A listázott projektek száma 5 százalékkal nőtt az előző negyedévhez viszonyítva. Ezt a növekedést az okozza, hogy az értékesítések lassulása miatt egyre több olyan projekt lezárása csúszik, ahol már csak néhány maradéklakást nem sikerült értékesíteni. A felmérésben szereplő lakások száma viszont minimálisan csökkent, mivel döntően kisebb fejlesztések jelentek meg a piacon.
Az eladott lakások száma tartósan megfeneklett, mindössze 665 lakást sikerült értékesíteniük a fejlesztőknek a harmadik negyedévben.
Az idén eddig eladott új lakások száma alig haladja meg a 2 ezer darabot, pedig másfél éve még egy negyedév alatt értékesítettek hasonló volument a beruházók. Egyelőre nem látszik, hogyan lábalhatna ki a gödörből a piac. Az újonnan bevezetendő támogatási formákról eddig nem érkezett információ, ezért az év végéig még elérhető városi CSOK generálhat extra keresletet a negyedik negyedévre.
Halvány reménysugarat jelent az érintett fejlesztők számára, hogy egyre több rozsdaövezeti akcióterületet jelölt ki az elmúlt hónapokban a kormány. Május és július közepén összesen 13 új terület kapott Budapesten azonnali rozsdaövezeti akcióterületi státuszt, így a korábbiakkal együtt már 19-re nőtt a számuk. Emellett további 5 területet jelöltek ki augusztusban társadalmi egyeztetésre, várhatóan ezek a fejlesztések is élhetnek hamarosan az 5 százalékos áfa elengedésének kedvezményével. Ezekről korábban az alábbi cikkekben írtunk:
Hogy alakulnak az árak?
Kismértékű emelkedés (+1,5%) következett be az átlagos kínálati négyzetméterárakban a nyáron, így jelenleg az átlagos fajlagos árak már elérik az 1,46 millió forintot négyzetméterenként.
Az idei év során először lépte át a negyedéves árváltozás az 1 százalékos határt. Az éves árváltozás 8,2%-os volt, azaz az új lakások feleakkora mértékben drágultak egy év alatt, mint a fogyasztói árak.
A harmadik negyedévben a legnagyobb áremelkedés Budán következett be, ahol 3,6%-kal nőttek a kínálati árak. A szabad lakások kínálati árszintje már meghaladja a 104 millió forintot, a tipikus árszint viszont még 84 millió forint alatt maradt. Az áremelkedés mögött egyrészt a drágább új kínálat, másrészt a forint gyengülése áll, ami az euróban rögzített árú projekteket valamelyest drágította. Az árak Budapest kerületeiben az alábbiak szerint alakulnak:
Az ábrán jól látszik, hogy mostanra mindössze három olyan kerület van, ahol hajszállal elmarad az átlagos négyzetméterár az 1 millió forinttól, miközben egyre több kerületben éri el a 2 milliót. A legdrágább az I. kerület lett, ott átlagosan 2,8 millió forintért kínálják az új lakásokat négyzetméterenként, míg a legolcsóbb XVII. kerületben 984 ezer forint az átlag.
Címlapkép forrása: Getty Images
