz, ha betartja, akkor mi normálisan kifizetjük. Nekünk képviselnünk kell egy konzekvens, határozott vonalat, a minőség és az elégedett ügyfél érdekében.

Picit más vizekre evezve. Környezetvédelem, ami nyilván slágertéma mindenhol. A fenntarthatóság mekkora lehetőség, vagy teher az építőiparnak?

Biztosan sok érdeket fogok sérteni a véleményemmel, de próbáljuk higgadtan és mértéktartóan kezelni ezt a kérdést. Számos jó és rossz példát tudok mondani. Azt gondolom, hogy be kell, hogy költözzön a környezetvédelem, a fenntarthatóság, a társadalmi felelősségvállalás minden szinten és mindenkinek az életébe, de le kell tudni választani erről a túlzásokat, a butaságot, mert nagyon sok rossz lépéssel találjuk szembe magunkat. Például szeretnénk megnyitni egy új kavicsbányát, – amihez elég venni egy szántóföldet Dunaharaszti térségében, mert azonnal sódert lehet találni a humusz alatt – akkor azért nem kapunk környezetvédelmi és bányanyitási engedélyt, mert gond lesz az ottani 5 hektáros vízfelület párolgásával. Cserébe, amikor erősen dübörög a piac, a Kisalföldről és Nyékládházáról szállítjuk ide a sódert teherautóval, ami oda-vissza 240 kilométert utazik. Vajon melyikkel szennyezem jobban a környezetet? Ez az abszolút butaság. Egyébként a folyamat elkezdődött, a szakma eleje komolyan veszi. Talán lehetne gyorsabban is, felelősségteljesebben, amit mindig a kényszer tud kiharcolni. Ebben az államnak van, és lehet komoly szerepe, de a piac is lehet hatással rá, például, ha azt látjuk, hogy már senki nem akar irodaházat venni zöldminősítés nélkül.

Mennyire sikerült integrálni a hulladékkezelési előírásokat?

Még nem sikerült teljesen. Elindult egy hulladékgazdálkodási stratégia, de még nem találkoztam a gyakorlatban annak a végeredményével. Ebben a stratégiában az építőipari hulladék nyilván nagyon jelentős mennyiséget képvisel, legalább 50 százalékot, ugyanis még egy munkagödörből kiszedett föld is hulladéknak minősül és lerakóba kerül. Tettünk rá javaslatot, hogy egy bontás során kötelező legyen az elbontott anyag 80 százalékát újra felhasználni, dokumentálni, és kellő mértékben ellenőrizni. Azt is javasoltuk, hogy egy munkagödörből kijövő földet ne egy lerakóba kelljen vinni, hanem alakuljon ki egy földgazdálkodás, hiszen máshol meg földet vásárolnak, hogy feltöltésre használják. Az a teherautó egyszer mozogjon. Ahol felesleges, onnan oda vigye, ahol szükséges. Ebben rengeteg fejlődési potenciál van.

Mi házon belül így járunk el, ezt „földesúrrendszernek” hívjuk és az egyik kolléganőnk feladata, hogy az egyik építkezésen kiszedett föld szállítását egy olyan helyre irányítsa, ahol szükség van rá, ezzel pénzt spórolva. Elő lehetne írni a bontások során a bontásból kikerülő anyagok feldolgozását és kötelező újrahasznosítását.

Az építőipar teljesítménye szinte mindig hullámzik. Most évekig szárnyalt, sokaknak 2019 és 2020 rekordév volt. Mik a legnagyobb aggályai, mi várható a következő években?

Annak érdekében, hogy mi ezt a hullámzó építőipari teljesítményt minél egyenletesebbé tegyük, már hosszú évekkel ezelőtt a beruházás és az ingatlanfejlesztés irányába fordultunk, így jött létre a Property Market, a fejlesztőcégünk. A Market éves megrendelés-állományát 20-30 százalékban saját magunk állítjuk elő, beruházók és ingatlanfejlesztők is vagyunk. Itt csak a piactól függünk, attól, hogy van-e elég irodabérlő, lakásvásárló vagy raktárbérlet, tehát nem vagyunk kiszolgáltatva a piacnak. Elkezdtünk továbbá egy komoly elemzőmunkát egy ötéves stratégia megalkotására. A tervek szerint ebben a méretben, ezzel a munkamixszel és elosztással egy egyenletes, lassan, lineárisan növekedő piac jöhet, sok megrendeléssel, uniós forrásokkal együtt, amiket beruházásokra lehet költeni. Mindeközben zajlik egy új ipari forradalom, az elektromos autózás kérdése Magyarországot is érinteni fogja, jön a BMW és az SK Battery, a Samsung és sokan mások. Ha az építőipart nézem Magyarországon, azt gondolom, hogy most van és továbbra is kell egy beruházásbarát gondolkodás, mert sok teendő van még az országban, rozsdaövezetek vannak, az épített környezet teljes megújítása is hátra van, illetve az utakkal, vagy az épületek homlokzataival is van teendő. Úgy tűnik, hogy ez az uniós költségvetés még szólhat a beruházásokról. Látok minimum öt lendületes évet. Remélem, nem törik meg a fejlődés.

