Három és fél évvel azután, hogy irodai dolgozók millióit küldték tömegesen haza a vállalatok, a cégek még mindig azon gondolkodnak, hogyan alkalmazkodjanak az irodai élet tartós változásaihoz. A kontinensek és kultúrák között azonban szembetűnő különbségek vannak.
Míg az ázsiai és európai munkavállalók gyorsabban és nagyobb arányban tértek vissza az irodákba, addig az amerikaiak továbbra is az otthoni munkavégzést preferálják.
A különbség okai
Az ázsiai országokban eleve jobban kontroll alatt tartották a járványt, így nem volt szükség olyan hosszú időre a home office bevezetésére, mint Európában vagy az Egyesült Államokban, jóllehet Európában sem egységes a kép. Míg az Egyesült Királyságban az egyik legmagasabb a távmunka aránya, addig Franciaországban az egyik legalacsonyabb.
Párizsban és sok ázsiai városban a kultúra fontos része az irodában való jelenlét,
de Németországban is a munkaerő 43%-a heti négy vagy több napot tölt az irodában. A kínai irodalátogatás magas aránya pedig a „996-os” kultúrának köszönhető, amely a hét 6 napján reggel 9 órától este 9 óráig tartó munkavégzést jelenti. A munkaadókkal szembeni lojalitás is magasabb olyan helyeken, mint például Japán és Dél-Korea, szemben az Egyesült Államokkal, ahol cégenként változnak a trendek, de összességében sokkal nehezebb elérni, hogy a dolgozók legalább részben, a hét néhány napján visszatérjenek az irodákba. A különbségekhez mind a kulturális, mind a strukturális tényezők hozzájárultak.
míg például Hongkongban az apró lakások és a hatékony tömegközlekedési rendszer miatt a lakosság szívesebben jár be dolgozni, addig az Egyesült Államokban nagyobb tér van az otthoni iroda kialakítására,
így nem érzik azt, hogy az iroda jobb hely lenne a munkavégzésre. New Yorkban a metrók kihasználtsága még mindig csak a járvány előttinek a 70%-a. A távmunka viszont általánosságban is elfogadottabb és elterjedtebb az Egyesült Államokban, ami annak is köszönhető, hogy túlsúlyban vannak a technológiai, pénzügyi és üzleti szolgáltatással foglalkozó cégek, melyek számítógép-intenzívek, így jobban elősegítik a távmunkát. A Stanford Egyetem kutatása alapján a műszaki és pénzügyi szolgáltatások területén dolgozó amerikaiak hetente közel egy teljes nappal többet dolgoznak otthonról, mint azok, akik kormányzati és egészségügyi feladatokat látnak el. A kutatás arra is rávilágít, hogy a nők átlagosan magasabbra értékelik az otthoni munkavégzés lehetőségét, mint a férfiak, akárcsak a magasabb iskolai végzettségűek.
Az európai és ázsiai munkavállalók viszont jobban aggódnak amiatt, hogy kihagyják a társas kapcsolatokat a munkatársakkal, mint az amerikaiak, de az európai városok élhetőbbek is, vagyis alkalmasabbak a munka és a magánélet összekapcsolására. Mindez a jobb tömegközlekedéssel, az irodák közelében lévő több szolgáltatással és programlehetőséggel magyarázható.
Ingatlanpiaci hatások
a McKinsey Global Institute becslése szerint a kihasználatlan irodák miatt 2030-ra akár 1300 milliárd dollárnyi ingatlanérték is eltűnhet a világ nagyvárosaiban.
A cég felmérése kimutatta, hogy New York és San Francisco irodaházas területein az ingatlankereslet is meredekebb visszaesést mutat, mint Párizsban vagy Münchenben. A tanácsadó cég becslése szerint mérsékelt forgatókönyv esetén körülbelül 800 milliárd dollár, a legrosszabb esetben pedig akár 1300 milliárd dollár is lehet az évtized végéig a vizsgált 9 nagyvárosban az otthoni munkavégzés miatti ingatlanérték-csökkenés. Az üres irodaházak és az emelkedő kamatok pedig egyes bérbeadóknál komoly adósságválsághoz vezethetnek.
Mennyire kell aggódnunk Magyarországon?
Abban a kérdésben, hogy érezhető-e még az aggodalom a covid és home office okozta átalakuló munkatér- és irodahasználat miatt, Angel Gábor, a WING Zrt. irodaprojektekért felelős vezérigazgató-helyettese úgy nyilatkozott, hogy a Covid során felvett és megtanult home office működés valamilyen arányban tartósan velünk fog maradni. Ennek következtében azonban nem azonnal merült fel az ebből adódó kisebb bérlemény igénye a bérlők részéről, inkább a szerződéslejáratkor foglalkoznak a cégek a racionalizálással. Ezért a home officból adódó területcsökkenés hatása még a következő pár évben velünk fog maradni és mérsékelt csökkenést fog eredményezni.
