Beindult az állami pénzszórás, elvéti fontos céljait a kormány

Új fejlemények, amelyek miatt mindenki figyel

Alig fogadták el a jövő évi költségvetést, már minden, a magyar gazdaság helyzetét és kilátásait közelről követő szakértő azt várta és várja, hogy a kormány mikor teszi közzé frissített idei makrogazdasági prognózisát. A jelenlegi 2,5%-os GDP-növekedési előrejelzés a 2025-ös évre ugyanis már messze optimistának mondható.

Az elemzők többsége 1% körüli növekedést tart reálisnak az idei évre, míg a jegybank a júniusban publikált inflációs jelentésében 0,8%-ot GDP-bővülést jelzett előre. A tovább romló idei GDP-növekedésnek több kellemetlen következménye is lehet:

• Az eddig gondoltnál is nagyobb lesz a 2025-ös költségvetési elcsúszás. Az eredeti 3,7%-os cél jelenleg már csak papíron érvényes, a költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium már 4,1%-ra módosított hiányvárakozásról beszél. Korábbi számításaink arról szóltak, hogy a rosszabb makropálya miatt 4,8%-ra emelkedhet tovább az idei deficit.
• A másik következménye, hogy a már megszavazott 2026-os költségvetés bázisa még rosszabb lesz, így a jövő évi büdzsé még inkább ingatag lábakon áll.
• A lassan induló gazdasági növekedés cselekvési kényszerpályára teszi a kormányt, arra fog törekedni, hogy minden lehetséges eszközzel támogassa a gazdaság újraindítását, főleg olyan lépésekkel, amelyeket a lakosság érez meg közvetlenül is. Ilyen lépés tulajdonképpen a 3%-os kedvezményes lakáshitel.

Növekedésbeindítás vs. költségvetési fegyelem

Ebből a szempontból érdekes fejlemény volt (de nem meglepő) az NGM csütörtöki bejelentése, mely arról szólt, hogy a jövő évi költségvetésben Védelmi tartaléknak nevezett kiadási sort Gazdaságfejlesztési keretre keresztelik át, és többletkiadást eszközöl majd ezen a kiadási tételen keresztül a kormány 2026-ban. A minisztérium is nyíltan felvállalta ebben a tájékoztatóban, hogy "a gazdaság fejlesztése érdekében kihasználja az így keletkező mozgásteret". Nyugtatásként azért hozzátették, hogy "a kormány továbbra is elkötelezett az államadósság és a költségvetési hiány csökkentése mellett".

Az egyik eszköze megvan tehát a költekezésre a kormány számára, és közben politikai oldalról a fiskális lazítás szándéka sem meglepő. Egyre közelednek ugyanis a 2026-os parlamenti válaszások, és a legújabb mérések szerint a kormánypártok stabilan hátrányban vannak a legnagyobb ellenzéki erővel szemben. A lakosság körében tapasztalható kormányzati népszerűség javításának pedig bevett eszköze a szavazók jólétének közvetlen növelése (lásd: 2022-es szja-visszatérítés), a kormány aktívan tevékenykedik is ezen a téren, és hoz olyan gazdaságpolitikai intézkedéseket, amelyek a költségvetésbe nem voltak betervezve:

• anyák szja-mentességének idei évre vonatkozó része,
• gyes és csed szja-mentességének idei hatása,
• nyugdíjasoknak osztani tervezett élelmiszerutalvány,
• új kormánytisztviselői béremelések,
• kkv-knak szóló 1+1 beruházásélénkítő támogatás keretösszegének megemelése,
• 3%-os kedvezményes hitel, az első lakást vásárlóknak.

(És ne feledjük: vannak olyan intézkedések, amelyek szintén közvetlenül javítják a lakosság/választók jólétérzetét, de az intézkedések költségeit nem az állam és így az államkassza állja, ezek pedig az árrésstopok az élelmiszerkereskedelemben, gyógyszertárakban, piperecikkeknél, önkéntes árcsökkentések a telekom és banki díjaknál.)

Mindezek alapján kijelenthető:

a választási osztogatást a kormány már megkezdte, és ennek a folyamatnak feltehetően nincs még vége.

Nem meglepő módon tehát a fiskális fegyelem ezúttal is alulmaradt a növekedés támogatásával kapcsolatos kényszerrel szemben.