Multicsarnok_Nagy Mihály
Multifunkiconális Sportcsarnok, kép forrása: Market, fotós: Nagy Mihály

Két gigaberuházásnál, Paks II.-nél és a Belgrád-Budapest vasútvonalnál mennyire számítanak majd a hazai építőiparra? Az eddigi információk alapján akár kínai vagy orosz munkások is jöhetnek. Ez mennyire sérti ezt a patrióta hozzáállást?

Azt gondolom, hogy bőven megérdemli már a magyar építőipar a patrióta hozzáállást. A nagyon liberális francia és német építőiparban, de az osztrákoknál is, ha nem céget vásárolt valaki, a szabályozók miatt érdemben nem igazán rúghat labdába. Az ilyen volumenű beruházásoknál, ha nem is közvetlenül a generálkivitelezők vesznek részt a kivitelezésben, de a nem szállítható anyagok miatt van magyar részről hozzáadott érték. Én egy Belgrád-Budapest vasútvonalban azt látom, hogy a kikötő segítségével elhozzák hozzánk a szállítmányokat, így egy elosztóközponttá válunk, ami majd 0,5-1 millió négyzetméter logisztikai raktárterületet biztosan jelent, amihez irodaházakat is igényelni fognak a kereskedő és szállítmányozó cégek. És lehet, hogy félkész termék érkezik, és itt szerelik össze a CE minősítés miatt. És akkor gyárat is kell építeni. Még ennek is lehet közvetett hatása az építőipar magasépítési részére.

Ezt tudja, vagy csak sejti?

Másképp olvasok újságot. A vasútvonalat nem azért építik, mert jó vasútvonalat építeni, hanem annak valami oka van. Ahogy elkezdtünk adatelemzéssel foglalkozni, a logisztikai raktárakra is jobban odafigyeltünk, már csak azért is, mert vérlázító milyen drága egy logisztikai raktár építése Magyarországon. Felmértük, hogy mi a baj, miért vagyunk versenyképtelenek a lengyelekkel, csehekkel, szlovákokkal, és hol veszíti el Magyarország mindig a logisztikai raktározás lehetőségét egy régiós versenyben. Egyrészt versenyképtelenek vagyunk a tűzvédelmet és energetikát illetően, másrészt rosszak a magyar tervek. A magyar energetikai szabályozás non plus ultrát szeretett volna, helyes értelmezés nélkül bevezettük az uniós szabályt, nem átgondolva a helyzetet. Így fordulhatott elő, hogy például egy olyan logisztikai raktárban is 26 cm-es hőszigetelés volt a tetőn, ahol dobozolt számítógép-alkatrészt tárolnak. Mostanra a szakma elérte, hogy lehessen sokkal kisebb hőszigeteléssel logisztikai raktárt és ipari épületet építeni, ahogy a cseheknél, lengyeleknél. A Futureallal összefogva a HelloParks projekt már az olcsó raktármodellel épül, ehhez mi saját üzemben gyártjuk a szerkezetet. Most párhuzamosan építünk körülbelül 240 ezer négyzetméter logisztikai raktárat, de év végéig még további 100 ezer négyzetméterre szóló szerződést aláírunk, várakozásaink szerint. A forgalmunk 70 százalékát úgy tudjuk elérni, ha nem várunk másra, nem várunk csak az állami munkára, hanem a piaci igényekre szolgáltatunk megoldást.

Nagyberuházásokat látnak a közeljövőben?

Kórházat igen, a centrumkórházak felújításánál a tervezési tenderek lezárulnak, indul a tervezés. Az egyetemi struktúra átalakulásával ezek az intézmények – az egyetemek – is lehetőséget kaptak. Az ipari, logisztikai szegmenst is nagyon energikusnak tartjuk. Sok gyár előkészítése zajlik, még nem kezdődött el érdemben a BMW, halasztott a Mercedes, ez is újra indulhat, és számos ipari területen lehet fejlesztés, hiszen egy új ipari forradalom zajlik. Ha az ország jól reagál, profitálni tud ebből a helyzetből. Mi igyekszünk résen lenni.

Címlapkép: Market Építő

GettyImages-1230121270
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter a Kormányinfó lazítás járványügyi intézkedés
sors lászló varga mihály nav
építkezés hommok
nemet_nemet
joseph wu
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Trade Surveillance Analyst

Trade Surveillance Analyst

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
építkezés hommok