• Megjelenítés

Rácz Gábor

Cikkeinek a száma: 22
Befagy-e az ingatlanpiac télen a hatalmas rezsiszámlák miatt?

Befagy-e az ingatlanpiac télen a hatalmas rezsiszámlák miatt?

Az iroda üzemeltetésének költsége egy cég teljes költségvetésében továbbra is csak nagyon alacsony részt képvisel, így az energiaárak elszállása nem feltétlenül jelent nagy bajt az irodák bérleti piacára nézve. A logisztikai ingatlanok esetében trükkösebb lehet a válasz, hiszen itt a cégek költségeinek nagyobb részét teszi ki a csarnok bérleti és üzemeltetési díja, de területcsökkentésről még itt is korai lenne beszélni. A cégek előtt két lehetőség áll az energiaköltségek megfékezésére: egyfelől a lehető legkedvezőbb villamosenergia-beszerzési szerződések megkötése, másrészt az energiafelhasználás optimalizálása. A fenti mondatok a hazai ingatlanpiac egyes fontos szereplőitől származnak, akiket kérdésekkel kerestük meg a kereskedelmi ingatlanok bérleti piacának kilátásai kapcsán. A múlt heti cikkünk után, ezúttal nagyobb hangsúly került az épületüzemeltetés különböző aspektusaira is.

Jönnek az épületbezárások? - Mi lesz az ingatlanpiaccal ha beütnek a brutális rezsiszámlák?

Jönnek az épületbezárások? - Mi lesz az ingatlanpiaccal ha beütnek a brutális rezsiszámlák?

Ugyan az energiaárak már tavaly ősszel is egyre emelkedő pályán mozogtak, az igazi sokkot a februárban kirobbant orosz-ukrán háború, és az ennek következtében kibontakozó gazdasági háború hozta. Az energiaárak az elmúlt hetekben további, eddig elképzelhetetlen csúcsokra törtek, a cégek viszont ebből az alacsonyabb nyári fogyasztás miatt kevesebbet érezhettek. Az őszi fűtési szezon közeledtével a helyzet a kereskedelmi ingatlanok piacán különösen kiélezett lehet, hiszen alapjaiban változhatnak meg az elmúlt évek iroda- és raktárpiaci trendjei. Mi most ennek kapcsán kerestünk meg több nagyobb ingatlanos céget is, hogy mondják el, szerintük mire számíthatunk ősztől a kereskedelmi ingatlanok bérleti piacán, ha megérkeznek az első magasabb számlák (már amikor megjönnek).

"Az energiakrízist és a klímaváltozást már bele kell kalkulálni a képletbe"

Számos olyan folyamat zajlik most a világban, amely komoly kihívással állítja szembe mind az egyéneket, mind a vállalatokat, de egyben lehetőséget is teremt a jobb gyakorlatok gyorsabb elsajátítására. Az energiakrízist, a fenntarthatóságot, a klímaváltozást nem lehet már kihagyni a számításokból, ami egyben azt is jelenti, hogy korai stratégiai gondolkodásra vannak kényszerítve a piaci szereplők. Huw Roberts, a Graphisoft S.E. vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában többek között elmondta, hogy miként lehet vezérigazgatóként navigálni egy ilyen környezetben; hogyan segíthet a magasabb fokú digitalizáció, a BIM, illetve a fenntarthatósági szempontok figyelembevétele az olyan meghatározó szektoroknak mint az építőipar, épülettervezés, fejlesztés és üzemeltetés.

Megzuhant az üdülőkre kiadott építési engedélyek száma - Mi állhat a háttérben?

Megzuhant az üdülőkre kiadott építési engedélyek száma - Mi állhat a háttérben?

Az elmúlt évek gazdasági fellendülésnek köszönhetően a belföldi turizmus is új magaslatokba jutott. Erre a dinamikus növekedésre tett rá még egy lapáttal a 2020 tavaszán beállt koronavírus-járvány mely eleinte ugyan visszavetette a turizmust, idővel a külföldi utazás bizonytalanságai miatt az emberek egyre inkább belföldön kerestek maguknak kikapcsolódási lehetőségeket. Az elmúlt két év felfutását bizonyítja az üdülőkre kiadott építési engedélyek számának meredek emelkedése is - ezek az adatok azonban 2022 első két hónapjában meglehetősen bezuhantak. A visszaesés mögött több indok is húzódhat.