Kalaus Valter MRICS, a Newmark VLK Hungary Managing Partnere szerint is átalakult az irodahasználat a Covid hatására és mára a hibrid munkavégzés általánosságban elfogadottá vált. A mértéke viszont még kérdéses, a cégek keresik az egészséges egyensúlyt az irodai munkavégzés és a távmunka között. "Véleményem szerint nincs egy általános trend arra vonatkozólag, hogy csökken az irodaterületek mérete, sok mikrotrendnek lehetünk szemtanúi. Szinte mindenre van példa és az ellenkezőjére is. Az teljesen egyértelmű, hogy nagy mértékben változott az iroda használatának módja és mértéke, de a sikeres recept még várat magára." - tette hozzá.
A szeptember 28-i Property Investment Forum 2023 konferencián kiemelten foglalkozunk az irodapiaci üresedéssel és a jövőbeli lehetőségekkel, amiről Kalaus Valter MRICS, Managing Partner, Newmark VLK Hungary moderálásában az alábbi szakértők fognak beszélgetni:
Angel Gábor, irodaprojektekért felelős vezérigazgató-helyettes, Wing Zrt.
Ecsődi Miklós, Occupier Services üzletági igazgató, Colliers Magyarország
Gyertyánfy Miklós MRICS, működési vezérigazgató-helyettes, Gránit Pólus
Simonyi Balázs MRICS, irodabérbeadási divízió vezető, Eston
Eljött a változás ideje?
Kétségtelen, hogy a világ városaiban a jövőben kisebb lesz a kereslet az irodaterületek iránt, de az otthoni munkavégzésben is lesznek változások. Hiába fejlettebbek a teljesítménymérési és -értékelési rendszerek terén az amerikai cégek, a gazdasági növekedés lassulása Amerikában is változást hozhat, ami azt jelenti, hogy számos ágazatban lelassult a munkaerő-felvétel, vagyis a munkaadóknak nem feltétlenül kell olyan kedvezményeket adniuk a munkavállalóknak, mint a 100 százalékos otthoni munkavégzés lehetősége.
Európában viszont több országban már a politikai döntéshozók is hozzájárultak a munka jövőjének alakításához a rugalmasabb megállapodások előmozdításával. Legalább fél tucat nemzet fogadott el vagy javasolt jogszabályt a távmunka szabályozására, többek között Franciaországban, Spanyolországban, Belgiumban (ahol 2022 februárjában a munkavállalók jogot nyertek a négynapos munkahétre azonos fizetés mellett), Hollandiában és Írországban is van erre példa, sőt az Európai Parlament többsége is támogatja azt a törvényjavaslatot, ami előírja a munkáltatóknak, hogy vegyék figyelembe a munkavállalók távmunkára vonatkozó kérését, amíg szakmájuk ezt lehetővé teszi, ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy a munkavállaló kérése „ésszerű és tisztességes” legyen. A változás viszont az ingatlanpiac más területeit is érinti.
Az irodáktól való függetlenedés a digitális nomádok számát növelte,
különösen az Egyesült Államokban, ahonnan tömegével költöztek át a járvány idején az olcsóbb, kellemesebb és kedvezőbb adózást nyújtó Portugáliába, főleg Lisszabonba. Portugália bevándorlási osztálya szerint hat hónap alatt 930 ilyen jellegű vízumot adtak ki, amiből messze az amerikaiak kapták a legtöbbet. Mindez a lakásárak és bérleti díjak meredek emelkedéséhez vezetett a portugál fővárosban, így nem véletlen, hogy idén februárban a kormány bejelentette, véget vetne az „arany vízum” programnak.
A távmunka jövője tehát továbbra is számos kérdést felvet. A Világbank vezetője például legalább heti 4 napra visszarendelné a munkavállalókat az irodába, de a Wall Street is egyre keményebben szorgalmazza az irodai jelenlétet. Egyes elemzők szerint viszont minden vezető, aki azt reméli, hogy a dolgok visszaállnak a normális kerékvágásba csalódni fog, mert a munkahely alapjaiban alakult át, így a munka már nem egy helyet jelent, ahova az emberek nap mint nap bejárnak, hanem egy tevékenységet, amit a technológiának köszönhetően egyre többen tudnak tértől függetlenül végezni.
Címlapkép forrása: Getty Images