Nem véletlen, hogy a költekező kedv extra finanszírozási igényben csapódik le az állam oldalán, amit legutóbb extra devizakötvény-kibocsátással fedezett a kormány.

Zsiday Viktor portfóliómenedzser már régebb óta van ezen az állásponton, de a Portfolio is többször írt erről a lehetséges forgatókönyvről:

Sorra lépnek az elemzők

A fiskális fegyelem alulmaradását (valamint a romló makrokörnyezet hatását) már korábban elkezdték beárazni előrejelzéseikbe a hazai elezők.

Ebben a múlt heti cikkünkben összefoglaltuk az ING Bank és a Raiffeisen Bank közgazdászainak legutóbbi elemzéseit, amelyek költségvetéssel kapcsolatos legfontosabb üzenete:

• 2025-re a Raiffeisen Bank 5,5%-os, az ING Bank 4,6%-os GDP-arányos deficitet vár,
• 2026-ra a Raiffeisen Bank 4,7%-os hiányt jelez előre.

De már az MNB sem zárja ki, hogy a kormány elvéti az idei hiánycélját, valamint a jövő évit is, ugyanis a 2025-ben érvényes 3,7%-os hiánycéllal szemben 4,1-4,4%-os deficitet tart reálisnak, 2026-ra pedig a 3,7%-os deficitcél helyett akár 4% is lehet a költségvetési lyuk.

Ebbe a sorba illeszkedik bele az OTP elemzőinek múlt héten megjelent költségvetési jelentése, amit az első negyedéves kormányzati szektor adatok publikálása után adtak ki. Az elemzők azzal kezdik költségvetési helyzetértékelésüket, hogy a kormány a kedvezőtlen makrogazdasági körülmények ellenére a sok éven át 7-8% közelében lévő hiányt 2024-ben 4,9%-ra csökkentette. Az egész régióban addig magasnak számító magyar hiányszint átlagos mértékűre csökkent. Idén viszont szerintük fennáll a lehetősége annak, hogy 4,8% körül lesz a GDP-arányos deficit, emellett szerintük is negatív kockázatot jelent az egyenlegre nézve a további fiskális lazítás a parlamenti választások előtt.

Segíti a bank elemzői szerint az idei költségvetési egyenleget az áfabevételek alakulása, miután a friss számok azt mutatják, hogy két évig tartó stagnálás után növekedésbe váltott ez az adóbevétel. Ezt a fogyasztás további várható növekedése és a választások előtti további költségvetési intézkedések is támogathatnak. Emellett nem szabad megfeledkezni az állami társaságok osztalékbefizetéseinek (MVM, Budapest Airport) kedvező hatásáról sem.

Változatlan gazdaságpolitika esetén az OTP elemzői azzal számolnak, hogy további intézkedések hiányában a költségvetés hiánya jövőre 5,2% lesz.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy a túlzott deficit eljárás új szabályainak eredményeként kisebb a nyomás a kormányon a költségvetés kiigazítására. Csak a csökkenő adósságráta elvárás lesz a kormányzat effektív korlátja, bár a jegybank szakértőinek friss várakozása épp az, hogy idén emelkedni fog a magyar államadósság a GDP arányában.

Összességében elmondhatjuk, hogy a következő hónapokban várhatóan sorra fognak érkezni a fiskális fegyelem lazulását alátámasztó bejelentések (ha ezt a nemzetközi környezet és a piaci finanszírozás megengedi), mostanra ez lett az elemzők, hitelminősítők alapvárakozása. Nem állítjuk ugyanakkor, hogy ez nem kockázatos stratégia. Egyrészt ugyanis az biztos, hogy ennek ára van már most is: a tartós fiskális alkoholista (akinek a leszokási stratégiája nem feltétlenül hiteles) nem olcsón jut plusz forráshoz, másokhoz képest felárat fizet, az adósságszolgálati költségek tetemesek és elszívják a forrásokat más kiadási célok elől, és lényegében gúzsba köti a gazdasági fejlődés lehetőségeit. Másrészt pedig előállhat olyan nemzetközi helyzet, amikor a csapokhoz nehezebben lehet majd hozzáférni, vagy elzáródhatnak, akkor bizony a deficitfüggőknek is nehezebb dolguk lesz.

Lényegében ezeket a folyamatokat már egy évvel ezelőtti Podcast beszélgetésünkben is előrevetítettük.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images