Nyerészkednek rajtunk, vagy nélkülük nincs piac? Ekkora arányt képviselnek a befektetők a lakáspiacon

Nyerészkednek rajtunk, vagy nélkülük nincs piac? Ekkora arányt képviselnek a befektetők a lakáspiacon

Az ismerőseim körében többen is vannak, akik rendre kérdezik, hogy mégis hogy mehetnek még mindig föl a lakásárak (és a lakbérek), miközben egyre nagyobb az infláció is? A kérdés igen összetett, a témában részletes elemzést is írtunk, aminek kapcsán kisebb szakmai vita is kibontakozott. Az egyik válasz a befektetői szándékban rejlik, hiszen az ingatlan hagyományosan jó befektetésnek számítanak, főleg az infláció ellen - de vajon tényleg annyi befektető van a piacon, hogy az ő hatásuk ennyire érződjön a lakásárakon? Főleg úgy, hogy nálunk nincsenek is jelen hatalmas intézményi befektetők, mint nyugaton? A Duna House adatai segítségével megvizsgáltuk mekkora arányt is képviseltek a befektetők az elmúlt 10 évben a budapesti és az országos lakáspiacon.

Agyonvágja az ingatlanpiacot a brutálisan elszálló forint-euró árfolyam?

Agyonvágja az ingatlanpiacot a brutálisan elszálló forint-euró árfolyam?

Hétfő délelőtt tovább folytatódott a forint euróval szembeni gyengülése, ahogy a hazai deviza szinte percenként ért el új mélypontokat, majd 10 óra körül sikerült a 400 forintos euróárfolyamra is bekacsintani. A gazdaság legtöbb szereplője feszülve figyeli a forint "szabadesését" és nincs ez másképp az ingatlanpiacon se, ahol egyes szegmensekben túlnyomó többségben van az euró alapú elszámolás. A kereskedelmi ingatlanpiacon szinte mindent euróban számolnak, a lakáspiacon pedig óriási helyzetelőnybe kerülhetnek a külföldi lakásvásárlók - elsősorban Ausztriából, Szlovákiából és Romániából.

Ennyi volt, nincs több hely a budapesti agglomerációban - Már a polgármesterek is kitennék a

Ennyi volt, nincs több hely a budapesti agglomerációban - Már a polgármesterek is kitennék a "megtelt" táblát

Az elmúlt hetekben több cikkünk is foglalkozott a budapesti népességcsökkenéssel, a fővárosi agglomeráció telítődésével és ennek következményeivel. Az agglomerációs lakásárak brutálisan elszálltak, az egyre több kiköltöző okozta egyre nagyobb forgalom és beépítések pedig feszültséget okoznak a helyiek körében. A települések a maguk módján próbálják megóvni a helyi érdekeket, azonban törvényileg meglehetősen beszűkült a mozgásterük. A problémát ezúttal új szemszögből mutatjuk be: az agglomerációs polgármestereket kérdeztük, ők hogy élik meg a kialakult helyzetet. A válaszok sok esetben összecsengenek a kritikákat illetően, pedig a politikai paletta több oldaláról is megszólaltak városvezetők.

Veszedelmes buborék, vagy a jövő szenzációja? Az ingatlanpiacot is elérte a metaverzumok szele

Veszedelmes buborék, vagy a jövő szenzációja? Az ingatlanpiacot is elérte a metaverzumok szele

A metaverzumok világa valóságos bombaként robbant be a köztudatba miután tavaly októberben a Facebook bejelentette, hogy Meta-ra cseréli a nevét, ezzel is kifejezve, hogy ők mostantól elsősorban a saját metaverzumuk fejlesztésével fognak foglalkozni. A témakört azóta szinte már minden oldalról megvizsgálták (a Portfolio is), egy szempont azonban kimaradt: vajon milyen hatása lesz mindennek az ingatlanpiacra? A felvetés elsőre furcsának hathat, azonban bőven van alapja - hogy pontosan mi is, az lentebb kiderül. A hazai ingatlanszakma szereplői közül sokan még nem ismerősek a világgal, akik azonban igen, azok valószínűnek tartják, hogy aki most kimarad az végleg le is marad. Egy másik vélemény szerint viszont könnyen lehet, hogy csak egy lufi az egész. Hogy a kettő közül melyik lesz végül igaz, azt majd az idő eldönti, az mindenesetre már most biztos, hogy a jelenségre a közeljövőben tudatosan kell reagálni - vagy kimaradni, vagy nagy erőkkel beszállni.

Íme az év legnagyobb tranzakciói a hazai ingatlanpiacon

Íme az év legnagyobb tranzakciói a hazai ingatlanpiacon

Fordulatos éven van túl a hazai ingatlanpiac. Az év elején a gazdaság még a lezárásoktól volt megdermedve, azonban nyárra a korlátozások feloldásával nem csak a bárokban, de a gazdaságban is újraindult az élet. Az ingatlanpiacon a hullámzó évet hatalmas tranzakciók tarkították - több százezer négyzetméter és több milliárd forint cserélt gazdát idén. Az év utolsó napján számba vettük, hogy melyek is voltak az év legnagyobb irodai vagy befektetési tranzakciói.

