Előfizetői tartalom

Két kétségbeejtő ábra arról, hogy miért veszélyes nagyvárosban élni

Volt már úgy vele a kedves olvasó, hogy egy mélyet beleszippantva a budapesti levegőbe egyből érezte, hogy „itt valami nincs rendben"? Az ilyenkor általánosan felmerülő lehetőségeken túl (csatornaszag, csak hogy a legkevésbé vulgárisat említsük) talán nem gondolunk egyből arra, hogy a levegő szennyezettsége, azaz a szálló por magas koncentrációja is diszkomfortot okozhat. Sőt; vannak olyan nagyvárosok, ahol kimutatták, hogy a növekedő légszennyezettség hány évvel (!) csökkenti a városlakók életkilátásait. De mégis mekkora a még egészséges mértékű szennyezettség, és hány főváros fér bele ebbe a határba? Hol a legjobb, és hol a legrosszabb a levegő, és mi ennek az oka?

Melyik fővárosban a legrosszabb a levegő?

A levegőminőség értékeléséhez az ezzel foglalkozó ügynökségek a szálló por mennyiségét mérik egy adott területen, hogy a lakosság által egy bizonyos idő alatt belélegzett értéket kapjanak. A klímavédelemre szakosodott adatelemző cég Planet Anomaly a világ 50 fővárosának finomrészecske-koncentrációjáról, azaz PM2,5-értékéről készített egy vizualizációt az IQAir 2022-es globális levegőminőségi jelentésének adatai alapján, a beszédes képeket itt lehet megnézni.

A vonatkozó jelentés népességalapú kiigazításokat alkalmazott az eredmények egységesítése érdekében, és éves átlagot számított az adatokból. Ezzel kapcsolatban lényeges tudni: ha egy város túllépi a WHO köbméterenkénti 5 mikrogramm (μg/m³) éves átlagos PM2,5-szintre vonatkozó biztonsági irányelvét, az potenciális egészségügyi kockázatot jelent a lakosok számára.

Ennek tudatában pedig elmondható, hogy

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés