A kínai ingatlanpiac robbanásszerű fejlődése az 1980-as évek végén indult, amikor a korábbi szocialista terveken alapuló lakásfejlesztéseket elkezdték piaci alapokra helyezni. Ezzel egyidőben a jobb munkalehetőségek miatt tízmilliók költöztek vidékről az ország nagyvárosaiba, megteremtve az új lakások iránti keresletet. Bár a kínai ingatlanjog számos ponton eltér az európaitól – a fejlesztési telkek például állami vagy szövetkezeti tulajdonban vannak így azt kizárólag bérelni lehet – a piaci alapú fejlesztők megjelenésével, majd a lakások magántulajdonba kerülésének engedélyezésével elindult a lakásárak emelkedése.
Az áremelkedés szakaszai
A növekedés első szakaszának az 1993-ban elindult kamatemelések vetettek véget, amikor a korábban éves szinten tapasztalt 20-30 százalékos áremelkedés hirtelen megállt, majd az évtized második felében mérsékeltebb – 5-10 százalék/év - ütemben folytatódott tovább. Ez a szakasz egészen a 2008-as válságig tartott, amikor ismét jött a megtorpanás, azonban Észak-Amerikával és Európával ellentétben a kínai lakáspiacon ez csak egy rövid ideig tartott. 2009-től az inflációt alig meghaladó kamatok nyomán a könnyű finanszírozhatóság növelte a beruházási és vásárlási hajlandóságot, így már abban az évben volt egy 25 százalékos felpattanás. A következő stagnálás 2014-ben következett be, de ahogy a korábbiakban, úgy a laza monetáris politika és a pozitív külkereskedelmi mérleg ismét túllendítette az ágazatot a válságon.
Az áremelkedés területi jellemzői
A lakásárak növekedése kapcsán fontos elkülöníteni az egyes városokat. Míg országos átlagban 2002 és 2018 között mintegy 4-szeresére mentek fel a lakásárak, addig a Tier-1 városokban - Peking, Sanghaj, Sencsen, Kanton (Guangzhou) – több mint 6-szorosára emelkedtek. A nominális áremelkedésen túl, ezekben a városokban a jövedelmekhez viszonyítva is sokat romlott a lakáshoz jutás lehetősége. 2018-ban már közel két és félszer annyi átlagjövedelem kellett egy átlagos lakás megvásárlásához, mint 2003-ban.
A cikkből kiderül:
- Hogy alakultak az elmúlt két évtizedben a lakásárak a kínai városokban?
- Miért vált elsődleges befektetési eszközzé a kínaiak szemében az ingatlan?
- Milyen arányban vannak jelen azok a lakásvásárlók, akik már második vagy harmadik lakásukat veszik?
- Mekkora a saját tulajdonban lakók aránya Kínában és a nagyobb országokban?
- Melyek voltak 2020-ban Kínában a legnagyobb ingatlanalapok és ebből mennyi a külföldi cég?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva! További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