Elképesztő hozamszintek, elszálló kamatok és dermesztő bizonytalanság - Egy őrült év az ingatlanpiacon

Elképesztő hozamszintek, elszálló kamatok és dermesztő bizonytalanság - Egy őrült év az ingatlanpiacon

Az ingatlanpiac minden szegmense nehéz és fordulatos évet hagyott maga mögött. A befektetők az irodapiac alakulását izzadták végig - megnyugtató konklúzió nélkül - miközben legalább a logisztika kitartó pörgése hozott nekik némi megnyugvást. A lakáspiacon közben minden visszaállt a megszokott kerékvágásba és a lakásárak újra menetelni kezdtek a 2020-as hullámzó év után. A töretlen optimizmusba azonban csúnyán belerondíthat a 10 éve nem látott emelkedő kamatkörnyezet, mely nem csak a lakáspiac életét fogja megnehezíteni, hiszen minden szegmensben drágul majd a projektek finanszírozása. Ember legyen a talpán aki ilyen makrókörnyezetben megmondja, hogy merre fog továbbhaladni jövőre az ingatlanpiac, miközben a kormány fiskálisan is elkezdte meghúzni a nadrágszíjat.

Bizonytalanság és rugalmasság: kéz a kézben járnak az irodapiacon

Bizonytalanság és rugalmasság: kéz a kézben járnak az irodapiacon

Az elmúlt egy-másfél év kulcsszava az irodapiacon egyértelműen a rugalmasság lett, ami nem csak a cégek munkafolyamataira, hanem a bérlői elvárásokra egyaránt vonatkozik – mondta el Aurelia Luca, a Skanska magyarországi és romániai üzleti tevékenységért felelős ügyvezető alelnöke a Portfolio-nak adott interjújában. A beszélgetés során szóba került még a döntéshozatali folyamatok elnyúlása, a bérleti díjak alakulása és természetesen a fenntarthatóság is, valamint betekintést nyerhettünk a cég legújabb fejlesztésének háttereibe is.

6 trend, ami alapjaiban határozza meg az ingatlanpiac jövőjét

6 trend, ami alapjaiban határozza meg az ingatlanpiac jövőjét

Az egyik legátfogóbb folyamat, amivel a közeljövővel számolnunk kell az ingatlanpiacon - és itt most elsősorban a lakáspiacra gondolunk - az az emberek városokból külvárosokba való kiköltözése. Ugyan a folyamat már a járvány előtt is észlelhető volt, a pandémia beállta értelemszerűen felgyorsította a folyamatot. A külvárosiasodás mellett azonban sok más folyamat is felütötte a fejét az amerikai ingatlanpiacon, amikre érdemes lehet odafigyelnünk a következő egy-másfél évben, hiszen a jelenségek egy része hazánkba is átszivárog, illetve megjelenhet a közeljövőben. Mi most az exploding topics segítségével összeszedtünk 6 trendet, amik meghatározhatják az ingatlanpiac jelenét és jövőjét - az óceánon innen és az óceánon túl.

Több vagy kevesebb? - Még nem dőlt el, hogy mekkora területet akarnak a bérlők

Több vagy kevesebb? - Még nem dőlt el, hogy mekkora területet akarnak a bérlők

Annak ellenére, hogy a home office és a rugalmas munkavégzés már hosszú távon is velünk marad, egyelőre se a bérleti díjakban, se a bérlők területigényében nem látható érdemi változás az irodapiacon. Az viszont mindenképpen szembeötlő, hogy a bérlők sokkal óvatosabbak, amiből fakadóan a döntéshozatali folyamataik is lassabbak - véli John McKie, a CA Immo magyarországi ügyvezető igazgatója. A szakember a bérlők megtartásának, és a változó ügyféligények lereagálásának nehézségeiről is beszélt a Portfolionak adott interjúban.

Milliókkal könnyebb lenne első lakást venni az MNB belengetett segítségével

Milliókkal könnyebb lenne első lakást venni az MNB belengetett segítségével

Hiába nőnek ki gombaként a földből az új lakások, hiába nőnek évről évre a reálkeresetek, a fiatalok számára manapság ugyanolyan reménytelennek tűnik az első lakás vásárlása, mint korábban. Ugyan a fizetések elbírnák egy jelzáloghitel törlesztését, a hitelhez szükséges önerőre nagyon sokáig tart félretenni. Ezen a helyzeten segítene az MNB csütörtökön belengetett könnyítése, mely a hitelfedezeti mutató (HFM) emelésével csökkentené a lakáshitelhez szükséges önrész arányát. A bejelentés után most megnéztük, hogy egy magasabb HFM esetén minimum mekkora önerő mellett tudnánk hitelből megvenni egy átlagos új és használt lakást Budapesten és vidéken.

Tombol a lakhatási válság a magyar egyetemisták körében - Mi lehet a megoldás?

Tombol a lakhatási válság a magyar egyetemisták körében - Mi lehet a megoldás?

Drága albérletek, alacsony kezdőfizetések, kevés kollégiumi hely - csak néhány tényező, mely megnehezíti, akár egyenesen el is lehetetleníti az egyetemista hallgatók önálló lakhatását. Ennek következtében nem véletlen, hogy Magyarországon a fiatal felnőttek az EU-s átlaghoz mérten csak jóval később hagyják el a szülői fészket, míg a fejlettebb országokban, ahol többen járnak egyetemre, jóval alacsonyabb az átlag. Egy nyáron végzett felmérésünkben megkérdeztük az egyetemista hallgatókat, szerintük mi lehet a megoldás a helyzetre - a válaszok pedig gyakran összecsengenek.

Biztos, hogy jogos a panaszkodás? - Tíz éve sem voltak sokkal olcsóbbak a lakások

Biztos, hogy jogos a panaszkodás? - Tíz éve sem voltak sokkal olcsóbbak a lakások

Jobban élünk-e ma, mint 10 évvel ezelőtt? - merül fel a kérdés rendszeresen mindenki fejében. A KSH szerint a bérek továbbra is rendíthetetlenül emelkednek, mégis sokan úgy érzik, az infláció és az egyre dráguló lakhatás minden növekedést felemészt. Ha csak a nominális értéken számolt lakásárindexre nézünk, akkor például láthatjuk, ahogy országos szinten több, mint kétszeresére, Budapesten pedig több, mint 2,5-szeresére nőttek az árak 2010 óta és sokaknak az az érzése támad, hogy a béreink nem tartanak lépést ezzel az ütemmel. Nos, mi most megnéztük, hogy mi is a valóság és hogyan viszonyultak a keresetek a lakásárakhoz 2010-ben és 2020-ban: az adatok felemás képet mutatnak - a budapestiek például jogosan keserűek.

A magyar úszóház forradalmárok: Biztos gondoltál már rá, de ők meg is csinálták!

A magyar úszóház forradalmárok: Biztos gondoltál már rá, de ők meg is csinálták!

Abban bizonyára mindenki egyet ért, hogy egy ház a Balaton vagy a Velencei-tó közelében egy nagyszerű dolog, kiváló befektetés, élmény az egész családnak, barátoknak - egy ház közvetlenül a tavak partján pedig egészen fergeteges. Lehet erre lapot húzni? Az úszóházakkal. A Marinus Homes-tól Glavatity Lucával a cég stratégiai vezetőjével és Kiss-Gál Gergely fejlesztési vezetővel beszélgettünk, hogy megtudjuk, miben is különleges egy úszóház, ház-e egyáltalán, mennyibe kerül, hova lehet tenni, miből van, mennyit árt a környezetnek és milyen kihívások vannak ezen a területen.

Felhőtlen optimizmus és baljós árnyak - merre indul innen az irodapiac?

Felhőtlen optimizmus és baljós árnyak - merre indul innen az irodapiac?

Erős optimizmus jellemző manapság az irodapiacra, ahogy az ország látszólag maga mögött tudta a járványt (erre azért ne vegyünk mérget) és a gazdaság is kilábalni látszik az átmeneti sokkból. A fejlesztők és az elemzők véleménye szerint a járvány csak kisebb horpadást okozott az irodapiacon, azt temetni még messze korai lenne. A tömeges home office-ra és hibrid munkára való átállásoktól sem félnek a szakmabeliek mondván, hogy majd maximum több hely jut egy alkalmazottra. Vajon valóban indokolt ez a felhőtlen optimizmus? Vajon tényleg semmi nem árnyékolja be ezt a pozitív képet? Ennek jártunk most kicsit utána.

Digitalizáció a bankszektorban: élhetnek együtt a fintechek és a bankok?

Digitalizáció a bankszektorban: élhetnek együtt a fintechek és a bankok?

Az elmúlt években a gazdaságban minden a digitalizációról, a szolgáltatások online térbe való költözéséről szólt, a trendet pedig a koronavírus világjárvány nagy mértékben fel is gyorsította. Innováció terén ma már minden gazdasági szektorban az egyik legégetőbb kérdés a digitalizáció lehetőségei- hogy miként is tudják az iparági szereplők beépíteni az informatikai megoldásokat a tevékenységükbe. Nincs ez másképp a pénzügyi szektorban sem, ahol két kulcsfontosságú folyamatot figyelhetünk meg ilyen téren: az online bankolás fejlődését és a fintechek felemelkedését. Mi most ezeket a folyamatokat bontjuk ki kicsit bővebben, rávilágítva a bankok és a fintechek potenciális együttélésre is.

  • 1
  • 2
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Véget ért az orosz-ukrán béketárgyalás: itt van minden, amit tudni lehet
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility